Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja vasutas volt 1:15 Debrecenben élik át a bombázásokat, édesapja vasutasként az állomáson veszélyben volt 3:50 Debrecent elhagyták a front előtt, Budapestre mentek, majd Komárom következett, utána ő munkaszolgálatos levente lett az édesapja vasutas alakulatát kisegítő csapatnál, Ausztriába menekültek, de eljutottak Csehországba is, ott éri őket a szovjet megszállás 7:50 végül június végére értek haza, ott a piaristáknál pótolt évet, és így felfigyeltek rá 10:18 1947-ben érettségizett, utána belépett a piarista rendbe, és tanított, de 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben pedig feloszlatták a szerzetesrendeket 11:42 az államosítás után teológiát tanultak, majd a kispapok felétől megváltak, őt 1953-ban szentelték pappá 14:52 egy dolgozata miatt áthelyezték Érsekvadkertre, elmeséli az ottani plébános élettörténetét és meghurcolását az ötvenes években 20:06 néhány hónap után áthelyezik Nógrádmegyerre, mesél az 1956-os eseményekről 24:45 a következő helye egy budapesti plébániára volt, ott nagyon sokan jártak hittanra, az 1956-os forradalom leverése elleni tiltakozásul 27:08 1961-ben beidézi az ÁVH, megvádolták államellenes szervezkedéssel, ennek a végeredménye az lett, hogy három évre eltiltják a papi működéstől 30:50 egy rádió-televízió szervízhez ment el dolgozni, de ez sem ment könnyen, szereznie kellett papírt, hogy politikailag megbízható 40:55 1964-ben a Vatikán és az állam közötti részleges megállapodás után enyhült a szigor, ezért visszamehetett papnak, közben levizsgázik rádióműszerészetből 49:15 mesél a megfigyelésekről 54:25 1976-ban már tartott három lelkigyakorlatot, ezért ősszel felrendelték, és áthelyezték a budai Szent Imre-plébániára 1:00:40 a Kádár-rendszer válságát nem érezték, még 1983-ban is egy hittan óráját a rendőrség megpróbálta megakadályozni 1:07:35 1986-ban egy spanyol kirándulásról hazaérve hallották, hogy Lékai bíboros meghalt, aki állami temetést kapott, az örökfogadalmat pedig csak 1989-ben tehette le

0:00 családi háttér, gyermekkor, a szülei nagyon vallásosak voltak 2:20 a bajai ciszterciekhez járt középiskolába, 1948-ban azonban államosították a gimnáziumot, ezt követően többüket eltanácsolták onnan, mert nem kiabálta, hogy „Vesszen Mindszenty!” 5:14 Kalocsán folytatta tanulmányait, majd Szegedre költöztették a szemináriumot, ott kezdte első éves teológusként a tanulmányait 6:58 másodévesként hívták be munkaszolgálatra, Várpalotán bányásztak követ a szentkirályszabadjai repülőtérhez, majd folytatta tanulmányait 9:31 mikor a püspököt Kalocsára helyezték át, érseki szertartó lett Kalocsán, később kanonok lett 13:27 1995-ben lett ciszterci szerzetes Zircen, majd a ciszterci főapát mellett lett titkár 15:27 a békepapi mozgalomtól elzárkóztak 17:44 az 1956-os események idején Bácsszőlősön volt, a tanácselnöknek a plébánián adtak menedéket 22:43 az ÁEH berkein belül az enyhülés sokkal lassabb voltpéldákat is hoz fel a hetvenes évekből 24:36 a II. vatikáni zsinatra elkísérte Hamvas Endre kalocsai érseket, a kiutazással nem volt különösebb adminisztratív probléma 26:57 a nyolcvanas években az ÁEH megszűnése jelentette a nagy változást 29:00 édesapja még négy évet volt Szibériában hadifogságban, de nem szeretett róla beszélni 30:47 a ciszterci rend újraindítására emlékezik vissza