$this->korszakok
Interjú
Gyűjteményhez ad
Volt hol dolgozni, nem kellett foglalkozni a munkanélküliséggel
2051 megtekintés
Hossz: 00:44:00
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Fekete Antal
Interjúalany lakhelye:
Balmazújváros
Interjúalany született:
Mezőtúr,
1921
Interjúalany foglalkozása:
Szakoktató-technikusa
Felvétel időpontja:
2011. július 07
Felvétel helyszíne:
Balmazújváros
Interjút készítette:
SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Kapcsolódó interjúk
Generációnk legnagyobb élménye 1956
Hossz: 00:50:00
Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket.
0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora;
4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását;
12:01--az 1956-os forradalom előzményei;
13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom;
17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez;
20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok;
26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása;
27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása;
35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit;
38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei;
42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése
Interjúalany: Dr. Lázár Imre
Felvétel időpontja: 2010. november 26
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
Kispolgárok voltunk
Hossz: 00:47:00
Szomor Miklósné 1944-ben született Gyönkön, de családjával Budapesten élt egy bérházban. Édesapja megmaradt önálló kisiparosnak. Érzékelteti az 50-es évek légkörét: lakógyűlések, a személyi kultusz hatása az oktatásra. Szemtanúja az 56-os eseményeknek, érzékletesen mutatja be a szétlőtt várost. Középiskolában egyetemekről, kutatóintézetekből 56-os múltjuk miatt száműzött oktatók tanították, akik a lehetőségekhez mérten feszegették a rendszer kereteit. Érettségi után azonnal férjhez ment, három gyermeke született. Megelevenednek egy napról napra élő értelmiségi házaspár mindennapjai a Kádár-rendszerben: küzdelem a lakásért, a mindennapi megélhetésért.
(00:00-05:38) a család bemutatása, születésének körülményei a német majd szovjet megszállás alatt; (05:38-09:40) egy kispolgári család mindennapjai a Rákosi-korszakban; (09:40-13:40) a személyi kultusz hatása az általános iskolában, kisdobos és úttörő mozgalom, a szovjet irodalom hatása, ellentmondás az iskola és az otthon hallottak között; (13:40-22:00) az 56-os forradalom az átlag budapesti polgár szemszögéből; (22:00-35:20) középiskola kommunista vezetéssel és büntetésből áthelyezett kiváló tanárokkal; (35:20-47:14) házasság, nehéz életkörülmények három gyermek mellett.
Interjúalany: Szomor Miklósné
Felvétel időpontja: 2011. március 01
Egy tanyasi szülésznő
Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).
Interjúalany: Bényei Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 21
