$this->korszakok

Interjú

Gyűjteményhez ad

Kádár Endréné

3482 megtekintés

Hossz: 00:19:00

Témakörök: Hétköznapi szocializmus

Leírás: 0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Említett időszakok, témák

A két világháború közötti időszak (1918-1941)
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A második világháború időszaka (1941-1945)
Magyarország német és szovjet megszállásáról
A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
Katonai szolgálatról, hadifogságról
Személyi és anyagi veszteségekről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
Az újjáépítésről és a földosztásról
A társadalom és a gazdaság átalakításáról
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
A földosztás, majd az államosítások következményeiről
A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Politika és egyház viszonyáról
Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
A forradalom napjainak eseményeiről
A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
A kivándorlásról („disszidálásról”)
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
A Kádár-korszak válságjelenségeiről
A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Az egyház szerepéről, vallási életről
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről

Interjúalany neve: Kádár Endréné

Interjúalany lakhelye: Budapest

Interjúalany született: Budapest, 1922

Interjúalany foglalkozása: nincs megadva

Felvétel időpontja: 2011. július 29

Felvétel helyszíne: Budapest

Interjút készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Egy falusi tanár karrierje a rendszerváltás idején

Hossz: 00:46:00

Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás

00:00 - Bemutatkozás, család 00:40 - II. világháború időszaka 04:26 - '45-'48 időszaka 06:49 - Az ötvenes évek, oktatás, iskolázás 07:09 - Tanulmányok 07:50 - Pályakezdés, úttörő mozgalom 10:50 - Vallásos élet, vallás tiltása 13:18 - Szakfelügyeleti rendszer 18:41 - Az iskola szerepe a falu életében 21:59 - A rendszerváltoztatás időszaka

Interjúalany: Fodor Antal

Felvétel időpontja: 2011. május 13

Készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Demsa Ferenc életútja

Hossz: 00:41:00

Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kádár-korszak

Az interjúalany beszél arról, miként harcolt apja az I. világháborúban, s kényszerítették a Kommün katonái közé (02:00), majd rátér a két világháború közötti évek iskolarendszerének bemutatására (03:45). Saját taníttatásáról, a leventemozgalomról és a hittan oktatásáról is beszél (7:35). II. világháborús emlékeit hosszan feleleveníti, így a német hadseregnek végzett munkálatait (15:26) és a Magyarország szovjet megszállásáról való emlékeit (19:26). Szól továbbá az egyházi iskolák államosításáról (30:24), a mezőgazdaság átalakításáról (32:23), az 1956-os forradalomról (35:50). Végül a Kádár-korszakot (36:00) és a rendszerváltoztatást elemzi (38:42).

Interjúalany: Demsa Ferenc

Felvétel időpontja: 2010. november 13

Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Karátson Gábor életútja

Hossz: 00:49:00

Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , 1956

Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Interjúalany: Karátson Gábor

Felvétel időpontja: 2010. október 28

Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest