Gyűjteményhez ad

Egy gimnáziumi tanárnő életútja

3066 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: A riportalany középparaszti családból származik (0:05). A második világháborúban tanyájukon megfordultak a németek és az oroszok is (1:58). Szól az ötvenes évek mezőgazdasági terrorjáról és életkörülményeiről (5:13), majd elmeséli, hogyan vett részt gimnazistaként a hajdúböszörményi felvonuláson 1956-ban (8:26). Szól a megtorlásról és a disszidálásról, valamint 1956 hatásáról az iskolai életre (13:00). Beszél arról, hogy a középiskolai és a felsőoktatási felvételinél hogyan bántak az osztályidegenekkel (17:28). Az NDK-ban tett látogatásairól, az ottani élethelyzetről, a német megosztottságról is beszél (25:15). Végül a tanári hivatásról, a mozgalmi életről, az érettségiztetésről, a hétköznapi szocializmusról szól (30:30).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Sipos Elemérné
Interjúalany lakhelye: Hajdúböszörmény
Interjúalany született: Hajdúböszörmény, 1941
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 04
Felvétel helyszíne: Hajdúböszörmény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél az őt és családját a II. világháború után érintő nehézségekről, az 1956-os forradalomról, illetve a Kádár-korszakkal kapcsolatos emlékeiről. 0:24--születés, iskolái, hogyan hatott a II. világháború a tanulmányaira; 3:12--emlékei a II. világháborúról, hogyan zajlott az élemiszerellátás, milyen ételeket ettek; 5:14--emlékei a II. világháború utáni oktatásról, milyen munkát talált az iskola befejezése után, hogyan sikerült szakmát tanulnia; 7:35--kik voltak a sztahanovisták, illetve a normások; 10:19--hogyan került édesapja 1947-ben a hadifogságból, hogyan B-listázták, milyen körülmények között éltek a háború után; 14:31--szülei foglalkozása; 16:10--milyen szórakozási lehetőségek voltak a fiatalkorában; 17:19--hogyan élték meg az 1956-os forradalmat, hogyan értékeli a forradalom eseményeit, bátyja disszidálása; 23:20--hogyan emlékszik vissza a Kádár-korszakra, hogyan ismerte meg a kézilabdázó feleségét; 24:30--hogyan tudtak saját lakásba költözni Fehérváron; 28:53--hogyan jutottak az első autójukhoz 1975-ben; 30:00--emlékei a vallás és az egyház elleni propagandáról; 32:4--milyen volt a Kádár-kori közhangulat, életszínvonal; 33:50--hogyan utazott Kanadába a testvéréhez, milyen nehézségekkel találta szembe magát az utazása során, és milyen volt Kanadában; 38:17--mit gondol a rendszerváltoztatásról, hogyan érinti a rendszerváltoztatás a munkáját
Interjúalany: Máté Gergely
Felvétel időpontja: 2010. december 01

Hossz: 00:30:20
Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, nevelési elveiről és a cserkészettel kapcsolatos élményeiről. Szól világháborús emlékeiről is, valamint elmondja, hogy milyen állást talált az épülő kommunizmusban az egyetem elvégzése után. 0:10--születés, tanulmányai, milyen volt a nemzeti nevelés az iskolában; 12:42--milyen tárgyakat tanultak a gimnáziumban, milyenek voltak az órák; 16:57--hogyan érintette őket a háború, milyen módon érintette ez az iskolai életet, az iskolai tananyagot, hogyan kellett cserkészként figyelniük az ellenséges repülőket; 21:10--belépése a cserkészetbe, a cserkészetről őrzött emlékei; 23:00--a cserkészet feloszlatása után hogyan ápolták tovább a cserkész-hagyományokat és hogyan élesztették újra a cserkészetet; 26:19--hogyan alakult az élete a gimnázium elvégzése után, milyen nehézségei voltak jogászként az elhelyezkedésben, és milyen munkát talált végül
Interjúalany: dr. Páva István
Felvétel időpontja: 2011. november 24

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, emlékszik a német és orosz katonákra, beszél a tanulmányairól, valamint a fiúk és lányok közötti kapcsolatokról az iskolában 6:41 az általános iskola egy háborús időszak után indult el, gyakori volt az éhezés, nem mindenkinek jutott ennivaló 8:53 nagybátyjai közül többen hadifogságban voltak, a legtöbben meghaltak, de voltak a családban, akiknek málenkij robotra kellett menniük 11:21 Nyíregyházára jelentkezik gimnáziumba, egy akkor induló intézménybe veszik fel 13:25 az 1956-os eseményeket középiskolásként élte meg, mesél az osztályfőnökéről, aki a megyei forradalmi bizottság vezetője volt 17:38 az osztályfőnökét elítélik, börtönbe kerül, 1966-ban amnesztiával szabadul, de a tanári pályát nem folytathatta, az osztálytársak közül többeket kirúgtak az ötvenhatos részvétele miatt 21:14 mesél a jóvátétel fizetéséről, és az engedélyhez kötött disznóvágásról 23:56 a forradalmi események előtt édesapját egy kisipari termelőszövetkezetbe akarták bevonni, de 1956 után ezek a dolgok kevésbé voltak szigorúak, a feleségét például nem vették föl középiskolába, mert kuláknak minősítették, 1956-ban viszont már felvették 27:45 az egyetemi jelentkezéssel nem voltak gondjai, a tanári pályát választotta 32:24 mind a szülők, mind a diákok megváltoztak az elmúlt időkben 36:20 a tanári pályán szerzett elismerésekre, jutalmakra emlékezik vissza
Interjúalany: Ákos Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. december 14