$this->korszakok



	


	

	
Interjú

	



	


	



		

		

			

								
				

					



	Gyűjteményhez ad





				

			

		

			



	

					


																				

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

																									

							
															
						

												

		

					







	

					
Interjú F. J.-val

				
		
3676 megtekintés

		
					

				Hossz:  00:25:00			

							

				Témakörök: 
													Mindennapi élet 
							

		
		

					

				Leírás: 
				Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.			

							

				Említett időszakok, témák
				
    
											
  • 
							A két világháború közötti időszak (1918-1941)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A második világháború időszaka (1941-1945)						
    • 
											
  • 
							Magyarország német és szovjet megszállásáról						
    • 
											
  • 
							A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is						
    • 
											
  • 
							A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról						
    • 
											
  • 
							Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról						
    • 
											
  • 
							Katonai szolgálatról, hadifogságról						
    • 
											
  • 
							Személyi és anyagi veszteségekről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							Az 1945-től 1948-ig tartó időszak						
    • 
											
  • 
							A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről						
    • 
											
  • 
							Az újjáépítésről és a földosztásról						
    • 
											
  • 
							A társadalom és a gazdaság átalakításáról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)						
    • 
											
  • 
							A földosztás, majd az államosítások következményeiről						
    • 
											
  • 
							A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról						
    • 
											
  • 
							A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről						
    • 
											
  • 
							A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról						
    • 
											
  • 
							Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							Politika és egyház viszonyáról 						
    • 
											
  • 
							Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak						
    • 
											
  • 
							A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról						
    • 
											
  • 
							A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról						
    • 
											
  • 
							A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom napjainak eseményeiről						
    • 
											
  • 
							A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről						
    • 
											
  • 
							A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)						
    • 
											
  • 
							A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről						
    • 
											
  • 
							A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)						
    • 
											
  • 
							A kivándorlásról („disszidálásról”)						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről						
    • 
											
  • 
							Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig						
    • 
											
  • 
							A Kádár-korszak válságjelenségeiről						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól 						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak						
    • 
											
  • 
							A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól						
    • 
											
  • 
							Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről						
    • 
											
  • 
							Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról 						
    • 
											
  • 
							Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól 						
    • 
											
  • 
							Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről 						
    • 
											
  • 
							Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról 						
    • 
											
  • 
							Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról 						
    • 
											
  • 
							A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról 						
    • 
											
  • 
							Az egyház szerepéről, vallási életről						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól						
    • 
											
  • 
							A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről						
    • 
									

			

		
		

			Interjúalany neve:  
			Vári Lajosné Fehér Julianna		


		

			Interjúalany lakhelye: 
			Budapest		


		

			Interjúalany született: 
			Budapest,
			1925		


		

			Interjúalany foglalkozása: 
			nyugdíjas		


		

			Felvétel időpontja: 
			2011. július 01		


		

			Felvétel helyszíne: 
			Budapest		


		

			Interjút készítette: 
			Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
		


	

	







	

		

		
Kapcsolódó interjúk

		

	
			
	
	
		

				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:44:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															Át- és kitelepítések, 
															Mindennapi élet 
													

																

							Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).						

																

							Interjúalany:  Gergely  Péter						

																

							Felvétel időpontja:  2011. április 06						

																

							Készítette:  Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:53:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															Mindennapi élet , 
															1956
													

																

							Az interjúalany beszél családjáról (0:25), illetve édesapjának I. világháborús olaszországi hadifogságáról (2:00). Édesapja fogságból való visszatérés után (5:45) rendszeres katonai szolgálatára és a II. világháborúra tér ki (11:35), majd arra, hogyan vitték el málenkij robotra (14:30). Beszél apja fordulatos szabadulásáról (21:12), a hazaút viszontagságairól, a hazatérésről (26:52). A háború utáni kemény évek viszontagságairól (36:58), és az 1953 utáni enyhébb viszonyokról is szól (41:33). Végül az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó reményekről és a Kádár-korszakról beszél (42:06).						

																

							Interjúalany:  Seprényi Gyuláné						

																

							Felvétel időpontja:  2011. február 01						

																

							Készítette:  József Attila Szakközépiskola,  Szakiskola és Kollégium, Gyöngyös
						

										

						

					

					

						

						

							

							

						

					


				


			


				
			

				

					
					

						
					

											

							
						

																

							Hossz:  00:45:00						

																

							Tárgy: 
																						kettős megszállás, 
															'50-es évek, 
															Mindennapi élet 
													

																

							Az interjúalany 1924-ben született Debrecenben. Jómódú családba született, így a kommunista hatalomárvétel után osztályidegennek nyilvánították, fia ezért nem mehetett egyetemre. Visszaemlékezik diákéveire, a középiskolát is elvégezte. A gazdasági világválság az interjúalany családjának anyagi helyzetére is rossz hatással volt. Földön dolgozó munkásaikat csak nehezen tudták kifizetni. (05:20) Beszél a II. világháborúról. A német megszállás után lett különösen nehéz a helyzet a rekvirálások miatt. A szükséges árucikkeket csak feketén lehetett beszerezni. Az iparban dolgozott, jól keresett, de nem tudta elkölteni. (08:24) 1944. március 19-e után bezárták az iskolákat, színházakat. Utána elkezdődtek a bombázások. A légiriadók idegileg is kikészítették a lakosokat. Rengeteg vasúti szerelvény érkezett a keleti frontról sebesültekkel megrakva. Megemlíti az 1944. október 15-i Horthy rádióbeszédet, de tévesen emlékszik annak tartalmára, nem a leventéket hívták be szolgálatra, hanem ekkor zajlott a kiugrási kísérlet. (13:04) Elmondja, hogyan sikerült az oroszoknak sokszori próbálkozásra megszállniuk Debrecent. A szovjet katonák többsége részeg volt és sok volt közöttük az ázsiai. Sok nőt megerőszakoltak, még az idősebbek közül is. Beszél arról, hogy a bombázások következtében melyik épületek semmisültek meg. A lakosoknak sokszor egész nap az óvóhelyen kellett tartózkodniUK, számos esetben a katonák tisztították meg a kijáratokat a törmelékektől. (33:30) A lakosok nagy része a Dunántúlra próbált menekülni, akár gyalog is, mert féltek a bombázásoktól és remélték, hogy a Vörös Hadsereg megáll a Tiszánál vagy a Dunánál. Az orosz bombák kisebbek, de hangosbbak voltak, mint az amerikaiak. (35:06) Debrecen ostroma 1944 szeptemberében kezdődött. Amikor a németek már tudták, hogy nem tarthatják tovább a várost, felgyújtották az élelmiszerkészletek nagy részét, nehogy az oroszok megkaparintsák, de ezzel a civil lakosságot hozták még rosszabb helyzetbe. (36:10) A háború után nem rendeződtek a viszonyok. A jegyrendszer miatt a lakosság nyomorgott. Sokakat internáltak, a "csőcselék" elvette a tehetősebektől a lakásukat, vagyonukat. (39:02) Mivel az interjúalany családja a jómódúak közé tartozott, féltek, hogy őket is internálják, de végül szerencsésen megúszták. Elmondja, hogy a család barátaitól informálódtak a Hortobágyra internáltak helyzetéről. A család nehéz helyzetbe került azért is, mivel az egyik rokon nyugatra disszidált. Szinte senkit sem vettek fel az egyetemre, jó munkahelyekre "osztályidegenség" miatt. (45:18)						

																

							Interjúalany:  Tassy Józsefné						

																

							Felvétel időpontja:  2011. május 12						

																

							Készítette:  Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen