Az interjúalany beszél családjáról, görögkatolikus és református szüleiről (0:16), majd római katolikus neveltetéséről és oktatásáról, és arról, hogy hittantanára miként keltette fel érdeklődését a papi hivatás iránt (2:05). Szól felszenteléséről, munkáiról (4:40), majd arról, hogy miként utasította vissza, hogy elmenjen a békepapság alakuló gyűlésére (9:00). Szól arról, hogyan került az ÁVO látóterébe azzal, hogy egy mozgalmi dalt átköltött vallásos szöveggé, és rendőrfőnökké lett osztálytársa hogyan mentette ki (11:00). Elmeséli, hogyan próbálták meg beszervezni békepapnak, hogyan állt ellen, és milyen retorziók érték (15:08). Azt is elmeséli, hogy 1945-ben ápoló volt a német sebesültekkel teli Szent János kórházban, és itt végig is élte Budapest ostromát. Egy orosz katona kézigránátot szorongatva jött be, de megenyhült egy gyermek sírásától (20:30). Szól Mindszenty Józseffel való kapcsolatáról, amerikai viszontlátásáról, és a rendszerrel való konfliktusáról (24:30). Szól arról, miként élte meg az 1956-os forradalmat és miért nem érintette a megtorlás (27:20). Mesél az előzményekről, az 50-es évek terrorjáról, és arról, hogy egy kommunista híve mindig "népnevelő, demokratikus papként" jellemezte a jelentéseiben, így nem bántották (30:50). Végül arról szól, hogy miért ment ki Amerikába 1964-ben, ott milyen sokat kellett dolgoznia a piarista rendházban, illetve arról, hogy keserves volt Magyarországon kívül élni (41:00).

Az interjúalany feleleveníti Horthy Miklóssal kapcsolatos élményét (0:01), mesél a leventék életéről (1:45), a második világháború alatti délvidéki eseményekről (5:26), felvételijéről a pilótákhoz (7:24), a kiugrási kísérlet kudarcáról, és az ezt követő eseményekről, a nyilasok viselkedéséről (13:15), felvételéről a határőrséghez, az ott szerzett tapasztalatairól (19:49), a határzár szigorításáról, és belépéséről a kommunista pártba (24:39). Beszámol csempészek elfogásával kapcsolatos akciójáról (26:22), végül arról beszél, hogyan sérült meg egy gránát felrobbanása következtében (33:08).

0:00 családi háttér, szegény sokgyermekes családból származott, gyermekként bekapcsolódtak a munkába 4:00 iskolás évek 6:15 szövőnőnek tanult egy évig, később szövőnőként a szakmájában helyezkedett el 9:30 szocialista brigád, állami ünnepségek 11:04 beszél a pártról, az úttörőéletről 13:10 aki dolgozott, az jól keresett, be tudta osztani a pénzét 16:40 a szövőipar után egy bölcsödében dolgozott 18:40 családalapítás abban az időben 19:30 1956-ban látja a tankok vonulását 21:05 a téeszesítésre agitálják a helyieket, de édesapja végül csak fenyegetés hatására lép be, de a termelőszövetkezetek jól működtek 23:55 a közbiztonság jobb volt, mert volt rendőrőrs, és voltak kerülők 24:22 a csernobili katasztrófáról hallva megijedtek, 25:10 a rendszerváltoztatás élményei, a szülei földje után földmegváltást alig kaptak, a földek szétosztása után a jobb földeket előre szétosztották, a rendszerváltoztatás kilátástalanná tette a gyermekei és unokái jövőjét 28:54 a rendszerváltoztatás után a gyereklétszám csökkenése miatt a munkahelye veszélybe került, a Kádár-rendszerben sokkal több bölcsőde és óvoda volt 30:45 a hitéletet korlátozták, akik templomba jártak, azokat megfenyegették, gyerekként nem mehettek a máriapócsi zarándokútra sem