Kapcsolódó interjúk

Julika néni nagy átéléssel és szeretettel mesél a Kőrös-mentén megélt gyermekkoráról: a recesszió korai emlékéről (00:55), édesapja háborús fogságáról (02:15), a mezőberényi polgári iskolás éveiről, a dolgos hétköznapokról. Férjhezmenetele után is gazdálkodtak, beszolgáltattak, termeltek (14:30), majd a téeszesítés után, az '50-es évek második felétől, családi gazdálkodásuk is "bement" a téeszbe. Itt téesz-könyvelő lett. (16:35) Majd Gyömrőre kerültek és 44 éve él itt. (17:25). Kitér a sok-sok, szorgos munkával végzett mezőgazdasági munkákra (24:25), állattartás, rizstermelés a településhatárban (30:11) Ma egyedül él, már Gyömrőhöz kötődik.

Az interjúalany beszél a két világháború közötti életről, a nélkülözésről (1:12), illetve a mezőgazdaságról és a revíziós gondolatról (5:26). Rátér a II. világháborúval kapcsolatos emlékeir, az orosz megszállók három hullámára (7:54), a megszállókkal való együttélésre (12:52). Később az 1950-es éveket érintő emlékeit eleveníti fel, a közegészségügyről (18:46), illetve a mezőgazdaság átalakításáról (21:55), a feketevágás vádjáról (26:18). Végül a szövetkezeti, a mozgalmi és vallási életet elemzi (30:38).

Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról (0:37), apja második világháborús fogságáról, Szibériába hurcolásáról (2:07), akit nem fogadtak vissza sváb származása miatt a faluba, így még évekig Tiszalökön dolgozott, végül 1953-ban engedték haza (3:35). Beszámol arról, hogy édesanyját málenkij robotra vitték (7:10), a nagyszülők egyik ágát pedig Ausztriába hurcolták családegyesítés címén (12:22). Mesél arról, hogy családját kitelepítették a házukból (14:59), majd kitér édesapja Tiszalökről történő hazatérésére (16:55), a Rákosi-korszakbeli jegyrendszerre (19:10), végül a vallásgyakorlás nehézségeire a kommunista időszakban (20:54).