$this->korszakok

A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is

Találatok: 246

Feltöltés dátuma

A-Z

A történelem keretet és kelepcét ad az életnek

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,

0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását

Interjúalany: Dr. Marx Gyula

Felvétel időpontja: 2011. november 25

Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Háborúból diktatúra

Hossz: 00:45:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, egyházak

Kulcsszavak: beszolgáltatás, internálás, Gerő Ernő, Rákosi Mátyás, bunker, államosítás, románok, Rákosi-korszak, '50-es évek, megszállás, beszolgáltatás, munkaszolgálat, besúgó, légitámadás, óvóhely, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, sárga csillag, tervgazdálkodás,

Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).

Interjúalany: Torma János

Felvétel időpontja: 2011. november 19

Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

„Azoknak tudtál dolgozni, nekünk meg nem akarsz?”

Hossz: 00:49:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, egyházak

Kulcsszavak: gettó, koncentrációs tábor, nyilasok, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , megszállás, munkaszolgálat, zsidóság, '40-es évek,

Az interjúalany 1925-ben született Csátalján (Bács-Kiskun megye). Zsidó származású volt egy szinte teljesen sváb faluban. Később Bajára került iskolába. (01:56) Származása miatt géplakatosnak tudott tanulni. (03:12) Beszél családjáról. (04:16) A '30-as évektől rossz volt a család helyzete. A rokonság egy része Jugoszláviában élt, őket már az 1941-es megszállás után a németek koncentrációs táborba vitték. (07:06) Az újvidéki sváb rokonokat a szerb partizánok ölték meg. (10:08) Az interjúalanyt és szüleit 1944-ben gettóba zárták, majd besorozták munkaszolgálatra. Hódmezővásárhelyre, egy szadista tiszt által vezetett századba került. Itt találkozott korábban elhurcolt bátyjával. (14:20) Mosonmagyaróvárra került "vasas századba". Óbudai gyárakban dolgoztatták, itt már jó volt a bánásmód. (17:52) Édesanyja és nővére a bácsalmási gettóban maradtak, ott rosszak voltak a körülmények. Később a rokonság nagy része is ide került. A továbbszállításnál azonban a vonatokat különböző táborokba küldték. (23:32) Nővére egy ausztriai lágerben adott életet gyermekének, itt emberségesen bántak vele. Ezután az oroszok közeledése miatt Theresienstadtba szállították, itt érte a háború vége. (25:38) Az interjúalanyt 1944 decemberében szabadították fel az orosz csapatok. Hazafelé tartott, a szovjet katonák elvették tőle maradék holmiját is, többször megállították, bezárták, dolgoztatták. (39:36) Bátyja is fogolytáborba került, de a család többi tagjához hasonlóan ő is hazajött. Megemlíti a zsidókkal szembeni előítéleteket. (29:38)

Interjúalany: Neumann Lajos

Felvétel időpontja: 2011. november 18

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Veszprém megyéből Illinois államba

Hossz: 00:33:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek

Interjúalany: Győry Kálmán

Felvétel időpontja: 2011. október 19

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Kádár Endréné

Hossz: 00:19:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: egyház, párttagság, Kádár-korszak, zsidóság, holokauszt,

0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Interjúalany: Kádár Endréné

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Hajdú Jolán

Hossz: 00:35:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: cionizmus, egyház, gettó, katonaság, nyilasok, Szálasi Ferenc, egészségügy, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, légitámadás, Izrael, állampárt, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Svábként Magyarországon

Hossz: 00:33:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt

Kulcsszavak: Wehrmacht , óvóhely, II. világháború, '40-es évek,

0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten dolgozva ismerkedett meg a férjével, egy zsidó családnál volt háztartásbeli 2:43 1943-ban költöztek Lentibe, a helyi uradalomban dolgoztak, a gyermeke korán meghalt 5:25 mesél a háború idejéről 9:46 a szovjet hadsereg tüzérséggel támadta a környéket, ezért mély óvóhelyet kellett ásniuk, de a javaik elégtek a házukat elpusztító tűzben 15:46 ruhájuk híján minden nap ugyanazt viselték egy ideig, úgy gyűjtötték össze a különböző ruhadarabokat, felidézi a háború utáni élelemhiányt 27:27 a fia temetésekor a sírásó nem fogadta el a pénzt, mert az nem ért semmit, felidézi a különböző nációjú katonák érkezését

Interjúalany: Tóth Ferencné

Felvétel időpontja: 2011. július 12

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.

Interjúalany: Kazinczy Pálné

Felvétel időpontja: 2011. július 09

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Radnóti Zoltán

Hossz: 00:33:54

Kulcsszavak: egyház, gettó, oktatás, rendszerváltoztatás, munkaszolgálat, Izrael, II. világháború,

Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe

Interjúalany: Radnóti Zoltán

Felvétel időpontja: 2011. július 08

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Interjú F. J.-val

Hossz: 00:25:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: MDP, egyház, gettó, kommunista diktatúra, nyilasok, oktatás, rendszerváltoztatás, svábok, kárpótlás, hétköznapi kommunizmus, '50-es évek, Németország, párttagság, Izrael, zsidóság, II. világháború, holokauszt,

Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.

Interjúalany: Vári Lajosné Fehér Julianna

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Interjú S. M.-val

Hossz: 00:37:15

Kulcsszavak: egyház, rendszerváltoztatás, munkaszolgálat, Izrael, Kádár-korszak,

Az interjúalany beszél családja mérsékelt vallásosságáról, illetve arról, hogy ő személy szerint hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel. Mesél a közvetítő révén létrejött házasságáról, az általa megtartott zsidó szokásokról, és a ortodox vallásgyakorlás nehézségeiről. 0:20--nagyszülők, felmenői, mennyire tartják a vallási szokásokat; 2:40--szülei házassága, lakáskörülményeik, milyen szokásokat tartottak meg; 5:30--nagyszülők lakáskörülményei; 6:10--milyen iskolát végzett, hogyan kezelte a környezete a származását; 8:20--első munkahelye; 9:33--családja vallásossága, hogyan került szorosabb kapcsolatba a zsidó hittel, viszonya a cionizmushoz és Izraelhez; 17:45--közvetítő által létrejött házassága, családja; 23.55--mennyire nehéz manapság vallásos zsidóként élni Magyarországon, a gyermeknevelés nehézségei; 29:1--miért nem költöztek ki Izraelbe; 33:24--mi a véleménye Izrael államról; 34:39--véleménye a Kádár-korszakról, mit hozott nekik a rendszerváltoztatás

Interjúalany: Stern Márta

Felvétel időpontja: 2011. június 30

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Simor Dénesné

Hossz: 00:21:29

Kulcsszavak: deportálás, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , munkaszolgálat, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

Interjúalany: Simor Dénesné, Lüszi

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Budai Ibolya

Hossz: 00:18:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak:

0:00 családi háttér, a nagyszüleit nem ismerte, mert deportálták őket, édesanyja vallásos családból származott 4:58 a vallásos élet kevésbé jellemezte a generációját 6:22 felidézi iskoláit 8:20 a szocializmust túlélték, a mindennapokra koncentráltak; a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást, de zsidónak lenni a rendszerváltoztatás előtt biztonságosabb volt 10:22 édesapja családjára emlékezik vissza, nagyapjának maceszgyára volt, nevelőapja viszont tősgyökeres makói volt, aki hagymával foglalkozott 13:20 mesél az eddigi munkahelyeiről 16:50 rendszeresen jár zsinagógába, és tartja az ünnepeket is

Interjúalany: Budai ibolya

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Lakatosból lettem osztályvezető-helyettes

Hossz: 00:51:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, oktatás, kényszermunka

Kulcsszavak: kényszermunka, DISZ, katonaság, padlássöprés, Munkásőrség, rendszerváltoztatás, Kultúra, párttagság, hadifogság, Kádár-korszak, II. világháború,

00:00 -01:50 Család 00:51-03:14 Gyerekkor 03:15 - 06:31 Második világháború 06:32- 14:25 Általános iskola 14:26- 15:36 Munkalehetőség 15:37 -23:26 Katonaság 23:27 -29:33 Budapesti élet 29:34- 32:51 Tanulás munka mellett 32:52 – 46:04 Életkörülmények, kultúra 46:05 – 49:55 Kádár-korszak 49:56 – 50:58 Rendszerváltoztatás 50:58 - 51:42 Nyugdíjas évek

Interjúalany: Göncz Elemér

Felvétel időpontja: 2011. június 24

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Fischer Miklósné

Hossz: 00:26:12

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: disszidálás, gettó, üdülés, rendszerváltoztatás, Izrael, II. világháború, 60-as évek,

Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról

Interjúalany: Fischer Miklósné, Piroska

Felvétel időpontja: 2011. június 19

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Zsidósors Kiskunfélegyházán

Hossz: 00:54:00

Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás

Kulcsszavak: gettó, emigráció, Csendőrség, munkaszolgálat, zsidóság, sárga csillag, holokauszt, Auschwitz, Horthy Miklós, 30-as évek, haláltábor, '40-es évek,

Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdte érdekelni a kiskunfélegyházi zsidók sorsa (0:06), milyen volt a helyi zsidók helyzete az 1930-as években, beszél a neológ és az ortodox zsidók közötti különbségekről (2:47), arról, hogy a ’30-as években nem volt jelentős az antiszemitizmus, és a helyi zsidók nem voltak túl gazdagok (8:22). Mesél Kun Lea (az interjúalany kapcsolatba lépett két- korábban Kiskunfélegyházán élő- zsidó hölggyel, Kun Leával és Rothman Lenkével) családjának helyzetéről (10:15). Mesél arról, hogy 1938-ban Endre László barátja, Rozsnyay Béla lett a polgármester, majd nemsokára Kamenyec-Podolszkijba deportáltak egy családot (16:21). Beszámol a zsidókkal szembeni intézkedésekről (22:45), a német megszállásról, és annak következményeiről (24:57), a zsidók gettósításáról, a gettóbeli körülményekről (28:45), a gettó felszámolásáról, az emberek részvétlenségéről (36:08), Endre László antiszemitizmusának forrásáról, a Kiskunfélegyházára gyakorolt hatásáról (40:34).Beszél arról, hogy először Kecskemétre vitték a gettó felszámolása után a zsidókat, majd Auschwitzba (43:05), ahol az amerikaiak szabadították fel őket, de innentől a két lány sorsa kettévált, Rothman Lenke híres svédországi művész lett (48:38), Kun Lea pedig hazatért Budapestre, majd Izraelbe emigrált (50:49).

Interjúalany: Mayer Lászlóné

Felvétel időpontja: 2011. június 18

Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Székesfehérvári bombák és gránátok

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport

Kulcsszavak: Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , front, zabrálás, óvóhely, II. világháború, szovjet megszállás,

Az interjúalany beszél a német megszállás időszakáról (0:11), a fehérvári bombázásokról (8:33), a karácsonykor bejövő szovjetekről, a város ostromáról (15:25), a zabrálásáról (26:20), arról, hogy összeszedték a szovjetek az embereket, de végül nem vitték el őket (30:37).

Interjúalany: Pataki József

Felvétel időpontja: 2011. június 17

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Egy kereskedő a szocializmusban

Hossz: 00:39:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Holokauszt, Románia, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, gettó, határőrség, katonaság, kereskedelem, bunker, jegyrendszer, rendszerváltoztatás, '50-es évek, légitámadás, óvóhely, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, privatizáció, szovjet megszállás, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,

Az interjúalany beszél a II. világháborúról, a Zagyva-híd felrobbantása után menekülő németekről (0:32). bBeszél arról, hogyan kellett tüzet oltania és halottakat szállítania a bombázások után. Egy-két konkrét esetet is megemlít, amikor sokan meghaltak (4:35). Szól a zsidók elhurcolásáról, saját zsidó főnökéről és az antiszemitizmus érthetetlenségéről (7:20). Szól arról, hogyan indult meg a cserekereskedelem a szovjet megszállás után, és arról, hogyan lett kereskedő (12:03). Szól katonai szolgálatáról (15:50), és arról, hogy egy jugoszláv-magyar határvilongás során mennyi bajtársa veszett oda (18:50). Szól arról, hogy tisztiiskolára akarták küldeni, de inkább a kereskedelmet választotta és a Csemegekereskedelmi Vállatnál kezdett dolgozni, ami a Julius Meinl utódja volt. Szól az ellátásról, a különlegességek, déli gyümölcsök és tőkehús beszerzéséről (19:40). Szól arról, hogy 1956-ban más boltosokkal összefogtak a fosztogatások elkerülése végett, és azért, hogy mindenki nyitva tartson (23:12). Beszél az árakról és arról, hogy kinek volt nagyobb keresete a Kádár-korszakban (24:22). Szól arról, hogy miként töltötte fel az árut naponta (29:00), valamint arról, hogy hogyan szűntek meg a munkalehetőségek és szűnt meg az ipar a 80-as években (33:20). Arról is beszél, hogy miként nyitottak Ulánbátorban vágóhidat, és hogyan látta megrökönyödve, hogy a mongol leányok a birkafaggyút használták dezodor gyanánt. Moszkvában is két üzletük nyílt (35:10). Végül a rendszerváltoztatás következményeiről, a Julius Meinl visszatéréséről beszél (37:15).

Interjúalany: Nagy István

Felvétel időpontja: 2011. június 15

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Herczog Lászlóné

Hossz: 00:22:47

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Románia, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: disszidálás, egyház, oktatás, Izrael,

Az interjúalany mesél nagyszüleliről és szüleiről, valamint az egykori hajdúböszörményi és debreceni zsidó közösség működéséről. Elmeséli, hogy családjában hogyan tartották a hitüket, és hogyan nevelték a zsidó szokások előírásainak megfelelően a gyermekeiket a szocializmus időszakában is. 0:24--szülők, nagyszülők, foglakozásuk, származása, lakóhelye; 8:30--hogyan tartották a hitüket (pl. öltözködéseben, hajviseletben), és mivel foglalkoztak, hogyan tartották a család többi részével a kapcsolatot; 11:38--érték-e gyermekkorában antiszemita hatások, milyen nyelveket beszéltek a családban; 13:25--milyen emlékeket őriz a szocializmus időszakáról, hogyan tudták elkerülni a gyermekeik a vallásuk miatti konfliktusokat az iskolában; 18:55--házassága; 19:41--véleménye a kitelepülésről, és viszonya Izrael állam létrejöttéhez

Interjúalany: Herczog Lászlóné, Judit

Felvétel időpontja: 2011. június 11

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

A harmadik

Hossz: 00:36:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, 1956, emigráció, Rákosi-korszak, Franciaország, Kádár-korszak, II. világháború,

A zsidó interjúalany 1938-ban született Miskolcon. Édesapja elesett a II. világháborúban. Nagyszülei Oroszországból és Lengyelországból emigráltak Magyarországra. (02:46) Elmondja, kisgyermekként hogyan élte meg a II. világháborút. Védett házban, gyermekotthonban húzták meg magukat. Felolvassa a témáról szóló saját versét. (07:26) 17 éves korában kezdett el naplót és verseket írni. (07:50) Iskoláit Debrecenben végezte el, majd az ELTE magyar-orosz szakán szerzett diplomát 1962-ben. Mivel a Kádár-korszakban nem volt kívánatos művészete, Párizsba emigrált, külföldi lapokban publikált. (10:02) Elmondja milyen volt párizsi élete. (11:52) Magyarországon 1972-ben jelent meg először verse. (12:48) Beszél "A Harmadik" című önéletrajzi könyvéről, gyermekkorától egészen 1962-es emigrálásáig írta meg benne az eseményeket. (13:50) Felolvassa egyik saját versét. (16:34) Fiatalkorának kedvenc költője Kassák Lajos, akit személyesen is ismert. Róla írta a szakdolgozatát. (19:06) Párizsból elküldte műveit sok ismert magyar költőknek, íróknak (Illyés, Weöres, Ottlik, Márai), akik minden válaszoltak neki, biztatták. (22:32) Beszél párizsi életéről, teremőri munkájáról. (24:50) A '70-es évek óta egyre többször jár Magyarországon, megjelennek művei, de állandó lakhelye Franciaországban van. Párizst annyira megszerette, hogy honvágya inkább a francia főváros iránt van. (28:56) Az 1956-os forradalom alatt Budapesten a Köztársaság tér közelében élt, hallotta, látta a tüntetéseket, harcokat. Félt attól, hogy a forradalom antiszemita jelleget ölt. (34:16) Legnagyobb hatással Füst Milán és Kassák Lajos volt művészetére. Franciául nem ír, egy másik művésszel közösen fordítják verseit. (36:22) Bemutat néhányat festményei közül. (36:38)

Interjúalany: Forrai Eszter

Felvétel időpontja: 2011. június 07

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Életem az oktatás

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: beszolgáltatás, egyház, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás, külföldi utazás, hadifogság, újjáépítés, propaganda, Kádár-korszak, zsidóság, infláció, II. világháború, szovjet megszállás, I. világháború, cigányság,

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról és arról, hogyan választotta a tanári hivatást (0:14). Beszél II. világháborús élményeiről és arról, hogy nem viselkedtek durván az oroszok, édesapja szót is értett velük, mert korábban volt már Oroszországban fogoly (3:15). Szól a zsidók elhurcolásáról és arról, hogy ott helyben a tulajdonukat nem bántották (6:04). Beszél a hiperinflációról (8:48), majd visszatér édesapja I. világháborús hadifogságára (9:30). Szól a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról (10:30), majd arról, hogy az 1956-os forradalom alatt sem állt meg az élet (11:30). Szól a Kádár-korszak nagy szerepéről az újjáépítésben, valamint a vallásgyakorlás korlátozásairól (12:40). Beszél tanári pályája kezdeteiről. 1951-ben elcsodálkozott Gulácson az ONCSA egyenházain, amit a 48-as árvíz után építettek. Átkérte magát Aranyosapátiba, mert a szülei féltek, hogy a Tisza lesz Magyarország határa (13:55). Szól az 1950-es évek iskolarendszeréről (16:10). Beszél a tanárok anyagi (18:30) és egyéb megbecsüléséről (19:30), az összevont osztályokról (20:30), valamint a cigány tanulók nehézségeiről és integrálásáról (22:40). Beszél a tanítás eszközeiről, valamint a szóképolvasás előnyeiről (25:05), majd rátér a tanulók felszerelésére és annak változásaira (30:15), valamint a tanulók közötti vagyonkülönbségek elfedésének szükségességére (32:05). Végül külföldi utazásainak élményeit eleveníti fel (35:05).

Interjúalany: Tóth Sándorné

Felvétel időpontja: 2011. június 06

Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda

Ilyen is volt- Gizike néni mesél a második világháborúról és a kommunista korszakról

Hossz: 00:23:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, kényszermunka

Kulcsszavak: TSZ, beszolgáltatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , '50-es évek, légitámadás, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

0:00 családi háttér 00:30 a háború idején fiatal lány volt, zöld tábori levelekkel tartották a kapcsolatot, mesél a debreceni bombázásokról 2:05 német katonákat is elszállásoltak náluk, elvonulásuk után kozák felderítők jöttek, a közeli kertben a tömény italokat elfogyasztották, ők ezalatt bujkáltak 10:44 az ötvenes évekre emlékezik vissza, alig volt élet a háború után, jöttek a beszolgáltatások 16:45 1956-ból nem vettek észre sokat, de a kulákok elnyomása vagy a beadások megszűntek 18:39 a hatvanas években az élet javult, a megtermelt javaikat megtarthatták, több áru volt az üzletekben, ugyanakkor megindult a TSZ-szervezés, de később a TSZ felvirágzott

Interjúalany: Szabó Balázsné (szül. Katona Gizella)

Felvétel időpontja: 2011. június 05

Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

A szécsényi zsidóság és a holocaust

Hossz: 00:57:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Propaganda

Kulcsszavak: embermentés, gettó, koncentrációs tábor, nyilasok, oktatás, Trianon, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Auschwitz, '40-es évek,

Az zsidó származású interjúalany 1924-ben született Szécsényben. Beszél családjáról. Apja könyvkereskedő és szerkesztő volt, majd miután elvették iparengedélyét, kocsmáros lett. Az interjúalany szinte egész gyermekkorát a kocsmában töltötte, ahol elkülönültek a parasztok, a tisztviselők és a zsidók. (04:30) Beszél a Szécsényben élő zsidók helyzetéről. Volt külön zsidó általános iskola. (06:56) Beszél a zsidók szerepéről Szécsény gazdasági életében. 1940-ben hagyta el Szécsényt, addig nem érzett semmilyen antiszemitizmust. (10:00) Elmondja a zsidó vallási szokásokat, hagyományokat. (11:04) Beszél arról, hogyan érintették a zsidóságot a zsidótörvények. (12:10) Az interjúalany 1938-ban fejezte be a polgári iskolát, utána kitanulta a fényképész szakmát. 1940-ben felköltözött Budapestre. Itt megismerte a kor legnagyobb fényképészeinek a munkáit, egyesekkel dolgozott is. (21:30) Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) fényképészlaborban dolgozott. Utána a rendeletek alapján elveszítette munkahelyét és kötelező volt a sárga csillag viselése. Nem sokkal később megkezdődött a gettósítás. (25:50) Szécsényben is megkezdődött a gettósítás, ez az interjúalany szüleit és nagyszüleit érintette. Auschwitzba vitték őket, ahonnan az anya és a nagyszülők nem tértek vissza. (30:56) Az interjúalanyt az óbudai téglagyárba vitték, innen sikerült többedmagával megszöknie. (41:40) Embermentők az Üllői úti klinikára vitték, majd egy "csillagos" védett házba került. Ezt álcázásként svéd vöröskeresztes kórházzá alakították, az interjúalany "ápolónő" lett. (48:12) Elmondja hogyan haltak meg családtagjai. Az interjúalany visszatért Szécsénybe, fotóriporter lett. (57:12)

Interjúalany: Ács Irén

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: LIPTHAY BÉLA MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM, Szécsény

Piarista diákból atomfizikus

Hossz: 00:39:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: DISZ, egyház, gettó, kommunista diktatúra, oktatás, államosítás, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, légitámadás, pályaválasztás, propaganda, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, egyetem, tüntetés, tudomány, sárga csillag, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).

Interjúalany: dr. Berényi Dénes

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Beszélgetés Dr. Báló Györgynével

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Holokauszt, KISZ, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Tanács, Horthy-korszak

Kulcsszavak: MDP, egyház, katonaság, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, továbbtanulás, párttagság, besúgó, légitámadás, pályaválasztás, II. világháború, megfigyelés, egyetem, Horthy Miklós, Ausztria,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).

Interjúalany: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

A lágertől a Gulágig

Hossz: 00:50:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, egyházak

Kulcsszavak: kényszermunka, börtön, egyház, Gulág - Málenkij robot , katonaság, kommunista diktatúra, nyilasok, 1956, Rákosi-korszak, Csendőrség, Szovjetúnió, munkaszolgálat, újjáépítés, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, éhezés, szovjet megszállás, kmk, Horthy Miklós,

Az interjúalanyt nazarénus hite miatt a Horthy-hadseregben érték az első megpróbáltatások (0:20). Végig kellett néznie egy kivégzést (3:25), majd börtönbe csukták és elvitték a bori táborba munkaszolgálatosként, ahol Radnóti Miklóst is fogva tartották (8:20). Részt vett az erőltetett menetben (19:00). Az oroszok átvitték a Fekete-tengeren (29:45), ahol Sztálingrád újjáépítésénél volt kényszermunkás (31:25). Mindig mondták nekik, hogy addig nem mennek haza, amíg Sztálingrád fel nem épül. Egyszer azonban szólították, hogy hazamehetnek (35:00). Elmeséli a tábor lakhatási körülményeit és mindennapjait (37:50). Visszafelé menet már nem hajóval, hanem vonattal mentek. Máramarosszigeten már várták a szülei (41:15). Végül arról szól, hogy az oroszokat kritikátlanul utánzó Rákosi-rendszer rossz volt, a Kádár-korszak viszont jó volt az országnak (48:50). Meggyőzően beszél arról is, hogy hitét, jókedvét mindvégig megőrizte és reménységét egy pillanatra sem veszítette el.

Interjúalany: Papp Bálint

Felvétel időpontja: 2011. június 01

Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Magyarban akartam élni

Hossz: 00:36:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, szovjet megszállás, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Don-kanyar, munkaszolgálat, visszacsatolás, zsidóság, II. világháború, Horthy Miklós, át- és kitelepítések,

Az interjúalany 1914-ben született Hetényben. Szülei földművesek voltak. Egy testvére volt, aki elesett a II. világháborúban. 10 hektáros birtokon termesztettek, állatokat tartottak. Az interjúalany 8 osztályos elemi iskolát végzett. (02:20) Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz. Az interjúalany először csehszlovák katona volt, majd a bécsi döntés után a magyar hadseregbe került. 1942-től két évig szolgált a fronton utászként, 1 évet a Don-kanyarban. Beszél a vereség utáni embertelen körülmények közötti visszavonulásról. A százados segédje volt, így a tiszt segítségével hazatérhetett. (09:32) Részletesen beszél a Don-kanyar harcairól, a magyar katonák felszereléséről. (18:12) Beszél arról, milyen körülmények között voltak a zsidó munkaszolgálatosok a fronton. (19:42) Mivel a visszavonuláskor nagy volt a káosz, a menekülő katonákat sokszor a saját repülőik támadták meg. A halottakat csak tömegsírokba tudták eltemetni. (22:40) Beszél Magyarország szovjet megszállásáról. Több konfliktus is volt az orosz katonákkal, sok mindent elvettek a lakosságtól. (27:12) Beszél katonai szolgálatáról a csehszlovák hadseregben (még a II. világháború előtt). Megpróbált átszökni Magyarországra, de elfogták, kényszermunkára ítélték. (30:32) 1950-ben kezdték el szervezni a TSZ-t, többeket kényszerítettek a belépésre. (33:02) Beszél az áttelepítésekről. A magyaroknak sietve kellett elhagyniuk otthonaikat, helyükre önként jelentkező magyarországi szlovákok érkeztek. (35:38)

Interjúalany: Csintalan István

Felvétel időpontja: 2011. május 31

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Egészséges magyar anyáknak megőriznek

Hossz: 00:33:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, egyház, nyilasok, Wehrmacht , '50-es évek, megszállás, visszacsatolás, II. világháború, Református Egyház, át- és kitelepítések, '40-es évek,

Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)

Interjúalany: Sebők Dezsőné

Felvétel időpontja: 2011. május 30

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Szép lányok voltak

Hossz: 00:53:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Kádár-korszak, Rákosi-korszak

Kulcsszavak: TSZ, deportálás, nyilasok, államosítás, Felvidék, leventemozgalom, kisebbségek, Németország, visszacsatolás, Bécs, propaganda, szövetkezetek, Vöröskereszt, II. világháború, szovjet megszállás, partizán, vasút, lakósságcsere, át- és kitelepítések, Ausztria, Csehszlovákia, szlovákok,

Az interjúalany azok között a szép, fiatal lányok között volt, akiket 1945. február 13-án elvittek a felvidéki Hetényről, hogy a nyilasok "egészséges, magyar anyákként megőrizzék" őket. Röviden szól családjáról, földjükről, Hetény lakosságáról (0:50), majd rátér arra, hogy miként fogadta a felvidéki magyarság a bécsi döntést (3:10). A háború során német katonákat is elszállásoltak, az oroszok pedig kétszer is elfoglalták a falut (4:30). Szól arról, hogy február 13-án elvitték huszonhárom társával együtt a nyilasok (7:20), és először Érsekújvárra szállították őket, ahol cetliket dobáltak ki az ablakon, ha megtudtak valamit. A szülők összegyűltek tiltakozni, mire az egyiküket agyonlőtték. Szökni is próbáltak, de visszaterelték őket (10:22). Innen a szétlőtt Bécsen át egy német táborba vitték őket (13:05), ahol "önkéntesként" kezelték őket, román, lett, német lányokkal együtt. Katonaruhában jártak és zsoldot kaptak (14:48). Beszél a tábor mindennapi életéről, a propagandáról, a munkákról, vagy arról például, hogyan mentek a fényképészhez (17:45). Szól a háború befejezéséről: egy közeli pajtába vezényelték őket, hogy átvészeljék a háborút (24:40). Beszél a Vöröskereszt segítségéről, megtudták, hol vannak komáromszentpéteri magyarok, így csatlakoztak hozzájuk a hamburgi táborban (28:08). Szól arról, hogyan fogadták őket Hetényben, mikor hazatértek (29:50). Elmeséli, hogyan találkozott kaukázusi orosz katonákkal, még mielőtt elvitték volna (32:02). Szól a szlovák partizánokról(35:00), majd a kitelepítésekről (36:00) és a szövetkezetesítésről (38:00). Szól a katonai szolgálatról, hadifogságáról, és arról, hogy hazatértében összeverekedett egy orosz katonával (43:00). Visszatér a táborban megismert különböző nemzetiségű lányokra (45:00), és felidéz német indulókat, amiket ott kellett megtanulniuk (48:20).

Interjúalany: Henz Gyuláné (Sáray) Eszter

Felvétel időpontja: 2011. május 30

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Élet Auschwitzban és megpróbáltatások

Hossz: 00:30:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás

Kulcsszavak: kényszermunka, deportálás, gettó, oktatás, Csendőrség, zsidóság, láger, holokauszt, zsidótörvények, Auschwitz,

Az interjúalany beszél a családjáról (0:17), tanulmányairól (1:13), a zsidótörvények hatásairól, az iskolából való kizárásáról (2:14), további tanulmányairól, munkájáról, majd ismét a zsidótörvényekről (2:34), a német megszállásról, a gettósításról (6:01), auschwitzi emlékeiről (8:41). Beszámol arról, hogy ősszel Reichenbachba szállították, ahol egy repülőgépgyárban dolgozott (10:59), majd Parschnitz-ba vezényelték őket, ahova 10 nap menetelés után érkeztek meg (13:44), és itt szabadították fel a szovjetek (15:43), majd ruhát, cipőt koldultak, és elindultak haza (16:23). Mesél hazatéréséről, és arról, hogy nagybátyja családját embertelenül gyilkolták meg (17:53). Ezután rátér arra, hogyan kezdte újra az életét (20:21), majd visszatér lágerbeli élményeire (21:09), a reichenbachi gyárral kapcsolatos emlékeire (24:03), végül ismét a hazatérése utáni eseményekről beszél, és azt is elmondja, miért nem emigrált (26:31).

Interjúalany: Littman Éva

Felvétel időpontja: 2011. május 25

Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Tételek #