$this->korszakok



	


	

	
Interjú

	



	


	



		

		

			

								
				

					



	Gyűjteményhez ad





				

			

		

			



	

					


																				

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

												

		

					







	

					
Rendszerváltás Gödöllőn

				
		
2363 megtekintés

		
					

				Hossz:  00:41:00			

							

				Témakörök: 
													Hétköznapi szocializmus, 
									rendszerváltoztatás, 
									kultúra/művészetek
							

		
		

					

				Leírás: 
				Az interjúalany 1954-ben született Gödöllőn. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Elmondja, hogyan kerültek szülei Gödöllőre. A felvidéki rokonság egy részét áttelepítették, többen átszöktek. (05:36) Édesapja képesítés nélküli orosztanár volt, majd iskolaigazgató lett. Édesanyja tanítónő volt. (08:00) Az interjúalany beszél óvodás és iskolás éveiről. 1979-ben végezte el Gödöllőn az agrár egyetemet. (09:42) Semmilyen ifjúsági mozgalomban nem vett részt. Beszél tanárairól, diáktársairól. (15:06) A '80-as években kezdett el politizálni, amikor már érezhető volt, hogy szétesőben van a rendszer. Egyetem után behívták 7 hónapra katonának, ennek semmi értelme nem volt, semmit nem csinált, de ott kellett hagynia gödöllői ifjúsági klubját. A katonaság után maszekként dolgozni kezdett Budapesten. (20:14) Beszél ellenzéki politikusokkal fenntartott kapcsolatáról. 1986-ban ki tudott menni két hónapra az Egyesült Államokba, sok tapasztalatot szerzett. Miután visszatért, csatlakozott a helyi MDF szervezőihez. (24:18) Beszél a gödöllői rendszerváltoztatásról. A város élen járt az országban. (30:10) Beszél az első szabad választásokról, amelyek eredményével nagyon elégedett volt. Ekkor az ellenzéki pártok tagjai még jóban voltak egymással, csak később lett feszült a viszony. (32:34) A gödöllői közéletben mindig is részt vett, de nem voltak funkciói. Vállalkozó volt, szervezésekben vett részt, anyagilag támogatta a rendezvényeket. Az interjúalany találta ki a "Szabadság napját", amely a szovjet csapatok 1991-es kivonulása után kezdődő szabadságnak állít emléket. (37:40) Az interjúalany már nem Gödöllőn él, mivel úgy érzi, hogy a városnak már nincs szüksége rá, elfelejtették. (40:24)			

							

				Említett időszakok, témák
				
    
											
  • 
							A két világháború közötti időszak (1918-1941)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A második világháború időszaka (1941-1945)						
    • 
											
  • 
							Magyarország német és szovjet megszállásáról						
    • 
											
  • 
							A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is						
    • 
											
  • 
							A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról						
    • 
											
  • 
							Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról						
    • 
											
  • 
							Katonai szolgálatról, hadifogságról						
    • 
											
  • 
							Személyi és anyagi veszteségekről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							Az 1945-től 1948-ig tartó időszak						
    • 
											
  • 
							A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről						
    • 
											
  • 
							Az újjáépítésről és a földosztásról						
    • 
											
  • 
							A társadalom és a gazdaság átalakításáról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)						
    • 
											
  • 
							A földosztás, majd az államosítások következményeiről						
    • 
											
  • 
							A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról						
    • 
											
  • 
							A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről						
    • 
											
  • 
							A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról						
    • 
											
  • 
							Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							Politika és egyház viszonyáról 						
    • 
											
  • 
							Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak						
    • 
											
  • 
							A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról						
    • 
											
  • 
							A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról						
    • 
											
  • 
							A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom napjainak eseményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről						
    • 
											
  • 
							A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről						
    • 
											
  • 
							A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)						
    • 
											
  • 
							A kivándorlásról („disszidálásról”)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig						
    • 
											
  • 
							A Kádár-korszak válságjelenségeiről						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól 						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól						
    • 
											
  • 
							Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról 						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól 						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról 						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról 						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról 						
    • 
											
  • 
							Az egyház szerepéről, vallási életről						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről						
    • 
									

			

		
		

			Interjúalany neve:  
			Pál Gábor		


		

			Interjúalany lakhelye: 
			Péteri		


		

			Interjúalany született: 
			Gödöllő,
			1954		


		

			Interjúalany foglalkozása: 
			nincs megadva		


		

			Felvétel időpontja: 
			2011. június 03		


		

			Felvétel helyszíne: 
			Péteri		


		

			Interjút készítette: 
			Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
		


	

	







	

		

		
Kapcsolódó interjúk

		

	
			
	
	
		

				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:33:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															'50-es évek, 
															Hétköznapi szocializmus
													

																

							Az interjúalany beszél tanulmányairól, melyeknek egy része egybeesett a háborús időszakkal (0:36), a második világháborúról, a légiriadókról és arról, hogy édesapját elvitték Málenkij-robotra (2:20). Beszámol a háború utáni nehéz hétköznapokról, és az iskola újrakezdéséről (7:13), az úttörőmozgalomról (9:18), a KISZ-ről és végzettségéről (11:52), a szakszervezetekről és a munkaidőről, munkakörülményekről (13:13), a szocialista brigádokról és a tervek túlteljesítéséről (16:34), állami lakásukról (19:02), arról, hogy egyházi esküvőjük nem lehetett (20:53), a békekölcsönről és a gyermektelenségi adóról (21:53), a korabeli szórakozási lehetőségekről (22:40), az 1956-os forradalomról (25:14), és arról, hogy este a Nemzeti Színház előadásán ült (27:00). Mesél az élet megbénulásáról, az élelmiszergondokról (27:52), november 4-ről és a konszolidációról (28:34), a kiegyensúlyozott életfeltételekről (30:02), végül a rendszerváltoztatás hatásairól (31:02).						

																

							Interjúalany:  Gyémánt Ervinné						

																

							Felvétel időpontja:  2011. március 14						

																

							Készítette:  Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:31:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															rendszerváltoztatás
													

																

							Az interjúalany beszél családjának II. világháborús emlékeiről (0:13), külön kitérve Sopron bombázására (2:18). Elmeséli, hogy mikor édesapja visszatért 1951-ben a hadifogságból, nem ismerték meg az állomáson (5:18). Beszél arról, hogy a horvátnak jelentkező kópháziak korábban hazajöhettek Titó közbenjárása miatt (07:45). Szól arról, hogy édesapja hogyan esett hadifogságba a Donnál, és milyen volt a tábori élet az Urál lábánál (8:54), majd arról, hogy miként zaklatták édesapját hazatérése után és hogyan lépett be a TSZ-be (15:22). Beszél 1956-os emlékeiről, és arról, mennyire kiürült a település, ahogy a fiatalok mind disszidáltak (16:42). Felolvas egy 1950-es levelet, amit édesanyja írt Rákosinak, hogy segítse elő férje hazatérését (20:50). Beszél arról, hogy horvát anyanyelvét elfelejtette az iskolában, majd később hogyan tette le a nyelvvizsgát (23:40). Arról is szól, hogyan volt lehetősége kiutazni Horvátországba, milyen élmények érték ott, és hogyan próbálták meg az ottaniak rábeszélni, hogy települjenek át (26:38).						

																

							Interjúalany:  Payrits Ferencné						

																

							Felvétel időpontja:  2010. december 18						

																

							Készítette:  Széchenyi István Gimnázium, Sopron
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:25:00						

																

							Tárgy: 
																						szovjet megszállás, 
															Kádár-korszak, 
															rendszerváltoztatás
													

																

							Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00). 						

																

							Interjúalany:  Ajtai  Tibor						

																

							Felvétel időpontja:  2011. május 02						

																

							Készítette:  Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest