Leírás: Az interjúalany beszél evangélikus lelkész édesapjáról, a Teológiai Akadmémia elvégzéséről Budapesten, valamint arról, hogy miért választotta ő is a lelkészi hivatást (0:04). Szól arról, hogy miért döntöttek úgy a gödöllői ellenzékiek, hogy meghívják képviselőjüket, Cserbenka Ferencnét előadásra. A nehezen összehozott találkozó során a hölgy visszautasította az állítást, hogy a népet szolgálja, hanem inkább a pártot. Felháborodásában levelet írt, ami meg is jelent, a hölgy lemondását követelve, 56-ot forradalomnak nevezve (2:50). Végül az Elnöki Tanácsot kérték, hogy írjon ki referendumot a visszahívhatóságról, ami végül nem valósult meg, de a hölgy lemondott mandátumáról (8:20). Ezután előrehozott választásokat tartottak a gödöllői választókerületben, amit az interjúalany a Fidesz-MDF-SZDSZ színeiben megnyert. Így került be az Országgyűlésbe az első ellenzéki képviselőként (10:45). Szól első törvényjavaslatáról, október 23-a munkaszüneti nappá tételéről. Ezt a kommunista rendszer utolsó országgyűlése elvetette, de az első demokratikus első ülésén elfogadták. Arról is szól, hogy az utolsó kommunista kormányülés vendégeként kieszközölte a Grassalkovich-kastély felújítását (12:20). Szól arról, hogy milyen szerepe volt a Dunagate botrány felgöngyölítésében, hogyan jutottak be a Belügyminisztériumba kamerával, és ez hogyan vezetett a miniszter lemondásához (16:40). Szól arról is, hogy mik voltak ennek a következményei, hogyan segítette a demokratikus átalakulást (21:35). Beszél az ügynöktörvény létrejöttéről, hatásairól, arról, hogy mi volt Horn Gyula érintettsége, és arról, hogy mi az ügynökügy jelenlegi szabályozása (23:50). Beszél arról is, hogy miért nem politizál már (28:45), valamint arról, hogy miért szakadt szét az ellenzék az országban és Gödöllőn (30:50). Szól az anyaotthon megteremtéséről, a magzatvédelem fontosságáról és a politikusok megalapozatlan és határozatlan problémakezeléséről (33:12). Végül legújabb bővítési terveiről és a börtönmisszióról szól (36:05).