$this->korszakok

A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről

Találatok: 516

Feltöltés dátuma

A-Z

Forradalom Salgótarjánban: a nemzetőrség és a decemberi mészárlás története (Juhász Attila 1)

Hossz: 00:45:00

Tárgy: második világháború, Vörös Hadsereg, Románia, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, bányászat, kommunista diktatúra, karhatalom, 1956, pufajkások, sortűz, Rákosi-korszak, '50-es évek, munkástanácsok, MUK, Kádár-korszak, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, felvonulás, ellenállás, Marosán György,

Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdődött a forradalom Salgótarjánban, és hogyan csatlakozott, mikor egy árvizi mentésről Budapesten keresztül ment haza. Szól arról, hogy csak a könyvesboltok kirakata volt betörve Pesten, mert a marxista könyveket eltüntették (0:22). Beszél arról, hogy alakult ki az acélgyári sztrájk, és hogyan alakították meg a nemzetőrséget (2:12). Elmeséli, hogyan szereztek fegyvereket, és hogyan működött az őrség (3:50). Szól arról, hogy miétr csatlakozott a forradalomhoz, és mit jelentettek a munkástanácsok (7:00). Elmeséli, hogy a forradalmi események miatt a megyei vezetőség Csehszlovákiába távozott, majd visszatérve őket vádolták hazaárulással (9:30). Szól arról, hogy mi vezetett a forradalomhoz, a diktatúra mibvenlétéről, a besúgók és az ÁVO működéséről (12:40). Szól arról, hogyan adták le a fegyvereket az oroszok bejövetele után (20:12). Arról is szól, hogy nem disszidált, mert a forradalmi események újrakezdését, a MUK-ot várta (22:50). Szól a pufajkásokról és arról, hogyan tartóztatták le áprilisban (25:10), illetve a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájának visszásságairól (30:10). Beszél a december 8-i mészárlás előzményeiről, arról, hogy két letartóztatott munkásvezető elengedése miatt kezdődött tüntetés (32:30). Szól arról is, hogy a pufajkásokat már korábban leszerelték (35:50). Elmeséli a sortüzet, és azt, hogy a kavarodásban nem lehetett látni, hogy az oroszok is tüzeltek-e (38:15). Végül arról szól, hogy minderre azért került sor, hogy Kádár a forradalom után a munkástanácsok hatalmát is megtörje (43:30).

Interjúalany: Juhász Attila

Felvétel időpontja: 2011. november 29

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

A történelem keretet és kelepcét ad az életnek

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Igazságszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, börtön, állambiztonság, egyház, Rákosi-korszak, Horthy Miklós, Valksbund, Római Katolikus Egyház, '40-es évek,

0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását

Interjúalany: Dr. Marx Gyula

Felvétel időpontja: 2011. november 25

Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Mégis itt vagyunk

Hossz: 00:37:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, Propaganda, Sport, Holokauszt, Divat, politikai rendőrség, Rákosi-korszak, Ifjúsági mozgalmak

Kulcsszavak: maszek, disszidálás, kivándorlás, tanács, bunker, egészségügy, emigráció, svábok, '50-es évek, Németország, ünnepek, légitámadás, óvóhely, Kádár-korszak, II. világháború, szovjet megszállás, vasút, Horthy Miklós, át- és kitelepítések,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, munkás szüleiről (0:12), majd rátér arra, hogy gyerekként milyen játékokat játszottak, hol aludtak (5:00). Beszél az ünnepekről, a karácsony megünnepléséről (8:20). Szól II. világháborús emlékeiről, a bombázásokról, valamint arról, hogy kiszedették a fülbevalókat a lányok füléből, nehogy a szovjetek kitépjék (10:57). Szól a svábok kitelepítéséről Solymárról. A listáról az utosló pillanatban vették le őket, mert édesapja foglalkozására szükség volt, de sok rokonukat kitelepítették (13:18). Szól arról, hogy sokan elásták az értékeiket abban a reményben, hogy még visszatérhetnek. Szól az első és második transzportról, valamint arról, hogy Karlsruhe környékén barakkokban szállásolták el a kitelepítetteket (17:00). Egyik kitelepített sógora 1954-ben egy felhívás hatására Ausztráliába települt, ahonnan még ma is levelezik a két család (21:00). Megemlíti az 56-os forradalmat (22:48), majd rátér arra, hogy a kitelepítés után nem volt tanítás sokáig, ő pedig dolgozni kezdett. Először az óvodában segített be, majd kitanulta az esztergályos szakmát (23:40). Később irodai munkára került, békekölcsönt kellett váltania, majd végül a faiparban kezdett dolgozni. Itt ismerte meg a férjét is, aki később iparengedélyt váltott ki (27:10). Arról is szól, hogy sokan félelemből magyarosították a nevüket (31:50). Végül a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről szól, a rengeteg munkáról, ami az ország újjáépítéséhez kellett. A fejlődést jól jelzi, hogy nem kellett annyi gyermekkoporsót készíteni, mert a gyermekhalandóság nagyban csökkent. Szól arról is, hogyan élénkült meg a németországi rokonokkal való kapcsolattartás 1956 után (32:30).

Interjúalany: Kővári Mátyásné Anna

Felvétel időpontja: 2011. október 26

Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest

Veszprém megyéből Illinois államba

Hossz: 00:33:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, KISZ, politikai rendőrség, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Mezőgazdaság, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, deportálás, disszidálás, kulák, oktatás, Szabad Európa Rádió, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, munkaszolgálat, légitámadás, óvóhely, II. világháború,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek

Interjúalany: Győry Kálmán

Felvétel időpontja: 2011. október 19

Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Szegényen előrehaladva

Hossz: 00:32:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Mindennapi élet , 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, első világháború, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: TSZ, 1956, Jugoszlávia, '40-es évek,

0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit

Interjúalany: Naszradi András

Felvétel időpontja: 2011. július 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Beszélgetés Gyula bácsival

Hossz: 00:31:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Művészet, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, KISZ, TSZ, beszolgáltatás, katonaság, Néphadsereg, padlássöprés, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja a fronton számos sebet szerzett, de 1952-ben behívták a plébániára az ávósok, ott kegyetlenül megverték, de az így szerzett sebek miatt meghalt 6:24 erről sokáig nem beszélhetett nekik az édesanyjuk, az ötvenes éveket meghatározták a beadások és a padlássöprések 8:58 1956-ban a faluban nem történt nagy felfordulás, legalábbis gyerekként nem láthatták az eseményeket 10:12 a téeszesítés során az agitálók gyári munkások voltak, a földjeiket kénytelenek voltak beadni, mesél a TSZ-ről 19:00 1964-től a Ganz-Mávagnál lakatosszakmát tanult, de ott dolgozott tovább a Ganz-Mávagnál, volt úttörő és kisdobos is, majd KISZ-tag is, de ez elsősorban a kikapcsolódási lehetőségekről szólt; felidézi a katonaságot is 26:05 felkérték, hogy lépjen be a pártba, de nem lépett be sosem, felidézi, hogy a honvédségnél kapható újságok hogy ferdítették el a valóságot

Interjúalany: Kancsal Gyula

Felvétel időpontja: 2011. július 15

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Beszélgetés Tihamér bácsival

Hossz: 00:28:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, szovjet megszállás, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, beszolgáltatás, határőrség, kommunista diktatúra, kulák, oktatás, rendszerváltoztatás, osztályharc, kárpótlás, Rákosi-korszak, '50-es évek, határsáv, beszolgáltatás, állampárt, propaganda, Kádár-korszak, szövetkezetek, Joszip Broz Tito, I. világháború, Jugoszlávia, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogy nem vették fel középiskolába kulák szárazása miatt, majd arról, hogy miként került be mégis a nagykanizsai Mezőgazdasági Technikumba Batári Károly tanár segítségével (0:18). Szól arról, hogyan zajlottak a beszolgáltatások, valamint arról, hogy hogyan barátkoztak össze a környék ÁVO-parancsnokával, aki először kenyerrél látta el őket, majd a beszolgáltatási rendszert alakította át úgy, hogy meg lehessen élni (3:30). Szól arról, hogy az ÁVO-parancsnok és a plébános jó barátok voltak. A plébános tanította a gyerekeket motorozni, az ávós pedig néha benzint vitt neki. Arról is szól, hogy a plébános Isonzónál döntötte el, hogy pap lesz, ha túléli a csatát (7:35). Szól arról, hogyan végezte el az iskolát, hogyan szervezték a TSZ-eket a környéken, és hogyan léptették be édesapját (12:10). Szól a TSZ-ek kezdeti nehézségeiről, átszervezésekről, egyesülésekről (16:00), majd arról, hogyan szüntette meg az együttműködést a rendszerváltoztatás (19:20). Szól a határsávról, arról, hogy egy bizonyos területen minden lábnyomról jegyzőkönyvet vettek fel, illetve arról, hogy milyen hisztéria volt a Titóval való szakítás kapcsán. Arról is beszél, hogy miként tudtak kommunikálni a jugoszláviai szlovén területeken rekedt szomszéd falvakkal (20:25). Beszél Lendvahegy különleges helyzetéről, ahol a falubelieknek szőlője volt, a kettős birtokokról, és arról, hogy 1949-ben már nem mehettek át szüretelni (25:50).

Interjúalany: Molnár Tihamér

Felvétel időpontja: 2011. július 14

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Interjú Lovkó Lászlóval

Hossz: 00:36:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Holokauszt, politikai rendőrség, Vörös Hadsereg, szovjet megszállás, Rákosi-korszak, Kékcédulás választások, egyházak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, maszek, internálás, Rákosi-korszak, '50-es évek, óvóhely, át- és kitelepítések,

0:00 családi háttér, gyermekkor, édesapja kikerült az orosz frontra, ahol életét vesztette, sosem látta az édesapját, így édesanyja egyedül nevelte 3:33 gyerekként besegítettek a mezőgazdasági munkákba 4:00 1950-ben kezdődtek a kitelepítések, egészen 1952-ig tartott, őket 1952 júniusában telepítették ki, felidézi ezt a napot, egy órájuk volt arra, hogy amit elvisznek, összeszedjék 7:23 bevagonírozták őket, elszállították őket, Ebesre internálták őket a Hortobágyra 11:06 egy tanyán egy istállóban szállásolták el az internáltakat, tisztálkodni nem tudtak, egy gémeskút állt a rendelkezdésükre 13:47 mezőgazdasági munkákra fogták őket, központi étkeztetés volt, de a minősége az átlagnál is rosszabb volt 17:43 ősz végén hazakerül, de betegen, végül felépült, a szüleit 1953-ban engedték haza, de csak Zalaegerszeg mellé egy pincébe költöztek, 1956-ig laktak ott, akkor visszaszerezték a lakást, de kifosztva, minden faanyagot eltüzeltek belőle időközben 20:45 nevelőapja az erdészetnél tudott elhelyezkedni, ő ipari tanulónak ment, asztalosnak tanult 22:30 mesél a későbbi családi eseményekről és a vállalkozásáról 27:00 háborús emlékeit idézi fel, bolgár katonák foglalták el a falujukat, de azokról nincs negatív emléke 29:26 a jugoszláv határ el volt aknásítva, katonaként a határőrökhöz műszaki alakulathoz került, ezért sokat tudott a jugoszláv határzárról, de ezt a szakaszt később fölszedték 35:00 1956-ban megalakult a helyi nemzetőrség

Interjúalany: Lovkó László

Felvétel időpontja: 2011. július 12

Készítette: Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola, Lenti

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

Hossz: 00:38:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: oktatás, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Kádár-korszak, zsidóság, II. világháború,

Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.

Interjúalany: Kazinczy Pálné

Felvétel időpontja: 2011. július 09

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Kiscserkészből főagronómus

Hossz: 00:41:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Ipar, Sport, KISZ, katonaság, Mezőgazdaság, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, cserkészet, oktatás, Nagy Imre, 1956, Németország, Kádár-korszak, kolhozosítás, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).

Interjúalany: Farkasvölgyi Károly

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Ádám Béla - A csendes hős

Hossz: 00:25:00

Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, Divat, Vörös Hadsereg, Disszidálás, Kékcédulás választások, egyházak

Kulcsszavak: TSZ, katonaság, oktatás, 1956, kárpótlás, Rákosi-korszak, leventemozgalom, földosztás, hadifogság, visszacsatolás, Kádár-korszak, II. világháború, háztáji,

Az interjúalany beszél magáról, szüleiről, kisiskolás élményeiről (0:24), az 1941-es bácskai bevonulásról, második világháborús katonai élményeiről légvédelmisként (3:09), fogságba kerüléséről és hazatéréséről (5:27), a leventemozgalomról (10:33), a korabeli hitéletről (12:26), fiatalkori szórakozási lehetőségekről (13:25), az 1945-ös földosztásról és az 1960-as téeszesítésről (14:20), a Rákosi-korszakról (15:02), a jánoshalmi 1956-os forradalmi eseményekről (16:00), az 1945 utáni vallási életről (19:35),a TSZ-ről és a háztájiról (20:30), és a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (23:58).

Interjúalany: Ádám Béla

Felvétel időpontja: 2011. július 01

Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

1956 egy TTK-s hallgató szemével

Hossz: 00:34:21

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, katonaság, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , Wehrmacht , Gerő Ernő, 1956, Csendőrség, Nemzetőrség, szovjet megszállás, I. világháború, Grősz József,

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, egyetemi tanulmányairól, és arról, hogy egyetemistaként hogyan élte meg az 1956-os eseményeket. 0:15--családja, születése, emlékei a II. világháborúról, a szovjet katonák viselkedéséről, hogyan akadályozta meg Grősz József Kalocsa kiürítését; 6:16--a háború utáni időszak, egyetemi tanulmányai, hogyan tudott származása ellenére továbbtanulni; 11:5--a forradalom előzményei a bölcsészkaron; 13:16--emlékei az 1956-os eseményekről, a tüntetések kezdetéről, az eseményekben való személyes részvételéről; 18:07--részvétele a megalakuló nemzetőrségben; 21:32--a november 4-e utáni események, hogyan hagyta el a Budapestet; 24:1--az egyetemi élet újraindulása januárban, hogyan sikerült megúszniuk a tisztképzésen való részvételt; 26:26--első munkahelye, a forradalmat követő megtorlások az egyetemen; 28:36-- a tanárok beszervezése a TSZ mellett való agitációs munkába; 30:2--milyen volt a hangulat az egyetemen a forradalom leverését követően

Interjúalany: Várnagy István

Felvétel időpontja: 2011. június 23

Készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Az Apáczai ÁMK alapítója

Hossz: 00:33:00

Tárgy: Vörös Hadsereg

Kulcsszavak: egyház, katonaság, oktatás, sport, szakszervezet, állampárt, főiskola,

00:00 – 01:54 Születési körülmények, iskolák 01:55 – 05:28 Katonaság 05:29 – 06:09 Főiskolai emlékek 06:10 – 08:02 Az 1956-os forradalom emlékei 08:03 – 12:30 Tanítás 12:31 – 15:19 Iskolai kirándulások 15:20 – 15:56 Külföldi kapcsolatok 15:57 – 18:43 Szakszervezeti vezető, művelődési osztályvezető 18:44 – 23:20 Az Apáczai ÁMK alapítása 23:21 – 25:30 Pártbizottsági megbízás 25:31 – 25:51 Vallásosság kérdése 25:52 – 27:21 Megismerkedés a feleségével, esküvő 27:22 – 28:02 Család 28:03 – 28:36 Fia, Oroszy Csaba, a festőművész 28:37 – 33:23 Sportpályafutása

Interjúalany: Dr. Oroszy Zoltán

Felvétel időpontja: 2011. június 23

Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei

Hossz: 00:43:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, első világháború, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, kényszermunka

Kulcsszavak: MHK, kommunista diktatúra, oktatás, egészségügy, 1956, Kultúra, Rákosi-korszak, '50-es évek, kisebbségek, Sztálin, besúgó, légitámadás, propaganda, megtorlás, II. világháború, megfigyelés, Erdély, szovjet megszállás, felvonulás, kollégium, Petőfi Kör, Románia,

Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).

Interjúalany: Gyulai Líviusz

Felvétel időpontja: 2011. június 21

Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Áramütés a hóban és a disszidensek

Hossz: 00:29:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Mezőgazdaság

Kulcsszavak: börtön, disszidálás, kivándorlás, oktatás, bunker, egészségügy, 1956, légitámadás, óvóhely, megtorlás, Evangélikus Egyház, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, rekvirálás, Római Katolikus Egyház,

Az interjúalany beszél II. világháborúról, a szerencséről, hogy tágabb családjából sem halt meg senki, az orosz katonák beszállásolásáról, és arról, hogy gyermekként összebarátkozott a beszállásolt orosz hadnaggyal, aki elmesélte, hogy már az egész családja meghalt (0:20). Édesapja katonai szolgálatáról is szól, valamint arról, hogy őt a német katonák fosztották ki. A család közben Székesfehérvárról Lespsényre ment (3:52). Szól arról, hogy gyermekként hogyan nézték a két hadsereg tűzharcát (11:12). Szól arról, hogy 1956-ban disszidálni szeretett volna néhány barátja, meg is beszéltek egy hajnali találkozót, de szerencsére visszatartották a többieket a szüleik. Az is felmerült, hogy a Velencei-tó jegén szöknek át, miután bezárult a határ, de végül nem próbálták meg (12:28). Amikor 56-ban mentek át az oroszok a városon, belelőttek a tömegbe, az egyik barátjának át is ment egy golyó a lábán (16:15). Beszél arról, hogy miként találták egyik nap üresen a műhelyt és a kollégiumot, majd csatlakoztak a tüntetésekhez a városban (20:28). Szól a tüntetések lefolyásáról, arról, milyen beszédeket tartott két egyetemista fiú (24:10). Végül november 4-éről és az először elrontott emléktábláról szól (27:25).

Interjúalany: Vinkler Tamás

Felvétel időpontja: 2011. június 17

Készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Egy jogász pályafutása

Hossz: 00:40:45

Tárgy: karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, kényszermunka

Kulcsszavak: katonaság, tanács, 1956, rendszerváltoztatás, párttagság, Kádár-korszak, Erdély,

Az interjúalany mesél az 1956-os eseményekről, melyeket a szegedi texilipari technikum tanulójaként élt át. Elmondja, hogy munkája mellett hogyan sikerült megszereznie a jogi diplomát, és hogyan került a helyi tanácsba dolgozni. Szól arról is, hogy tanácsi dolgozóként hogyan segítettek az Erdélyből Magyarországra menekülő magyaroknak. 0:11--születése, szülők, felmenők; 2:49--emlékei az 1956-os szegedi eseményekről; 8:31--továbbtanulása, katonaság; 10:37--házassága, munkája, hogyan tanult tovább; 12:0--párttagsága, politikai meggyőződése; 16:4--milyen volt a marxista egyetem; 19:12--munkája a csongrád megyei tanácsban, hogyan segítették az Erdélyből átmenekülő magyarokat; 28:5--milyen társadalmi munkát végez manapság, milyen hobbiai vannak; 30:50--mennyire szabadon végezhette a munkáját a Kádár-korszak idején, a tanács működése, mennyiben tartja megfelelőnek a mai önkormányzati rendszer működését; 35:17--mi változott a tanács életében a rendszerváltoztatás idején .

Interjúalany: Szilágyi Dezső

Felvétel időpontja: 2011. június 16

Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Herczog Lászlóné

Hossz: 00:22:47

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Románia, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: disszidálás, egyház, oktatás, Izrael,

Az interjúalany mesél nagyszüleliről és szüleiről, valamint az egykori hajdúböszörményi és debreceni zsidó közösség működéséről. Elmeséli, hogy családjában hogyan tartották a hitüket, és hogyan nevelték a zsidó szokások előírásainak megfelelően a gyermekeiket a szocializmus időszakában is. 0:24--szülők, nagyszülők, foglakozásuk, származása, lakóhelye; 8:30--hogyan tartották a hitüket (pl. öltözködéseben, hajviseletben), és mivel foglalkoztak, hogyan tartották a család többi részével a kapcsolatot; 11:38--érték-e gyermekkorában antiszemita hatások, milyen nyelveket beszéltek a családban; 13:25--milyen emlékeket őriz a szocializmus időszakáról, hogyan tudták elkerülni a gyermekeik a vallásuk miatti konfliktusokat az iskolában; 18:55--házassága; 19:41--véleménye a kitelepülésről, és viszonya Izrael állam létrejöttéhez

Interjúalany: Herczog Lászlóné, Judit

Felvétel időpontja: 2011. június 11

Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Egy testnevelő tanár emlékei

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Holokauszt, Erőszakszervezetek, KISZ, katonaság, második világháború, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Bombázások, Kádár-korszak, Rákosi-korszak, kényszermunka

Kulcsszavak: KALOT, kulák, oktatás, sport, Szabad Európa Rádió, Barankovics István, 1956, osztályharc, Rákosi-korszak, Kádár-korszak, FKGP,

Az interjúalany 1947-ben született Mogyoródon. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei osztályidegen értelmiségiek voltak, így elveszítették munkájukat. Végül 1953-ban apja gyárban, anyja iskolában helyezkedhetett el, ekkor kissé javultak az életkörülmények. (03:40) Apja jogász volt, a KALOT egyik alapítója, 1945 után az FKgP majd a Barankovics vezette Demokrata Néppárt képviselője lett. (05:26) Az 1956-os eseményeket Mogyoródon élte át. Apja megmentette a helyi rendőr családját, ezért később nem vitték el. (06:44) Beszél diákélményeiről, hogyan tudott osztályidegen gyerekként tanulni. A Kádár-korszakban már nem kezelték hátrányosan, ezért bejuthatott főiskolára orosz-testnevelés szakra. (11:00) Kézilabdát és atlétikát oktatott. Beszél tanári pályafutásáról. (14:10) Beszél a '60-as, '70-es évek iskolai sportéletéről. (15:32) Az interjúalany NB2-es kézilabdás volt és indult atlétikaversenyeken is. Visszatér a diáksport részletes elemzésére. (21:38) Az interjúalany kint volt az 1980-as Moszkvai Olimpián nézőként. A sportélmények mellett barátaival sokat üzleteltek az oroszokkal. (27:50) Tudta, hogy a nyugatiak az afganisztáni agresszió miatt nem vettek részt a Moszkvai Olimpián. (29:30) Beszél az olimpián 1896-tól máig végbement változásokról. Elmondja a doppingszerek káros hatását. A teljesítménynövelők miatt már nem rajong az olimpiáért, sokkal többre becsüli az amatőr sportot. (36:00) Véleménye szerint ma több igazolt sportoló van, de a fiatalok összességében sokkal kevesebbet mozognak, egészségtelenebb életmódot folytatnak. (37:40)

Interjúalany: Farkas Balázs

Felvétel időpontja: 2011. június 10

Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Egy igazságügyi szakértő diákkori emlékei a 2. világháborúról és 1956-ról

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, Divat, oktatás, KISZ, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Tanács, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, kereskedelem, oktatás, sport, 1956, földosztás, megszállás, megtorlás, zsidóság, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, Református Egyház,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).

Interjúalany: Deli Imre

Felvétel időpontja: 2011. június 10

Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Gyerekkorom hétköznapjai

Hossz: 00:27:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, Vörös Hadsereg, Rákosi-korszak, Tanács, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások, kényszermunka, egyházak

Kulcsszavak: úttörőmozgalom, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956,

Gyermekkori, gyermekkorban átélt háborús emlékképektől a fiatal felnőttkorig. A II. világháború utolsó évében született az öccse, ott, ahol a háború elöl a pincében keresett menedéket a család (01:57). A szovjet megszállók a házukban működtették a telefonközpontot. Ez viszonylagos biztonságot is jelentett. Apja katona, édesanyja az ellátás híján súlyos beteg volt. A család gyermekei Rákoshegyre kerültek (03:40). Az édesapa hazatérése és az édesanya részleges felépülése után a család a nincstelenségből próbált talpra állni (06:00). A banktisztviselő apa és a betegellenőrként Sülysáptól Rákoshegyig (gyalog) ingázó, dolgozó édesanya a gyermekeket nehéz körülmények között nevelte fel. (07:41, 13:49). A gyermekkor maradandó szépségei, emlékei (sok-sok munka és játék, szoros baráti kötelékek, emlékezetes iskolaévek) mellett (09:07) az ifjúsági élet, úttörőmozgalom közösségformáló ereje és az iskolai tanulmányok elevenednek meg (11:21, 12:47). 1956-ról és az eseményekről alig-alig volt információja (15:09). A közgazdasági technikumban képesített könyvelő / vállalati tervező / statisztikus végzettséget szerzett. Tanítóképzőbe nem kerülhetett "egyéb" kategóriájú származása, osztályidegen besorolása miatt (18:07). Szó esik tanulmányokról, érettségiről, korabeli iskolai évekről, a szigorú, de kulturált viseletről, viselkedési normákról (20:51). A emberi hétköznapokról... A pénzügyi területen dolgozó fiatal hölgy foglalkozása, munkája mellett (24:41) a katonai szolgálatát éppen megkezdő fiatalemberrel történt megismerkedéséről vall -a későbbi férjéről... zárszóként házasságukról (1966. április) és következő évben megszületett lánygyermekükről (26:00).

Interjúalany: Lami Józsefné

Felvétel időpontja: 2011. június 09

Készítette: Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Gyömrő

Egy járványügyi felügyelő emlékei

Hossz: 00:30:00

Tárgy: kényszermunka

Kulcsszavak: TSZ, oktatás, szakszervezet, egészségügy, 1956, rendszerváltoztatás, hétköznapi kommunizmus, Kádár-korszak,

Az interjúalany 1942-ben született Magyarcsanádon (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. (02:44) Beszél az óvodáról, iskoláról. (03:58) Elsős gimnazista volt az 1956-os forradalom alatt. Elmondja, hogyan élte át az eseményeket. (05:56) November 4. után kezdődött újra az iskola. Egyik tanárt bebörtönözték. (07:10) Az interjúalany 1960-ban érettségizett. A színművészetire nem vették fel, így egészségügyi szakképzőt végzett el Budapesten. Itt ismerkedett meg későbbi férjével. (10:30) Az iskola elvégzése után a debreceni KÖJÁL-hoz került, ahol járványüggyel foglalkozott. (11:52) Beszél a rendszerváltoztatásról. Végig egy helyen dolgozott 41 évet, 62 évesen nyugdíjba ment. (14:00) Beszél házasságáról, családalapításáról, a mindennapi élet nehézségeiről. (15:36) Elmondja járványügyi munkájának részleteit. (20:20) Férje környezetvédelmi iskolát végzett, a hortobágyi TSZ-ben dolgozott 1983-ban bekövetkezett haláláig. (21:50) Beszél a család mindennapi életéről a Kádár-korszakban. (25:12) Az interjúalany nem politizált, de részt vett a szakszervezeti munkában. Titkár volt, részletesen beszél erről a munkájáról. (30:32)

Interjúalany: Kovács Péterné

Felvétel időpontja: 2011. június 09

Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen

Addig vertek, amíg elájultam

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, KISZ, katonaság, Vörös Hadsereg, Levente Mozgalom, Rákosi-korszak, Románia, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak, Művészet, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, TSZ, disszidálás, kivándorlás, kommunista diktatúra, tanács, államosítás, 1956, megszállás, továbbtanulás, párttagság, pályaválasztás, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás, tüntetés, rekvirálás, FKGP, Horthy Miklós,

Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).

Interjúalany: Bagi Károly

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Nehéz volt az életem egyedül

Hossz: 00:34:00

Tárgy: kettős megszállás, Nyilasok, Hétköznapi szocializmus, Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, 1956, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Propaganda, Ipar, Sport, Holokauszt, oktatás, Vörös Hadsereg, Művészet, Disszidálás, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: TSZ, határőrség, katonaság, 1956, határsáv, tanyavilág, szövetkezetek, II. világháború, szovjet megszállás,

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).

Interjúalany: Kiss Ferenc

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Egy világutazó a Kádár-korszakban

Hossz: 00:37:00

Tárgy: Holokauszt, KISZ, második világháború, Románia, Mezőgazdaság, Ifjúsági mozgalmak, Kékcédulás választások

Kulcsszavak: disszidálás, oktatás, 1956, rendszerváltoztatás, Rákosi-korszak, világútlevél,

Az interjúalany 1945-ben született Budapesten. Beszél gyermekkori és iskolás élményeiről. Munka mellett, esti képzésen végezte el a főiskolát. (05:50) 18 évesen kezdett el dolgozni. Részletesen beszél a munka mellett elvégzett Kandó Kálmán Főiskola Üzemmérnöki szakáról. (08:32) 11 évesen élte át az 1956-os forradalmat Angyalföldön. A környéken mindenki a szovjetek kivonulását akarta. Szülei nem engedték, hogy részt vegyen a forradalomban. Visszaemlékezik arra, hogy az angyalföldiek kifosztották a rákosrendezői pályaudvart, mivel úgy tudták, hogy itt tárolják a Szovjetunióba szállítandó termékeket. Angyalföldön nem voltak harcok, de végig forradalmi volt a hangulat. A forradalom leverése után látta Budapest lerombolt részeit, a kilőtt tankokat. (18:30) Beszél szülei életéről. Rengeteget kellett dolgozniuk, sokat szenvedtek emiatt, sosem hittek a kommunizmusban. (25:46) Az interjúalany egész életében nagy érdeklődést mutatott a hajók után. Huszonévesen elmehetett tengerjáró hajóra dolgozni. Az Újpest Duna-tengerjárón szolgált 5 évig. A tengerészek közül szinte senki sem disszidált, pedig volt rá lehetőség. A tengerészek jól kerestek, csempészhettek, elégedettek voltak. (34:54) A rendszerváltoztatástól nagyon sokat várt, de hatalmasat csalódott. (37:28)

Interjúalany: Bartyik Vilmos

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Nemzetőrből szocialista városatya

Hossz: 00:36:06

Tárgy: Át- és kitelepítések, 1956, Sport, Holokauszt, oktatás, karhatalmisták, Mezőgazdaság, Egészségügy, kényszermunka

Kulcsszavak: sport, 1956, Nemzetőrség, állampárt,

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben

Interjúalany: Ernyes László

Felvétel időpontja: 2011. június 08

Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Életem az oktatás

Hossz: 00:38:00

Tárgy: Át- és kitelepítések, Beszolgáltatás, Kivándorlás, rendszerváltoztatás, Holokauszt, Vörös Hadsereg, Kékcédulás választások, kényszermunka

Kulcsszavak: beszolgáltatás, egyház, 1956, Rákosi-korszak, '50-es évek, beszolgáltatás, külföldi utazás, hadifogság, újjáépítés, propaganda, Kádár-korszak, zsidóság, infláció, II. világháború, szovjet megszállás, I. világháború, cigányság,

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról és arról, hogyan választotta a tanári hivatást (0:14). Beszél II. világháborús élményeiről és arról, hogy nem viselkedtek durván az oroszok, édesapja szót is értett velük, mert korábban volt már Oroszországban fogoly (3:15). Szól a zsidók elhurcolásáról és arról, hogy ott helyben a tulajdonukat nem bántották (6:04). Beszél a hiperinflációról (8:48), majd visszatér édesapja I. világháborús hadifogságára (9:30). Szól a Rákosi-rendszer mezőgazdasági terrorjáról (10:30), majd arról, hogy az 1956-os forradalom alatt sem állt meg az élet (11:30). Szól a Kádár-korszak nagy szerepéről az újjáépítésben, valamint a vallásgyakorlás korlátozásairól (12:40). Beszél tanári pályája kezdeteiről. 1951-ben elcsodálkozott Gulácson az ONCSA egyenházain, amit a 48-as árvíz után építettek. Átkérte magát Aranyosapátiba, mert a szülei féltek, hogy a Tisza lesz Magyarország határa (13:55). Szól az 1950-es évek iskolarendszeréről (16:10). Beszél a tanárok anyagi (18:30) és egyéb megbecsüléséről (19:30), az összevont osztályokról (20:30), valamint a cigány tanulók nehézségeiről és integrálásáról (22:40). Beszél a tanítás eszközeiről, valamint a szóképolvasás előnyeiről (25:05), majd rátér a tanulók felszerelésére és annak változásaira (30:15), valamint a tanulók közötti vagyonkülönbségek elfedésének szükségességére (32:05). Végül külföldi utazásainak élményeit eleveníti fel (35:05).

Interjúalany: Tóth Sándorné

Felvétel időpontja: 2011. június 06

Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda

A forradalom ezt bízta rád, neked ezt kellett képviselned

Hossz: 00:40:00

Tárgy: Mezőgazdaság, Horthy-korszak, Egészségügy

Kulcsszavak: bíróság, ÁVO/ÁVH, börtön, deportálás, disszidálás, katonaság, internálás, kivándorlás, kommunista diktatúra, Apró Antal, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, 1956, amnesztia, Sztálin, munkástanácsok, megtorlás, Kádár-korszak, megfigyelés, szovjet megszállás, tüntetés, sztrájk, szobordöntés, ENSZ,

Az interjúalany beszél arról, miként döntötték le Sztálin szobrát október 23-án (0:20). Szól arról, hogy a budapesti Központi Munkástanács élén nem fegyverrel, hanem tárgyalással igyekeztek a forradalom vívmányait megőrizni. A szovjetek szemében nagy tekintélye volt a munkástanácsnak, de Kádárék csak arra használták a tárgyalásokat, hogy időközben megerősödjenek (6:05). Szól a munkástanács jelentőségéről (9:15), és arról, hogy annyit bizonyosan elértek, hogy a tárgyalások ideje alatt 200,000 ember elhagyhatta az országot, akik közül jópárat kivégezhettek volna (13:40). Elmondja, hogyan reagált arra, mikor 25. születésnapján életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték (15:00), valamint azt, hogy miként került a munkástanács élére (16:40). Szól a forradalomról, mint a társadalmi szerveződés legmagasabb szintjéről, és az ezzel járó különleges jogokról (21:00). Szól arról, hogy Kádárék taktikai tárgyalásokat folytattak, a tagok egy részét átállították, a maradékot pedig börtönbe záratták (24:20). Elmondja, milyen kérdésekről tárgyaltak, valamint elemzi Nagy Imre személyiségét is (24:20). Beszél a munkástanács megalakulsááról és letartóztatásuk körülményeiről is (30:15). Szól arról, mivel vádolták és milyen volt a börtön, valamint szól Kennedy elnök szerepéről az amnesztiarendeletben (32:28).é Szól arról, hogy a börtönévek után továbbra is megfigyelték, valamint arról, hogy 1972. október 23-án egy megrendezett balesettel megpróbálták megölni (36:30).

Interjúalany: Rácz Sándor

Felvétel időpontja: 2011. június 06

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Élet a nyugati határ mentén

Hossz: 00:29:50

Tárgy: Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, határőrség, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, szovjet megszállás,

Az interjúalany gyermekként a nyugati határsávon élte át az 1956-os forradalmat. A beszélgetésben ezzel kapcsolatos emlékeit idézi fel. 0:21--hol éli át az 1956-os forradalmat és hogyan értesült annak kitöréséről; 2:32--milyen változásokat hozott az életükben a forradalom kitörése; 4:21--a forradalom alatti és az azt követő disszidálások, az orosz katonák megérkezése a faluba és a határ lezárása, hogyan nézett ki a műszaki zár; 14:36--közvetlen emlékei a forradalomról; 17:41--milyen volt az élet a határsávban, milyen volt a viszonyuk az 1956-os eseményekhez a forradalmat követően; 22:31--mennyiben érintette a falut a forradalom utáni megtorlás; 26:51--véleménye a történések mai tanításáról

Interjúalany: Dudás Zoltánné

Felvétel időpontja: 2011. június 06

Készítette: Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged

Kutáccsal az orosz tankok ellen

Hossz: 00:42:00

Tárgy: Beszolgáltatás, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak

Kulcsszavak: párttitkár, Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg , 1956, Rákosi-korszak, szovjet megszállás,

Az interjúalany rövid bevezetés után rátér az interjú fő témájára: az 1956-os forradalom pásztói eseményeire, amelyeket 11 éves gyerekként követett végig. Először a rendőrség épületének ostromáról mesél, majd a pártház elfoglalását idézi fel. Ezután a szovjet emlékmű ledöntésének emlékei következnek. Kitér a közigazgatás és a rendfenntartás helyi megszervezésére, és az ebben részt vevőket később ért retorziókra, majd a márc. 4.-e után Pásztón is átvonuló szovjet tankokkal való különös találkozásának történetét meséli el. 0:18--hogyan kezdődtek az 1956-os események Pásztón, hogyan értesült a budapesti eseményekről; 5:15--hogyan zajlott a rendőrség ostroma; 11:36--hogyan kezdődött Pásztón a forradalmi hangulat; 13:12--mi történt a pártbizottság épületében, hogyan verték le a vöröscsillagot; 18:50--hogyan menekültek el a helyi párttitkárok; 20:13--mi történt a helyi szovjet emlékműnél; 23:45--hogy zajlott a tanítás a forradalom napjai alatt; 27:35--milyenek voltak a forradalmat követő retorziók, megtorlások; 29:4--hogyan történt a forradalom leverése, hogyan vonultak át a városon a szovjet tankok; 38:8--a későbbi időszakban mennyire lehetett beszélni az 1956-ban történtekről; 41:18--milyen módon kutatnak a mai napig az akkori események után

Interjúalany: Illés Rudolf

Felvétel időpontja: 2011. június 03

Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

"Tudtam, hogy most itt engem lelőnek"

Hossz: 00:52:00

Tárgy: karhatalmisták, Románia, Mezőgazdaság, Tanács, Horthy-korszak, Ifjúsági mozgalmak

Kulcsszavak: ÁVO/ÁVH, NKVD, 1956, Nemzetőrség, munkástanácsok,

Az ismert interjúalany 56-os forradalmár, állami kitüntetett, a POFOSZ alelnöke. 1956-ban a Szegedi Néptanács tagja, az események aktív résztvevője és hiteles elbeszélője, írója, számos tanulmány és könyv szerzője. Elbeszéléséből nem csak a szegedi események mozzanatait követhetjük végig, de összefüggéseiben is látjuk a történteket. Bepillantást kapunk az államvédelmi szervezetek felépítéséről és működéséről is. November 6-án letartóztatták, három évig ült börtönben. Kihallgatásának, fogva tartásának körülményeiről, a szegedi nyomda megvédéséről is beszámol. Kiderül az is, miként lehet nemzetőr úgy, hogy sosem volt a Nemzetőrség tagja. Igazi korvallomás tanúi lehetünk.

Interjúalany: Dr. Fejér Dénes

Felvétel időpontja: 2011. június 02

Készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Tételek #