Az interjúalany mesél gyermekkoráról, iskolás éveiről, a KISZ-ről, illetve az építőtáborokról. Beszél erdő-, illetve vízmérnöki munkájáról, és részvételéről az 1970-es árvíz elleni védekezésben. 0:13--gyermekkora, családja, a II. világháború hatása családjára, a hortobágyi tankcsata, emlékek az óvóhelyről; 9:40--kórházi élményei az 1945 utánról; 13:13--iskolás évei, pályaválasztása; 19:50--hogyan választották meg az iskola úttörőtanácsának elnökévé; 23:20--kapcsolata az irodalommal, humángimnáziumban töltött évei; 29:01--hogyan emlékszik az 1956-os eseményekre; 32:01--a Kádári megtorlás időszaka, hogyan lépett be a KISZ-be; 38:02--milyenek voltak a nyári építőtáborok; 40:16--egyetemi felvételije, egyetemi évei; 42:40--első munkahelyei; 45:00--részvétele az 1970-es árvíz elleni védekezésben, és az azt követő újáépítésben; 58:48--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást, hogyan lett újra erdőmérnök

Miskolcon született 1946-ban, apai és anyai ágon is erős a kötődése Miskolchoz. A helyhez, ahol élt rendkívül nagy hatással volt rá - ezzel kapcsolatban meséli el személyes és családi élményeit(0:11). Muzeológusként a '70-es években is és később is a temetők történetével foglalkozott. Valamint a miskolci kilátó történetével is foglalkozott(2:27). Visszaemlékezik a gyermekkorában még tiltott disznóölésekre is(4:33).1956-ra már nem gyermekként, hanem történészként emlékezik vissza. A forradalom alatt nem mehetett ki az utcára, de a szüleitől pontosan tud az eseményekről(5:19). Az utca, ahol a család lakott, többször is nevet változtatott, az interjúalany ennek okairól beszél(6:18). Dobrossy István a Bacsó utcai általános iskolába járt. A helyi nyomdák történetét is bemutatja - személyes élményein keresztül(8:25).1960-ban a mai Földes Ferenc gimnáziumba került, ennek az intézménynek a történetéről beszél. A koedukált iskolában fa, vagy vasipari tanulmányokat lehetett végezni(11:27).Érettségizése után értesült a Czinege honvédelmi törvényről, melynek a lényege az, hogy az egyetemi tanulmányok előtt is be kell vonulni a honvédségbe. Az iskolával kapcsolatban kellemes élményei vannak(14:02). Bár tisztában van azzal, hogy a szovjet és a náci ellentét, valamint 1956 megosztja az embereket, de az elesett hősöknek meg kell adni a tiszteletet(15:30). Tanára, Mádai Gyula ajánlotta be a Hermann Ottó Múzeumba(18:17). 1964-ben történelemből és néprajzból felvételizett. Az egyetemi és hallgatói életélről is mesél - köztársasági ösztöndíjasként nagyon jól élt(19:37). A katonaéveire visszaemlékezve elmondja, hogy együtt szolgált pl Hoboval és más közéleti személyiségekkel(22:15).Államvizsgázása után az egyetem alkalmazásában maradt, mint tanársegéd, ösztöndíjas. Járt Grúziában is(23:31). 1968-ban Csehszlovákiában volt, a bevonulás előtt pár nappal sikerült hazajutnia(24:39). 1973-ban visszatért Miskolcra, és a Hermann Ottó Múzeum alkalmazottja lett - ezt sikerült komolyan felvirágoztatni. Munkatársai és a múzeum sorsáról is mesél(26:15). Búcsút intett az említett múzeumnak, és átment a helyi levéltárhoz, majd innen 18 év munka után nyugdíjba vonult (31:39). A várostörténeti munkáját a sajtó rendelekezésére is bocsátotta. Ebben a munkában rengeteget tanult, fejlődött. Erről mesél(33:10).A levéltár a szakmai társasági élet központja volt, ezt nagyon szerette is. De a nyugdíjazása után sajnos a megbecsülése után nagyon megcsappant. Emelett a jelenlegi munkájáról és tapasztalatairól beszél(37:28). Tavaly egy miskolci várostörténeti munkája jelent meg - és kiemelet fontosságot tulajdonít a miskolci víznek. Továbbá a terveiről és személyes múltjáról, eredményeiről is összefoglalja a gondolatait(40:28).

Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, különböző munkáiról, családjáról és fiai pályaválasztásáról. 0:15--gyermekkor, születés, gyermekparalízise, hogyan lesz cipészinas, majd hogyan lesz cipészmester; 4:0--hogyan lesz kapus, mivel a cipészmesterségből nem lehetett megélni, majd hogyan kezd motorkapát gyártani egy barátjával; 5:50--hogyan kezd bele a mezőgazdasági termelésbe és a lótenyésztésbe rokkantnyugdíjazása után; 10:8--hogyan ismeri meg a feleségét; 14:0--családja, fiai; 18:20-milyen szakmát szeretett volna tanulni fiatalon, hogyan fejlődik a családi gazdaság; 21:0--mennyiben nehezítette meg az életét a betegsége; 23:0--hogyan próbálja meg befolyásolni a gyermekei pályaválasztását, milyen munkát találnak végül