$this->korszakok

Interjú

Gyűjteményhez ad

Forradalom Salgótarjánban: a nemzetőrség és a decemberi mészárlás története (Juhász Attila 1)

2184 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, Erőszakszervezetek
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan kezdődött a forradalom Salgótarjánban, és hogyan csatlakozott, mikor egy árvizi mentésről Budapesten keresztül ment haza. Szól arról, hogy csak a könyvesboltok kirakata volt betörve Pesten, mert a marxista könyveket eltüntették (0:22). Beszél arról, hogy alakult ki az acélgyári sztrájk, és hogyan alakították meg a nemzetőrséget (2:12). Elmeséli, hogyan szereztek fegyvereket, és hogyan működött az őrség (3:50). Szól arról, hogy miétr csatlakozott a forradalomhoz, és mit jelentettek a munkástanácsok (7:00). Elmeséli, hogy a forradalmi események miatt a megyei vezetőség Csehszlovákiába távozott, majd visszatérve őket vádolták hazaárulással (9:30). Szól arról, hogy mi vezetett a forradalomhoz, a diktatúra mibvenlétéről, a besúgók és az ÁVO működéséről (12:40). Szól arról, hogyan adták le a fegyvereket az oroszok bejövetele után (20:12). Arról is szól, hogy nem disszidált, mert a forradalmi események újrakezdését, a MUK-ot várta (22:50). Szól a pufajkásokról és arról, hogyan tartóztatták le áprilisban (25:10), illetve a Kádár-korszak foglalkoztatáspolitikájának visszásságairól (30:10). Beszél a december 8-i mészárlás előzményeiről, arról, hogy két letartóztatott munkásvezető elengedése miatt kezdődött tüntetés (32:30). Szól arról is, hogy a pufajkásokat már korábban leszerelték (35:50). Elmeséli a sortüzet, és azt, hogy a kavarodásban nem lehetett látni, hogy az oroszok is tüzeltek-e (38:15). Végül arról szól, hogy minderre azért került sor, hogy Kádár a forradalom után a munkástanácsok hatalmát is megtörje (43:30).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Juhász Attila
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Salgótarján, 1938
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, szakmunkás
Felvétel időpontja: 2011. november 29
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Baader Erik magyar-svájci kettős állampolgár, nyugdíjas zenepedagógus visszaemlékezése a kommunista diktatúra időszakára, a beszolgáltatásra, az államosításra, és a Rákosi-diktatúra vidéket sújtó intézkedéseire. A visszaemlékezés során részletes képet kapunk az egykori középiskolás korú nemzetőrtől, arról, hogy hogyan élték át az akkori soproni diákok az 1956-os forradalmat megelőző éveket, és miként vették ki részüket a forradalom és szabadságharc eseményeiből a soproni és balfi diákok. Az interjú végén azt is megtudhatjuk, hogy az interjúalanynak milyen körülmények között kellett elhagynia a hazáját. 0:03--születés származás (bajor/sváb), gyeremekkor a II. világháború időszakában, katonaság, apja halála a hadifogságban, 3:7--Rákosi-korszak, élelmiszerhiány, elnyomás 5:7--TSZ, beszolgáltatás, emlékek az ÁVH-ról, deportálás, a vidéki embereket hogyan terrorizálták, nélkülözések 10:10--a határlezárás, a vasfüggöny kiépülése 11:29--nagybátyja a volt csendőr, akit a hatalom üldözött, hogy nyeri el az amnesztiát, hogyan lesz sztahanovista 14:17--1956 előzményei, okai; a lengyel felkelés hatása, az első felvonulások, személyes emlékei a forradalomról, a rendszerrel szembeni kritikai megnyilvánulások 20:35--emlékei október 23-ról és az azt követő napok eseményeiről, hogyan reagálnak rá a tanárok a tanítóképzőben, ahova járt 22:39--hogyan került a nemzetőrséghez, mi volt a feladata, mi volt ez a szervezet 26:45--hogyan jutnak információhoz a forradalom ideje alatt 28:05--hogyan kapcsolódtak be az országos eseményekbe, hogyan szerveznek Balfon ünnepséget, hogyan szerveznek gyűjtést az iskola számára 31:44--hogyan tartják fel a rendet a nemzetőrök 34:05--emlékei november 4-ről, hogyan disszidál Ausztriába, majd onnan Svájcba 37:00--hogyan boldogul ezt követően külföldön 40:52--környezte hogy viszonyult a disszidációhoz
Interjúalany: Baader Erik
Felvétel időpontja: 2010. november 30

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél élményeiről, az orosz katonák fosztogatásaitól, arról, hogy megpróbálták megerőszakolni a cselédjüket, de édesanyja ezt megakadályozta (0:30). Szól arról, hogy a falu háromszor cserélt gazdát a németek és oroszok között, és hogy milyen csatákat vívtak (6:20). Beszél arról, hogy egy orosz katona később megkergette, mikor ülést akart szerezni egy használaton kívüli buszból, de végül csak egy pofont kapott (9:25). Elmeséli, hogy ipari tanuló lett a Lang gyárban, és arról, hogy már nagyon korán antikommunista lett. Égyik éjszaka Rákosi-ellenes szlogenekkel írkálta tele a falut (12:10). Ez nagy felháborodást és rendőrségi vizsgálatot vont maga után, de el tudták terelni a rendőrök figyelmét (19:10). Szól arról, hogy miként került bele az 1956-os tüntetésekbe, miként hitte először azt, hogy filmforgatás van, és hogyan jutott el a Kossuth térre (22:06). Nagy Imréről először azt hitte, színész, ezért felkiabált neki, hogy rángassa meg a bajszát, és ő meg is tette (28:05). A rádióhoz ment, ahol látta, hogy a mentőautókban ávósok vannak (29:50). Egyszer egy csapat ávós vette őket körbe fegyverrel, de ő megfogta a fegyverüket és olyan meggyőző erővel beszélt, hogy az ávósok letették a fegyvert (33:00). Szól arról, hogyan látta a Sztálin szobrot ledönteni és részeit meggyújtani (36:50). Elmeséli, hogyan találta el egy sorozat majdnem, mikor egy padra leült enni, illetve azt, hogyan beszélt le embereket arról, hogy elvegyenek ezt-azt a Szabad Nép székházából (39:00). Végül elmeséli, hogyan jelentett be sztrájkot a gyárban, hogyan hagyták azt el a munkások, illetve hogy miként menekült meg egy második sorozattól (45:00).
Interjúalany: Szabó Sándor
Felvétel időpontja: 2011. május 20

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), édesapja Horvátországból történő átszökéséről Magyarországra, akit a család többi tagja is követett (0:46), ahol először egy tanyán éltek (4:46), a ráksi iskoláról (6:45), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:41), a háború alatti élelmiszerellátásról (11:24), az 1945 utáni újrakezdésről (12:13), tanulmányairól, nyári munkáiról, pályakezdéséről, a fizetési viszonyokról (13:40), a kulákok, svábok helyzetéről (21:05), a korabeli árakról (22:53), a békekölcsönről, a Rákosi-korszak megszorításairól, padlássöprésről, beszolgáltatásról (24:19), a közveszélyes munkakerülőkről (27:35), a szocialista ünnepekről (29:46), a katonaságról (32:48).
Interjúalany: Sebők József
Felvétel időpontja: 2011. április 02