$this->korszakok

Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól

Találatok: 262

Feltöltés dátuma

A-Z

A történelem keretet és kelepcét ad az életnek

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,

0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását

Interjúalany: Dr. Marx Gyula

Felvétel időpontja: 2011. november 25

Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Kádár Endréné

Hossz: 00:19:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: egyház, párttagság, Kádár-korszak, zsidóság, holokauszt,

0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Interjúalany: Kádár Endréné

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Hajdú Jolán

Hossz: 00:35:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: cionizmus, egyház, gettó, katonaság, nyilasok, Szálasi Ferenc, egészségügy, rendszerváltoztatás, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, légitámadás, Izrael, állampárt, zsidóság, II. világháború, holokauszt, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

Interjúalany: Hajdú Gusztávné Jolán

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Szegényen előrehaladva

Hossz: 00:32:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, első világháború, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: TSZ, 1956, Jugoszlávia, '40-es évek,

0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit

Interjúalany: Naszradi András

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Beszélgetés Gyula bácsival

Hossz: 00:31:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot

Interjúalany: Kancsal Gyula

Felvétel időpontja: 2011. július 15

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Beszélgetés Tihamér bácsival

Hossz: 00:28:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, beszolgáltatás, határőrség, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, rendszerváltoztatás, osztályharc, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, határsáv, beszolgáltatás, állampárt, propaganda, Kádár-korszak, szövetkezetek, Joszip Broz Tito, I. világháború, Jugoszlávia, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).

Interjúalany: Molnár Tihamér

Felvétel időpontja: 2011. július 14

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Sokáig megfigyeltek

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, politikai rendőrség, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Tanács, Művészet, Disszidálás

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, MDP, MSZMP, internálás, oktatás, tanács, bunker, államosítás, osztályharc, Kultúra, Hortobágy, hadifogság, besúgó, óvóhely, állampárt, II. világháború, megfigyelés, éhezés, szovjet megszállás, vasút, rekvirálás, I. világháború,

Az interjúalany szól gyermekkoráról, édesapja cséplőgépének államosításáról, és arról, hogy korán hozzá kellett szoknia a házi és a kemény munkához is, mert édesapja 1942-ben kiment a frontra (0:20). Szól arról, hogy könyvelői vizsgát tett és a szövetkezetben kezdett dolgozni. Ekkoriban folytak az internálások, ő éppen lekerült a listáról, de rokonait elvitték. A trafikban gyorsan vásárolt nekik cigarettát meg ételt és beadta a vasúti kocsi résein (6:30). Két ávós lerángatta a vonatról, megfenyegették és megjegyezték a nevét. Ezután folyamatosan figyelték és nem hagyták elhelyezkedni. Sőt, a kommunista pártbizottság még bálozás során is nyilvánosan elhagyatta velük a termet (9:08). Szól további elhelyezkedési kísérleteiről, ám egy hónap után a helyi pártbizottság utasítására mindenhonnan kitették (11:20). Levelet írt az országos pártközpontba, akik a megyei pártbizottságot küldték ki kivizsgálni az esetet, de a helyiek nem engedték kiszállni a megyei pártbizottságot és eltussolták az ügyet. Több mint tíz évig nem dolgozhatott, 1952-tól 1963-ig (14:00). Szól családalapításáról is, a lakáshelyzetről, és arról, hogy még az 1960-as években is tulajdonképpen éheztek (20:48). Rátér világháborús emlékeire, arra, hogy kapott repesztalálatot a házuk, illetve arra, hogy az óvóhelyen a német katonák nyugtató gyógyszert osztottak. Később az orosz katonák nagyon megverték a falu orosz tolmácsát, aki egy I. világháborúból itt maradt orosz bácsi volt, akin számonkérték, hogy miért nem tért vissza a Szovjetunióba (24:35). Rátér az orosz katonák értékelésére, az erőszakoskodó, barbár kozákok és a civilizált tisztek közötti különbségre (35:00).

Interjúalany: Marton Gyuláné

Felvétel időpontja: 2011. július 11

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.

Interjúalany: Kazinczy Pálné

Felvétel időpontja: 2011. július 09

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Volt hol dolgozni, nem kellett foglalkozni a munkanélküliséggel

Hossz: 00:44:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Holokauszt, oktatás, Levente Mozgalom, Bombázások, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, első világháború, karhatalmisták, Tanács, Horthy-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: MSZMP, padlássöprés, Veres Péter, 1956, románok, Kultúra, cselédség, front, Németország, párttagság, hadifogság, Trianon, Kádár-korszak, II. világháború, Erdély, szovjet megszállás, vasút, Románia,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).

Interjúalany: Fekete Antal

Felvétel időpontja: 2011. július 07

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Simor Dénesné

Hossz: 00:21:29

Kulcsszavak: deportálás, egyház, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , munkaszolgálat, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

Interjúalany: Simor Dénesné, Lüszi

Felvétel időpontja: 2011. június 29

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Nem élhetek muzsikaszó nélkül

Hossz: 00:59:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Mezőgazdaság, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, Rákosi Mátyás, 1956, rendszerváltoztatás, zene, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, Horthy Miklós,

00:00-00:45 Születési hely, idő. 00:46-05:47 II. Világháború, német bevonulás, német katonák, orosz katonák. 05:48-09:00 Zene. 09:01-12:11 TSZ, traktor főiskola, munka, lakodalmas zenészet. 12:12-18:00 Horthy Miklós, Horthy-korszak, lovak, megélhetés a háborúban és utána. 18:01-27:54 Rákosi Mátyás, 1956, katonaság, disszidálók. 27:55-52:00 TSZ szervezés, feketevágások, Kádár és Rákosi közti különbség. 52:01-59:27 Rendszerváltoztatás, fellépések, lakodalmak.

Interjúalany: Németh Károly

Felvétel időpontja: 2011. június 25

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

1956 egy TTK-s hallgató szemével

Hossz: 00:34:21

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, katonaság, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Gerő Ernő, 1956, Csendőrség, Nemzetőrség, szovjet megszállás, I. világháború, Grősz József,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, egyetemi tanulmányairól, és arról, hogy egyetemistaként hogyan élte meg az 1956-os eseményeket. 0:15--családja, születése, emlékei a II. világháborúról, a szovjet katonák viselkedéséről, hogyan akadályozta meg Grősz József Kalocsa kiürítését; 6:16--a háború utáni időszak, egyetemi tanulmányai, hogyan tudott származása ellenére továbbtanulni; 11:5--a forradalom előzményei a bölcsészkaron; 13:16--emlékei az 1956-os eseményekről, a tüntetések kezdetéről, az eseményekben való személyes részvételéről; 18:07--részvétele a megalakuló nemzetőrségben; 21:32--a november 4-e utáni események, hogyan hagyta el a Budapestet; 24:1--az egyetemi élet újraindulása januárban, hogyan sikerült megúszniuk a tisztképzésen való részvételt; 26:26--első munkahelye, a forradalmat követő megtorlások az egyetemen; 28:36-- a tanárok beszervezése a TSZ mellett való agitációs munkába; 30:2--milyen volt a hangulat az egyetemen a forradalom leverését követően

Interjúalany: Várnagy István

Felvétel időpontja: 2011. június 23

Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei

Hossz: 00:43:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, kényszermunka

Kulcsszavak: MHK, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, 1956, Kultúra, Rákosi-korszak, '50-es évek, kisebbségek, Sztálin, besúgó, légitámadás, propaganda, megtorlás, II. világháború, megfigyelés, Erdély, szovjet megszállás, felvonulás, kollégium, Petőfi Kör, Románia,

Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).

Interjúalany: Gyulai Líviusz

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Fischer Miklósné

Hossz: 00:26:12

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Rákosi-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: disszidálás, gettó, üdülés, rendszerváltoztatás, Izrael, II. világháború, 60-as évek,

Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról

Interjúalany: Fischer Miklósné, Piroska

Felvétel időpontja: 2011. június 19

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Ne igazodj! – Egy autonóm gondolkodású képzőművész: Bakos Ildikó

Hossz: 00:42:00

Tárgy: Rákosi-korszak, első világháború, Művészet, Disszidálás, kényszermunka

Kulcsszavak: egyház, oktatás, recski kényszermunkatábor, 3T, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Somogyi József, szobrászat, Vámosgyörk, Nagy Béla, Sáros András Miklós,

Bakos Ildikó meséli el életét.

Interjúalany: Bakos Ildikó

Felvétel időpontja: 2011. június 18

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Ciszterci öregdiákok – Várnagy Elemér élete és munkássága

Hossz: 00:45:00

Tárgy: Holokauszt, KISZ, katonaság, második világháború, szovjet megszállás, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: DISZ, KISZ, állambiztonság, cserkészet, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, úttörőmozgalom, Mindszenty József, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, osztályharc, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, besúgó, pályaválasztás, megfigyelés, szerzetesrendek feloszlatása, cigányság,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a ciszterci gimnáziumban, valamint a cserkészetről (0:08). Szól az 1948-as államosításról, az oktatás folytatásáról, az új intézmény és az ifjúsági mozgalmak keltette ellenérzésről, valamint arról, hogy könyvben is kiadta cserkész örstársaival való 1948-as levelezését (2:45). Szól arról, hogy érettségi után a zirci teológiára jelentkezett, amit azonban megszüntettek, a növendékek egy része pedig disszidált vagy börtönbe került (7:30). Ő a budapesti teológián el tudott végezni két évet, majd katonai szolgálatról visszautasították és rakodómunkásként kellett elhelyezkednie (10:15). Szól arról, hogyan került tudományos segéderőként a pécsi egyetemre, s így hogyan állt vissza értelmiségi alapállása (13:50). Végül részben a rend bátorítása miatt elvégezte a pécsi tanárképző orosz szakát kitüntetéssel, és hogyan kedvelte meg Nyugat helyett a Keletet (15:00). Rendszerellenessége miatt vidékre rakták tanítani, majd úttörő vezetést bíztak rá, végül egy külvárosi iskolában tanított Pécsett, de mindegyikkel jól járt, értékes tapasztalatot és tudást gyűjtött ezen évek alatt (18:36). Szól arról, hogy egy ideje már tudományos írásai jelentek meg pedagógia témakörban, amikor felkérték, hogy fogadjon el egy állást a pedagógia tanszéken. Először a hátrányos helyzetű diákokkal kezdett foglalkozni, majd a romológia szakértője lett, ilyen tanszék felállításában is segédkezett (27:20). Szól a rendszerváltoztatásról, arról, hogy szabadon felvállalhatta hitét, és keresztény nyári szabadegyetemet szervezhetett (35:14). Valószínűleg ez is volt az oka nyugdíjazásának (39:40). Végül arról szól, hogyan segédkezett a Mester és tanítvány című lap elindításában Hoffmann Rózsával együtt (42:50).

Interjúalany: dr. Várnagy Elemér

Felvétel időpontja: 2011. június 15

Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

Addig vertek, amíg elájultam

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, kivándorlás, kommunista diktatúra, tanács, államosítás, 1956, megszállás, továbbtanulás, párttagság, pályaválasztás, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, rekvirálás, FKGP, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).

Interjúalany: Bagi Károly

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Nemzetőrből szocialista városatya

Hossz: 00:36:06

Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Sport, Holokauszt, oktatás, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: sport, 1956, Nemzetőrség, állampárt,

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben

Interjúalany: Ernyes László

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Hogyan lettem magyarbarát

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Erőszakszervezetek, Divat, KISZ, második világháború, Levente Mozgalom, első világháború, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: oktatás, Franciaország, II. világháború, Joszip Broz Tito, Jugoszlávia,

Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).

Interjúalany: Le Calloc'h Bernard

Felvétel időpontja: 2011. június 06

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

"Tudtam, hogy most itt engem lelőnek"

Hossz: 00:52:00

Tárgy: karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, NKVD, 1956, Nemzetőrség, munkástanácsok,

Az ismert interjúalany 56-os forradalmár, állami kitüntetett, a POFOSZ alelnöke. 1956-ban a Szegedi Néptanács tagja, az események aktív résztvevője és hiteles elbeszélője, írója, számos tanulmány és könyv szerzője. Elbeszéléséből nem csak a szegedi események mozzanatait követhetjük végig, de összefüggéseiben is látjuk a történteket. Bepillantást kapunk az államvédelmi szervezetek felépítéséről és működéséről is. November 6-án letartóztatták, három évig ült börtönben. Kihallgatásának, fogva tartásának körülményeiről, a szegedi nyomda megvédéséről is beszámol. Kiderül az is, miként lehet nemzetőr úgy, hogy sosem volt a Nemzetőrség tagja. Igazi korvallomás tanúi lehetünk.

Interjúalany: Dr. Fejér Dénes

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

A háborúk és a szabadságharc emlékei, kórusvezetés, oroszok, németek

Hossz: 00:48:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, oktatás, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, egyházak

Kulcsszavak: börtön, egyház, oktatás, bunker, 1956, Kultúra, Sztálin-gyertya, megszállás, légitámadás, óvóhely, hadikórház, II. világháború, szovjet megszállás, FKGP, Református Egyház, kollégium,

Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00). Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).

Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Piarista diákból atomfizikus

Hossz: 00:39:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Igazságszolgáltatás, Mindennapi élet , Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: DISZ, egyház, gettó, kommunista diktatúra, oktatás, államosítás, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, továbbtanulás, légitámadás, pályaválasztás, propaganda, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború, szovjet megszállás, egyetem, tüntetés, tudomány, sárga csillag, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).

Interjúalany: dr. Berényi Dénes

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Bárczy János sorsa

Hossz: 00:32:00

Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, 1956, Propaganda, Ipar, Holokauszt, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Románia, Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: 1956, rendszerváltoztatás, II. világháború,

Bárczy Klára édesapja, Bárczy Jánosról, annak családjáról mesél. Bárczy János nagyapja jómódú körülmények között élt és maga Arany János volt a magyartanára. A távoli felmenőkkel kapcsolatban hallhatunk családi történeteket(0:15).Bárczy János piarista iskolába járt, amit nagyon kedvelt. Sík Sándor volt a magyartanára. A piarista iskola légköréről, oktatási rendszeréről mesél az interjúalany(4:24). A középiskola után Ludovika katonai akadémiára jelentkezett és korábbi kirívó sporteljesítményei(vívás, ejtőernyőzés,úszás stb) miatt ezt ingyen végezhette el(6:29). A Ludovika elvégzése utána gyalogsági százados lett, majd Pápára került a légierőhöz. Végül pedig vezérkari tiszt lett és Budapesten szolgált(9:49). A fronton gépkocsiját támadás érte, így ennek következtében később, a háború után egy megerőltetés miatt elveszítette a látását(11:40).A nemesi származás miatt több ízben is megkülönböztetés érte a családot. Az interjúalany az "x-es származásról", a deportálásáról és más diszkriminációról mesél(14:54). 1956-ot gyerekként élte meg, ahol a család lakott, azt az épületet is szétlőtték a szovjetek. Ekkor veszítette el a banki munkáját(18:59). Az interjúalany édesapja ezután kezdett el írni, novellákat, családi történeteket fabrikált - majd a miskolci rádió egyik műsorát is ő írta meg(23:02).A Tények és Tanúk könyvsorozatban is megjelentek a visszaemlékezései(24:42).A '60-as, '70-es években az édesapja külön figyelmet fordított a gazdasági kérdéseknek is. Édesanyjának nagyon nehéz dolga volt, hiszen szinte ház körüli munkát neki kellett végeznie - bár nehéz körülmények között éltek, de az interjúalany szerint boldog gyerekkora volt(26:11). A rendszerváltoztatás után az édeapja több írását is meg tudta jelentetni. Bár óriásit nem változtak az életkörülmények, de mégis szabadabb lett a légkör(31:08).

Interjúalany: Dr. Bárczy Klára

Felvétel időpontja: 2011. május 31

Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Kanyarulatok

Hossz: 00:41:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, katonaság, második világháború, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: egyház, kulák, oktatás, 1956, Kultúra, Kádár-korszak,

Az interjúalany beszél édesapja elítéléséről az 1956-os forradalomban vállalt szerepe miatt (3:34), a vallási életről, a vallásgyakorlás lehetőségeiről (7:00), tanulmányairól, szórakozási szokásaikról (9:37), Munkácsy-díjáról, és egyéb díjairól (22:00), a művészet állami támogatásáról, munkáiról (30:44).

Interjúalany: Mihály Gábor

Felvétel időpontja: 2011. május 25

Készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan

Orvosok és teológusok

Hossz: 00:32:00

Tárgy: Holokauszt, oktatás, katonaság, Ifjúsági mozgalmak, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: egyház, oktatás, 1956, egyetem,

Az interjúalany beszél a szüleiről (0:29), gyerekkoráról, valamint arról, hogy nem volt sem úttörő, se KISZ-tag (8:06), kitér tanulmányaira (10:11), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (12:17), a teológiai képzés helyzetére (17:32), majd elmond Vitányi Ivánról egy anekdotát (24:04). Mesél arról, hogyan lett orvos (26:35), végül arról, hogy az egyetemen nem kaphatott semmilyen kedvezményt, valamint ösztöndíjat sem (31:44).

Interjúalany: prof. Dr. Újszászy László

Felvétel időpontja: 2011. május 24

Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc

Családmese

Hossz: 01:26:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Horthy-korszak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak

Kulcsszavak: kulák, 1956, II. világháború, 60-as évek, Tanácsköztársaság,

Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).

Interjúalany: Friedrich Tünde

Felvétel időpontja: 2011. május 23

Készítette: Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan

Az iskolaigazgató

Hossz: 00:32:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, rendszerváltoztatás, Propaganda, Sport, Holokauszt, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Disszidálás

Kulcsszavak: KISZ, oktatás, sport, 1956, Kultúra, '50-es évek, Kádár-korszak,

00:30 - család, gyerekkor, szülők foglalkozása; 05:55 - milyen emlékei vannak iskolás éveiről, melyeket Battonyán és Makón töltött (Battonya, Makó); 07:27 - főiskolás évei, a sport szerepe életében; 14:05 - milyen munkahelyei voltak eddig; 18:30 - milyen lehetőségei voltak a szórakozásra, üdülésre; 20:50 - milyenek voltak a korabeli építőtáborok; 21:30 - milyen elvárásokkal kellett megküzdenie az előző rendszerben betöltött vezető pozíciójában; 23:15 - hogyan működött a Múzeum baráti kör; 23:45 - milyen emlékei vannak az 1956-os forradalomról; 30:00 - hogyan hatott életére a rendszerváltoztatás;

Interjúalany: Oláh Sándor

Felvétel időpontja: 2011. május 22

Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

A leventemozgalomtól Kádárig

Hossz: 00:55:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Holokauszt, oktatás, Kádár-korszak, Ifjúsági mozgalmak, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, egyház, kommunista diktatúra, oktatás, Nagy Imre, rendszerváltoztatás, leventemozgalom, Kádár-korszak, II. világháború,

00:00-01:22 – Általános iskolai évek 01:23-03:43 – Leventeélet, pártba lépés 03:44-24:44 – Értesülés a háborúba lépésről, emlékek a háborúról: besorolás, Németország, hazaút 24:45-34:02 – Magyarország a háború után, mások történetei a háborúról 34:03-43:38 – A Magyar pénz romlása, munka a háború után, TSZ- szervezés erőszakkal 43:39-46:07 – A Kommunizmus megítélése kezdetekben, kommunizmus hatása a parasztokra 46:08-48:45 – Emlékei Rákosi Mátyásról 48:46-49:48 – Az 1956-os forradalom: felkelések, megtorlások 49:49-53:01 – Vélemény Nagy Imréről, a Kádár-rendszer jó oldalai 53:02-53:50 – A rendszerváltoztatás 53:51-55:17 – A vallás a rendszer előtt és a rendszer alatt.

Interjúalany: Bicsák Ferenc

Felvétel időpontja: 2011. május 18

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Az '50-es évek egy nő szemével

Hossz: 00:41:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, második világháború, Vörös Hadsereg, első világháború

Kulcsszavak: MSZMP, TSZ, bányászat, beszolgáltatás, egyház, katonaság, oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , '50-es évek, földosztás, párttagság, II. világháború, '40-es évek,

Az interjúalany 1935-ben született Pusztaföldváron (Békés megye). Beszél gyermekkoráról. (01:32) 1941-ben kezdett iskolába járni. 3 km-re volt egyházi tanyaiskola. (02:20) Beszél a közelben lévő nemesi uradalomról, ahol sokszor megfordult Bartók Béla. (04:16) Elmondja, milyen volt a tanyasi élet. (08:02) A tanyán élte meg a front átvonulását. 1944. október 6-án ért oda a Vörös Hadsereg. Részletesen elmondja a harcok, a megszállás körülményeit. (14:04) Beszél a háború utáni újrakezdésről: a család 6 hold földön gazdálkodott. (15:40) Újra beszél a megszálló orosz katonák viselkedéséről. Sokan részegek voltak, fosztogattak, erőszakoskodtak. (17:10) Korábban a német katonákat csak átvonulni látta. Mire az oroszok elérték a környéket, a németek már visszavonultak. (17:48) 1943-ban fenyőfa helyett meggyfából készítették az iskolában a karácsonyfát, ez véletlenül felgyulladt. (19:26) A háború után a rossz pénz miatt kialakult a cserekereskedelem. A legkelendőbb árucikk a pálinka volt. (21:00) A Rákosi-korszakban nem akarták beadni a földet a TSZ-be, ezért kérdezés nélkül elvették földjüket. (22:56) Beszél a beszolgáltatásokról. Nem volt elég terményük, lopva kellett félrerakniuk a saját maguk által megtermelt javakból, hogy ne éhezzenek. (25:40) Az egyházat is ellehetetlenítették. Egy magas rangú papot helyeztek a kis faluba, akinek ez volt a büntetése. A kommunisták megpróbálták teljesen visszaszorítani a vallási életet. (31:20) Beszél az '50-es évek mindennapjairól, a rokonság életkörülményeiről. (34:18) Beszél házasságáról, családalapításáról. Férjét egyik barátja rávette, hogy lépjen be a "Pártba", hogy tudjon érvényesülni. Párttagsága ellenére eljárt templomba, később ki is lépett. (41:02)

Interjúalany: Telep Julianna

Felvétel időpontja: 2011. május 18

Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Interjú Wekerle Sándor dédunokájával

Hossz: 00:28:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Ellenállás, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Holokauszt, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Disszidálás

Kulcsszavak: disszidálás, internálás, kényszerlakhely, államosítás, 1956, rendszerváltoztatás, SZDSZ, Rákosi-korszak, '50-es évek, II. világháború, át- és kitelepítések,

Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:26), a második világháború alatti menekülésükről a szovjetek elől (2:03). Mesél arról, hogy a ciszterci gimnázium államosítása után egy másik pécsi fiúiskolában folytatta tanulmányait (5:13), azonban kirúgták és kitelepített szülei után küldték (6:02), ahol a Horthy-korszak több prominens közéleti szereplőjével is megismerkedett (7:43), és ahol a családnak egy tyúkólban kellett élni (9:33), míg végül az 1953-as amnesztiával engedték el őket (10:30). Elmondja, hogy tanulmányait az esztergomi ferences gimnáziumban folytatta 1956-ban (12:04), és megemlíti, hogy Svájcba disszidált (13:35). Visszatér a család kitelepítésére (17:43), majd elmeséli, hogy a ferencesek nem engedték ki a gyerekeket harcolni az 1956-os forradalom alatt (19:50). Visszatér disszidálása egyes részleteire (21:34), beszél a svájci magyar emigrációról (23:57), végül a rendszerváltoztatás ottani fogadtatásáról és ismerteti az SZDSZ-el kapcsolatos véleményét (25:05).

Interjúalany: Biedermann Dénes

Felvétel időpontja: 2011. május 18

Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs

Tételek #