Az interjúalany mesél az őt és családját a II. világháború után érintő nehézségekről, az 1956-os forradalomról, illetve a Kádár-korszakkal kapcsolatos emlékeiről. 0:24--születés, iskolái, hogyan hatott a II. világháború a tanulmányaira; 3:12--emlékei a II. világháborúról, hogyan zajlott az élemiszerellátás, milyen ételeket ettek; 5:14--emlékei a II. világháború utáni oktatásról, milyen munkát talált az iskola befejezése után, hogyan sikerült szakmát tanulnia; 7:35--kik voltak a sztahanovisták, illetve a normások; 10:19--hogyan került édesapja 1947-ben a hadifogságból, hogyan B-listázták, milyen körülmények között éltek a háború után; 14:31--szülei foglalkozása; 16:10--milyen szórakozási lehetőségek voltak a fiatalkorában; 17:19--hogyan élték meg az 1956-os forradalmat, hogyan értékeli a forradalom eseményeit, bátyja disszidálása; 23:20--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszakra, hogyan ismerte meg a kézilabdázó feleségét; 24:30--hogyan tudtak saját lakásba költözni Fehérváron; 28:53--hogyan jutottak az első autójukhoz 1975-ben; 30:00--emlékei a vallás és az egyház elleni propagandáról; 32:4--milyen volt a Kádár-kori közhangulat, életszínvonal; 33:50--hogyan utazott Kanadába a testvéréhez, milyen nehézségekkel találta szembe magát az utazása során, és milyen volt Kanadában; 38:17--mit gondol a rendszerváltoztatásról, hogyan érinti a rendszerváltoztatás a munkáját

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kerékgyártó, édesanyja viszont egy gazdagabb parasztcsalád gyermeke volt 2:04 édesapját behívták katonának, nem is volt otthon, amikor megszületett, és nem is jött haza a háborúból, ezért gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkába 6:04 a kulákoknak kötelező beszolgáltatások voltak, mindenből meghatározott mennyiséget kellett beadni, három tojás különbségért börtönbe akarták csukni az édesanyját 9:09 felidézi egyik vásári emlékét, majd a mezőgazdasági munkákról beszél 12:07 a családnak 60 hold földje volt, a beadások idején a birtok a sok munka mellett is el tudta tartani őket 15:20 a TSZ-be később nem akartak beállni, de addig beszélték rá az édesanyját, amíg be nem lépett, de a sok munka ellenére nem kapott megfelelő ellenértékű munkaegységet, így elment Miskolcra dolgozni 23:11 a helyi postán kezdett el dolgozni, de mellette a helyi TSZ-ben is dolgozott, majd a műanyag-feldolgozóban helyezkedett el 27:05 tagja volt a vállalati szocialista brigádnak, általában karitatív munkát végeztek, beszél a gyári munkáról 30:00 a munkahelye biztosítja neki az érettségizés lehetőségét 32:17 a család földjei maradtak a TSZ-ben, de a TSZ megszűnt, az állatokat levágták, a földek megműveletlenné lettek, volt kárpótlás, de csak a vagyonuk egy részéért, és nem pótolta a veszteségeiket 36:45 a rendszerváltoztatás után nem érzett elégtételt a kártérítések után, a Szovjetunióban meghalt édesapját sokáig kerestették

A beszélgetés több különböző, az alany által felidézett apró mozaikból áll össze. Szót ejt a postáséletről (0:29), gyermekkoráról, a munkáról (1:00), az ispán 1943-as temetéséről (2:24), tanítójának frontszolgálatáról (4:58). Szót ejt az ispán szobrának felavatásáról, a szobor későbbi sorsáról és Horthy Miklósról is (5:45), majd rátér a leventemozgalommal kapcsolatos emlékeire (10:50). Beszél a tiszaröffi mezőőrrel végző gránát-csapdáról (11:15), majd a saj-kanyari német géppuskatűzről az oroszok ellen (13:05). Az orosz és német katonák viselkedését, morálját is összehasonlítja (15:05), majd beszél a Tisza-híd lebombázásáról (19:42). Végül egy német repülő lelövésének és legénységének fogságba ejtéséről beszél (22:48).