Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy a nővére szülési komplikáció miatt kórházban volt, és meghalt egy bombatalálatban (0:00). Szól arról, miként csalták őket az oroszok az iskolába, és kerítették be (3:50). Elmeséli a bevagonírozást, és azt, hogy fél órán belül már tetvesek lettek (5:20). Szól a megérkezésről, a munka jellegéről, a fejadagokról (7:00). Elmeséli, hogy a táborból kijárkálva két falusi özvegyasszonynak segíetett élelemért (10:30). Szól arról, hogy átkerültek a kolhozba dolgozni. Beteg testvére már ki volt írva hazautazásra, de a vonat elment nélküle, mert éppen a kolhozból hozott élelemmel próbáltak segíteni rajta. Végül egy idő után nagy szerencsére még egy szállítmány ment, ahová őt is feltették (13:40). Szól arról, hogy aztán elkezdtek javulni a körülmények, már fizetést is kaptak és ennivalót is árultak a táborban. A konyhán kuponokért cserébe lehetett vásárolni, de a kuponokat széles körben hamisították (19:44). Beszél arról, hogy a kolhozban egy orosz nő felügyelete alatt dolgoztak, aki nem akarta őket hazaengedni, amíg nem teljesítették a normát. Ezt a nőt Kocának nevezték, hogy ne tudja, hogy róla van szó, és még dalt is írtak róla (23:06). Beszél a tisztálkodási szokásokról, a tetűről és a poloskáról (26:35). Szól a vasárnapokról, a hitéletről, a karácsony megtartásáról, a holtak temetéséről, valamint arról, hogy egyszer még egy pap is meglátogatta őket (29:05). Végül hazajövetele körülményeiről szól, és arról, hogy spórolt pénzéből ruhát vett hazaútja előtt (35:40).

Az interjúalany mesél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztási nehézségeiről, és arról, hogy hogyan sikerült elhelyezkednie a katonaságnál. Elmondja, hogy milyen pályát futott be a katonaságban tesetnevelőtanárként. 0:1--születés, család, szülei foglalkozása; 2:17--emlékei a II. világháborúról, a Szombathelyt ért légitámadásokról; 4:33--mit csinált érettségi után, milyen hátrány érte apja börtönbüntetése miatt, hogyan sikerült a katonaságnál mégis elhelyezkednie; 7:56--kiskatona évei, szolgálata tüzértisztként Jánoshalmán, a határ közelében; 11:40--hogyan kerül be a testnevelési főiskolára, hogyan lesz testnevelő a tiszti iskolában, emlékei egy hadgyakorlatról; 17:2--tevékenysége tornatanárként; 25:0--a rendszerváltoztatás hatása a pályafutására

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00). Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).