$this->korszakok

Interjú

Gyűjteményhez ad

Út a politikáig

1929 megtekintés

Hossz: 00:25:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Ajtai Tibor
Interjúalany lakhelye: Dunapataj
Interjúalany született: Kalocsa, 1962
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 02
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, szülei tanárok voltak, 1950-ig Orosházán éltek, onnan Pécsre költöztek, ő pedig a pécsi egyetemen joghallgató lett 2:00 1956. október 22.-én Pécsett is összeült a diákparlament, városszerte tüntetések kezdődtek 2:28 okt. 28.-án megalakították az egyetemi zászlóaljakat, az egyik a jogi egyetem és a pedagógiai iskola zászlóalja volt, a városban járőrszolgálatot teljesítettek, katonai egyenruhában és fegyverzettel, Kovács Bélára is vigyáztak 5:21 a katonai iskolától kapták a fegyvereket 6:50 november 3.-án este riadóztatnak mindenkit, Pécsről az orosz tankok elől Orfűre, ott feloszlatták a zászlóaljat, ott maradtak katonai ruhában, katonai fegyverzettel, sokan disszidáltak egy teherautóval 11:43 a csapatból öten-hatan egy nagy kerülővel jutottak vissza Pécsre november 7.-én, útközben az eseményekről nem hallottak híreket 16:09 Visszatértük során fegyveresek állítják meg őket, tájékoztatják őket, hogy a Pécsre vezető utakon szovjet őrség állomásozott, ezért mindenki egyénileg próbált visszajutni a városba, ő visszajutott Pécsre baj nélkül 21:40 a város még forrongott, sztrájkok voltak, ők röplapokat sokszorosítottak, januárra azonban a helyzet konszolidálódott 23:05 januárban házkutatást tartottak náluk, stencilpapírokat és tintát foglaltak le, beviszik a Politikai Rendészeti Osztályra, ott tartják, beszél fogva tartása körülményeiről 28:51 a megyei börtön épületébe viszik, az tele volt a kormányzat Márciusban Újra Kezdjük mozgalom miatt lehetséges forradalmárokkal, március 15.-e után kiengedték ezeket az embereket, a családtagokkal a kapcsolattartás nagyon nehéz volt 34:21 Kistarcsára viszik őket, ott sokkal szigorúbb volt az bánásmód, beszél az ottani időtöltésekről, a hozzátartozók ott látogathattak és csomagot is küldhettek, de azt mindig átvizsgálták 42:52 1957. júl. 17.-én bocsátják el Kistarcsáról, az egyetemről kizárták, és kötelezték, hogy gyorsan munkát keressen, végül a szénbányánál talált munkát, de ezalatt rendőri felügyelet alatt állt, nem látogathatott nyilvános helyeket, minden héten jelentkeznie kellett a rendőrkapitányságon 47:12 próbálkozott visszatérni a jogi egyetemre is, végül sikerült visszavonatni a kizárását, de nem járhatott Pécsre, így nem tudta folytatni a tanulmányait
Interjúalany: Péterfia Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. november 09

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a második világháborúban Magyarország német ás szovjet megszállásáról (2:20). Az ötvenes években egyetemi éveiről mesél (12:48). Az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről, köztük a Kossuth Téri tömegbelövésről hosszan beszél (16:38).Később a Kádár-korszak megfigyelései kerülnek szóba, az interjúalany a Szabad Európa Rádióval állt kapcsolatban, ami az állambiztonság figyelmét is felkeltette, nyilvánvalóan a rádió vezetőségébe beépített ember révén (30:46). A Kádár-korszak végéről, az MDF megalakulásáról és az első Antall-kormányban betöltött miniszterségéről is beszél (37:55).
Interjúalany: Dr Andrásfalvy Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. december 09

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Interjúalany: Borbás Ottó
Felvétel időpontja: 2010. november 25