A katolikus pap interjúalany 1924-ben született Budapesten. Szegénységben telt el gyermekkora, mégis boldog volt. 1930-ban kezdte el az elemi iskolát Kispesten. Sok Erdélyből menekült diáktársa, tanára volt. Beszél az iskolai oktatás körülményeiről. (03:50) Elmondja, hogyan látta Budapest ipari fejlődését a Horthy-korszakban, nagyon sok volt a külföldi befektető, gyáros, szakmunkás. (06:42) Elmondja családjának történetét, nagyszülei hogyan kerültek Magyarországra Alsó-Ausztriából. A környékbeli lakosok többsége is német anyanyelvű volt. (12:18) 1974-ben járt először Nyugaton (Franciaországban), ott látott ahhoz hasonló emberséges társadalmi viszonyokat, mint a 20-as, 30-as évek Magyarországán. (15:16) Beszél a Horthy-korszakbeli és a mai életkörülmények közötti különbségekről. (19:32) Elemi iskola után tovább lehetett lépni polgári iskolába, tanítóképzőbe vagy képesítőbe. Az akkori rendszert jónak tartja, bár a lányoknak nehezebb volt továbbtanulnia. A mai koedukált iskolákat rossznak tartja, mivel szerinte a két nem között így elvesznek a különbségek. (22:36) Elmondja, hogy gyermekkorának közbiztonsága sokkal jobb volt a mainál. Nehezebbek voltak az életkörülmények, de biztonságos volt az élet. 1937-ig komolyan meg kellett húzni a nadrágszíjat, de boldogak voltak az emberek, lelkükben voltak gazdagok. (28:58)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról (0:08), majd rátér katonai szolgálatára, amit 1943-ban kezdett meg, és ahol tisztiszolga volt (1:10). Szól a frontra vonulásról, a pályaudvaron való búcsúzkodásról (3:00). Szól arról, hogy mikor kiértek orosz földre, még látták a visszatérő hadirokkantakat (6:10). Beszél az ottani viszonyokról, ütközetről, visszavonulásról és fogságba esésről (7:30). Szól arról, hogy a harc hevében elbúcsúzott tőle a századosa (9:30). Beszél a nagy gyűjtőtáborról és az elszállításról (12:15), majd a tábori életről, a betonon alvásról, a hidegről, a fejadagról és az éhezésről (14:15). Szól a politikai tisztek szerepéről és a hazatérés dátumát illető állandó ködösítést (16:30). Szól a kegyetlen lágerparancsnok leváltásáról és a körülmények ezt követő javulásáról (19:15). Arról is beszél, hogyan ürült ki a tábor a negyvenes évek végén és hogyan aludtak (20:30). Végül hazatéréséről és elhelyezkedéséről szól (22:30).

Az interjúalany beszél születésének idejéről, helyéről és családjáról (00:04). Gyermekkoráról mesél (szülők, nagyszülők, főleg a diákkor) (01:12). A két világháború közötti időszak általános hétköznapjait futólag említi (04:21). A II. világháború: – kiszombori általános mozgósítás (04:55), - a család a faluba (Kiszombor) menekül a majorságból (07:03), - a szovjet katonák első bejövetele Kiszomborra – intézkedések, atrocitások (08:52), - 40 magyar katona szovjetek előli bujdosása (09:56), - a szovjetek második kiszombori bejövetele, áldozatok (11:11), - életkörülmények változása (12:40), - karácsony a háború előtt és alatt (13:40), - katonák a családtagok között (15:44), - két rokon elvitele munkára (16:50), - szovjet katonák ruházatát hasonlítja össze a magyar katonák öltözékével (18:03), - szovjet katonák fogadtatása (19:11), - szovjet gránát-támadás (20:59), - kiszombori zsidók és sorsuk (22:48). A háború utáni időszakból arról beszél az interjúalany, hogy az uraság földjét hogyan osztották szét 1946-ban (25:55). Forint bevetetését említi, példákkal érzékelteti az inflációt (26:57). 1956 Kiszomboron (28:45). Termelő szövetkezetek létrehozása, felépítése, agitáció, pozitívumok említése (34:36). Szocialista felvonulások, ünnepek (40:39). Kádár-korszak – továbbtanulás felnőttként (42:43). Rendszerváltoztatás kedvezőtlen gazdasági hatásai - személyes tapasztalatok.