Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).

0:00 A riportalany elmondja, hogy a jugoszláviai Zomborban született. Édesapja géplakatosként dolgozott a vasútnál, majd bevonult az I. világháborúba. Beszél az édesapa munkájáról és háborús emlékeiről. 4:03 A háború után az apa hazatért, de nem akart esküt tenni a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságra és így csak alkalmi munkákat tudott vállalni. Elmondja, hogy miként élte meg a család az anyaországtól való elszakadást. 7:18 Szól arról, hogy miként változott az életük a magyar csapatok bevonulása után. 9:55 Hangsúlyosan beszél arról, hogy a család az orosz csapatok bevonulása előtt elmenekült Zomborból. 1944 novemberében értek Pécsre, ahol elhurcolt zsidók lakásaiban helyezték el a menekülteket. A front közeledtével továbbutaztak Körmendre. 14:50 Körmenden több bombázást éltek túl, majd a MÁV alkalmazottakkal nyugatra indultak, de Szlovéniában elakadt a szerelvény. Partizán fogságba estek és gyalog tértek haza. 28:25 Pécsett telepedtek le, de nem maradt semmijük, az édesapát B-listázták, ezért a gyerekeknek szakmát kellett tanulni. Szól arról, hogy egy koncentrációs tábort megjárt zsidó kárpitosnál lett inas. 33:20 Az ’50-es években titkolnia kellett származását. 1954-ben sikerült kiváltania az ipart és Pécs-Vasason nyitott műhelyt, ahol a szénbányászok voltak a legfontosabb megrendelői. Szól arról, hogy az 1960-as évek végén a növekvő adóterhek miatt vállalatnál helyezkedett el. 42:00 Végezetül a nyugdíjba vonulása előtt ellátott munkahelyi funkcióiról szól.

00:15 - Nagyszülők, szülők 03:10 - Szovjet megszállás (Eger) 04:25 - Az apa osztályidegen 08:00 - '56, házkutatás 12:43 - Gimnázium, úttörő, KISZ, ünnepségek 17:22 - Egyetem 18:50 - Családi változások, munka 22:30 - Kádár-korszak, vallás, szórakozás 27:10 - Rendszerváltoztatás 29:36 - Utazás 31:35 - Történelem tanítás a Kádár-korszakban 33:23 - Életmód a rendszerváltoztatás előtt