Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására

Az interjúalany 1948-ban született Kiskunmajsán. A család nehéz helyzetbe került, házukat és földjüket elvették, kilakoltatták őket, Kiskunfélegyházára kellett költözniük a nagyszülőkhöz. Édesapja századosként leventéket képzett ki, 1944-ben frontszolgálatra jelentkezett, majd hadifogságba esett. Miután hazatért Kiskunmajsán bíró lett. Mivel a kommunisták szorongatták, kitanulta a villanyszerelői szakmát és abban dolgozott. Sopron környékén kapott állást, így az interjúalany nagyon keveset látta az édesapját. (04:52) Beszél iskolás élményeiről. Osztályidegen (apai és anyai részről is vitéz felmenői voltak) mivolta miatt hátrányosan megkülönböztették. Mire végzett az általános iskolával, már mehetett gimnáziumba, majd egyetemre. (10:22) Elmondja hogyan vették el a család kiskunmajsai vagyonát, telkét, házát egyik napról a másikra. 1948-ban egy Jugoszláviából menekült 16 éves magyar lány érkezett hozzájuk, 2 hónapig bújtatták. A rendszerváltoztatás után újra felkereste a családot az egykori bújtatott, azóta is tartják a kapcsolatot. (14:38) 1950-ben kellett elhagyniuk Kiskunmajsát. Édesapja a komlói bányában kapott villanyszerelői állást. Jól keresett, de az osztályidegenség miatt nem költözhettek a bánya közelébe. Közben mindig neveltek 1-2 állami gondozott gyereket is. (17:52) Az 1956-os forradalom Budapesten érte a családot. (23:24) Beszél gimnáziumi éveiről. A tanárokat nagyon tisztelték. Tudás és kapcsolatok segítségével került a Marosvásárhelyi Főiskolára. (31:42) Életének nagy részét a sport töltötte ki. A főiskolán nagyon jó baráti kapcsolatba került hallgatótársaival. (35:02) A főiskola után futballból próbált megélni, de nem volt elég a fizetés, így TSZ-ben lett főagronómus. 1978-ban ajánlottak fel neki tanári állást, pedig semmilyen képesítése nem volt. Már tanárként kezdett el testnevelésszakon tanulni Szegeden. Közben kollégiumvezető is lett. (38:24)

Az interjúalany mesél az őt és családját a II. világháború után érintő nehézségekről, az 1956-os forradalomról, illetve a Kádár-korszakkal kapcsolatos emlékeiről. 0:24--születés, iskolái, hogyan hatott a II. világháború a tanulmányaira; 3:12--emlékei a II. világháborúról, hogyan zajlott az élemiszerellátás, milyen ételeket ettek; 5:14--emlékei a II. világháború utáni oktatásról, milyen munkát talált az iskola befejezése után, hogyan sikerült szakmát tanulnia; 7:35--kik voltak a sztahanovisták, illetve a normások; 10:19--hogyan került édesapja 1947-ben a hadifogságból, hogyan B-listázták, milyen körülmények között éltek a háború után; 14:31--szülei foglalkozása; 16:10--milyen szórakozási lehetőségek voltak a fiatalkorában; 17:19--hogyan élték meg az 1956-os forradalmat, hogyan értékeli a forradalom eseményeit, bátyja disszidálása; 23:20--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszakra, hogyan ismerte meg a kézilabdázó feleségét; 24:30--hogyan tudtak saját lakásba költözni Fehérváron; 28:53--hogyan jutottak az első autójukhoz 1975-ben; 30:00--emlékei a vallás és az egyház elleni propagandáról; 32:4--milyen volt a Kádár-kori közhangulat, életszínvonal; 33:50--hogyan utazott Kanadába a testvéréhez, milyen nehézségekkel találta szembe magát az utazása során, és milyen volt Kanadában; 38:17--mit gondol a rendszerváltoztatásról, hogyan érinti a rendszerváltoztatás a munkáját