$this->korszakok

Interjú

Gyűjteményhez ad

Kiscserkészből főagronómus

2212 megtekintés

Hossz: 00:41:00

Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956

Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).

Említett időszakok, témák

A két világháború közötti időszak (1918-1941)
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A második világháború időszaka (1941-1945)
Magyarország német és szovjet megszállásáról
A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
Katonai szolgálatról, hadifogságról
Személyi és anyagi veszteségekről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
Az újjáépítésről és a földosztásról
A társadalom és a gazdaság átalakításáról
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
A földosztás, majd az államosítások következményeiről
A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Politika és egyház viszonyáról
Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
A forradalom napjainak eseményeiről
A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
A kivándorlásról („disszidálásról”)
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
A Kádár-korszak válságjelenségeiről
A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Az egyház szerepéről, vallási életről
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany neve: Farkasvölgyi Károly

Interjúalany lakhelye: Nagyrozvágy

Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1933

Interjúalany foglalkozása: TSZ elnök, agronómus

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Felvétel helyszíne: Csécse

Interjút készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Én annyira bíztam abban a rendszerben – Interjú Bartal Mihállyal

Hossz: 00:43:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus

Bartal Mihály szegényparaszti családban született Izsákon. Tízéves korától cselédként szolgált. A II. világháború végén hadifogságba esett, de már '45 szeptemberében szabadult. Megnősült, és felesége családja révén került kapcsolatba a kommunista párttal. Különböző pártiskolákat végzett, egyre magasabb pozíciókba került, pártiskolai előadó és Szabadszállás párttitkára hosszú időn keresztül. Hisz a rendszerben, mert "emberszámba veszik". Beszél a békekölcsön jegyeztetésről, de különösen részletesen mutatja be a TSZ-szervezés "módszertanát". Emberséges magatartása miatt '56-ban beválasztják a nemzeti bizottságba. (00:00- 01:50) családi háttér, cselédsors; (01:50-02:50) katonaság; (02:50-06:00) fogság, szabadulás, házasság, kapcsolat a párttal; (06:00-14:20) pártiskolák, emelkedés a ranglétrán, miért hitt a rendszerben: visszatekintés a cselédsors nyomorúságára; (14:20-18:00) a rendszer "elferdülése", személyi kultusz, Rajk-per, bizalom Nagy Imre iránt; (18:00-23:00) a szegényparaszti TSZ-ek az 50-es években; (23:00-37:00) a 61-es TSZ-szervezés módszerei konkrét példákon keresztül az agitátor szemszögéből; (37:00-44:40) az 56-os forradalom szabadszállási eseményei, mivel megőrizte emberségét, megkímélte a nép.

Interjúalany: Bartal Mihály

Felvétel időpontja: 2011. március 31

Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös

Napszámos voltam

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, GULAG/GUPVI

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, származásáról, a napszámos munka keménységéről és az árakról az 1930-as években (0:00). Szól a munka jellegéről és nehézségéről (3:00), majd arról, hogy miként viselte a nehézségeket gyermekfejjel (6:16). Elmeséli, hogyan sorozták be katonáknak, miként került ki Erdélybe és kezdték meg a visszavonulást (7:35). Szól arról, hogy miként került fogságba, került ki Brassóba, majd a Szovjetunióba, hogyan vagonírozták be és érkeztek meg (10:10). Szól az ottani élelmezésről, a többi hadifogolyról (19:15). Szól a kényszermunka jellegéről, a bányászatról és elmeséli egy balesetét (23:10). Szól arról, hogy a szavazásra hazaengedték, valamint a szegénységről, és arról, hogy ismét a napszámosoknak volt a legkevesebb tulajdona (25:40). Szól arról, hogy hazatérése után csak a pártba való belépés után kapott munkát (28:02). Beszél különböző munkáiról, majd a postához kerülésről, és arról, miként házasodott meg (29:00). Végül a Kádár-korszak vívmányait hasonlítja össze a Horthy-korszakkal (34:20).

Interjúalany: Surányi Ferenc

Felvétel időpontja: 2011. február 15

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Én az oktatást akartam szolgálni

Hossz: 00:34:00

Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , egyházak

Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).

Interjúalany: Öllős Géza

Felvétel időpontja: 2011. április 20

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa