Az interjúalany beszél arról, hogyan fogadta 18 évesen a második világháború kitörését (0:11), majd arról, hogyan élt túl éppenhogy egy légitámadást (1:50). Szól arról, hogy bemérőként hogyan segítette a tüzérség munkáját (5:10), valamint arról, hogyan vitték Budapestre, és hogyan kezdődött meg a főváros ostroma, és miként esett orosz hadifogságba (8:08). Szól kifosztásáról, a szovjet katonák viselkedéséről (12:52). Visszatér Budapest ostromára, a kitörési kísérlet tragédiájára (17:04). Szól arról, hogyan vitték ki a Kaukázusba hadifogolyként (19:15), és arról, hogy milyen kevés élelem mellett mennyit kellett dolgozni (21:50). Beszél arról, hogy mikortól tudott kapcsolatot teremteni családjával, akikkel kölcsönösen halottnak hitték egymást (23:20). Beszél hazatéréséről 1947 nyarán, a kommunistákra való kötelező leszavazásról (27:05), majd arról, hogy mivel foglalkozott hazatérése után (30:50). Végül családjuk kulákká nyilvánításáról, a szövetkezetesítésről, valamint a hit és a kommunizmus összeférhetetlenségéről szól (31:55).

Az interjúalany elmeséli, hogy családjával milyen körülmények között költöztek át a II. világháborút követően Magyarországra, hogyan érintették a rokonságát a kiépülő új rendszer intézkedései, és milyen nehézségeket okozott számára a továbbtanulás során származása, illetve vallásos meggyőződése. Szól a rendszerváltoztatás korában kifejtett tevékenységéről, és a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményéről is. 0:23--gyermekkora, születése, családja, szülei, édesapja részvétele a II. világháborúban; 2:19--hogyan hatott a gyermekkorára a származása, hogyan élte meg diákként az 1950-es éveket; 5:39--mit csinált az érettségi után, milyen munkát végzett miután nem vették fel az egyetemre, hogyan jutott be végül a szegedi orvosi egyetemre és milyen volt az egyetemi élet; 8:58--hogyan sikerült vallásos életet élnie egyetemi évei során; 11:30--első munkahelye, milyen volt a munkája, hogyan sikerült itt a vallását gyakorolnia, hogyan lépett fel a vallás ellen a hatalom a Kádár-korszakban; 17:0--milyen ifjúsági mozgalmakban vett részt a középiskolában és azt követően; 18:27--viszonya a kommunista rendszerhez, hogyan vitték el egy rokonát málenkij-robotra, hogyan zajlott az internálás; 21:10--hogyan jöttek át családjával Magyarországra a II. világháború után, milyen megaláztatások érték a családját a származásuk miatt; 23:53--részvétele a lánchídi csatában 1986-ban, illetve a bős-nagymarosi vízlépcső elleni tüntetésben és egyéb ellenzéki megmozdulásokban; 27:48--emléke Nagy Imre újratemetéséről; 29:33--hogyan hatottak az életére a rendszerváltoztatás eseményei, mi a véleménye a rendszeváltásról és az első demokratikusan választott kormányokról; 32:33--hogyan alakult a családi élete a rendszerváltoztatást követően; 33:48--részvétele az MDF-ben; 34:35--milyen hátránya származott a szocialista rendszerben a vallásos meggyőződése miatt, hogyan lehetett megélni a vallásos életet a korszakban

Szegény alföldi falusi családból származó interjúalany nehéz családi körülmények között nőtt fel(0:08). Apja hadifogoly volt, édesanyja a háborúban meghalt(1:21). Átmeneti árvaságot, sok nélkülözést élt át(3:52), majd pünkösdi házi istentiszteleteken vett részt, ahol egy húsvéti alkalmon önálló döntésből csatlakozott ehhez az egyházhoz. A hitével kapocsolatban elmeséli néhány személyes élményét(4:10).Az interjúalany a gyermekkori munkáiról is beszél(10:45). Az istentiszteleteket magánházaknál tartották(11:20), sokszor a helyi környezet gúnyolódásától kísérve, időnként kisebb munkahelyi (pl. párttitkártól jövő fenyegetés) zaklatásokkal tarkítva(13:05). A Kádár-korszakban viszonylagos mozgásszabadságot tapasztaltak meg, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan „hivatásos” besúgó is működött a felekezetükben(17:08). Nagy eredménynek tartja, hogy a Kádár-korszak végén saját gyülekezeti házat sikerült építeniük(23:29).