Gyűjteményhez ad

Pedagógus családból műszaki mérnök

2293 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Leírás: Az interjúalany mesél a Kádár-korszakban eltöltött fiatalságáról, KISZ-tagságáról, különböző munkahelyeiről és a rendszerváltoztatás időszakáról. 1:5--születése, családja, gyermekkori emlékei; 4:18--nagyszülei emlékei a II. világháborúról, édesapja hadifogsága, miket mesélt az édesapja és az édesanyja a világháborúban megtapasztalt élményeiről; 7:20--1945 és 1949 között milyen változások voltak tapasztalhatóak az életükben, hogyan próbálják a szülők mezőgazdasági munkával kiegészíteni a keresetüket; 8:25--iskolái, pályaválasztása; 11:15--mennyire képezte a közbeszéd részét a rendszer kritikája a forradalom előtti időszakban, mit érzékelek az ország válságos helyzetéből; 12:41--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszak éveire, KISZ tagként kifejtett rendszerkritikája; 14:00--hogyan zajlanak a különböző állami ünnepségek, hogyan került be a KISZ-be, milyenek voltak az alapszervezeti foglalkozások az iskolában és az egyetemen; 15:28--az egyetem után milyen állásban helyezkedett el, milyen előnnyel járt a KISZ tagsága az elhelyezkedésében; 17:43--hogyan folyt bele a Maszek világba; 19:15--hogyan jutott el külföldre; 20:20--milyen jelentős termékeket termeltek Kiskunmajsán és környékén, milyen sikerei voltak a munkahelyén; 22:28--az új gazdasági mechanizmus után hogyan alakult az életszínvonaluk, hogyan szórakoztak; 26:23--milyen emlékei vannak a rendszerváltoztatás időszakáról, milyen előjelei voltak a változásoknak; 29:56--mi történt a helyi gyárakkal és termelőegységekkel a rendszerváltoztatás után; 31:48--hogyan viszonyult a környezete a rendszerváltoztatáshoz; 33:10--mit érzett a helyi szovjet megszállásból
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Terbe Zoltán
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Kiskunmajsa, 1956
Interjúalany foglalkozása: energetikai mérnök
Felvétel időpontja: 2011. március 03
Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).
Interjúalany: Bakody Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 04

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról, tanulmányairól, munkájáról (0:16), nagyszüleiről, egyik nagymamája kilakoltatásáról 1952-ben (4:37), szülei foglalkozásáról (6:56), a második világháborús óvóhelyükről (7:35), a helybeli zsidókról (8:49), a szovjet megszállásról, a szovjet katonák viselkedéséről (10:59), a bombázásokról, civilek elhurcolásáról (12:10), a pénz elértéktelenedéséről a háború után (13:49), feketevágásról, tiltott pálinkafőzésről (15:00), az egyházi iskolák államosításáról (16:14), a földjeik államosításáról (17:52), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (18:19), a TSZ-ről, erőszakos téeszesítésről, édesapja megveréséről (19:11), az első tévéjéről, nyaralásról (19:56), a romániai forradalommal kapcsolatos emlékeiről (20:20), a rendszerváltoztatásról, és a kárpótlásról (20:57).
Interjúalany: Banga Etelka
Felvétel időpontja: 2010. július 08

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél életútjáról, miként indult politikia pályafutása, felvétele a pártba 1950-ben (2:30-tól) a Lenin Intézettől (5:00-tól), majd felfelé haladva a ranglétrán a párton belül. Behatóan szó esik a Gerő családdal (10:00-tól) és a Kádár Jánossal való személyes kapcsolatáról (17:00-tól): párizsi útjáról 1970-ben, Kádár mozidélutánjairól (21:30-tól), Aczéllal történő vitájáról (26:00-tól) és ennek következtében kegyvesztetté válásáról 1981-1982-ben, a Páneurópai Piknikről (33:30-tól) és a keletnémetek átengedéséről, és a rendszerváltoztatás utáni, az 1990-es soproni választásokról illetve annak előjátékáról (41:00-tól).
Interjúalany: Pozsgay Imre
Felvétel időpontja: 2010. november 11