Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, és az ostrom utáni Budapestről. Elmondja, hogy a kiépülő új rendszer miatt miért nem sikerült elvégeznie a papi szemináriumot, illetve, hogy a katonai szolgálatát követően hogyan került a rádióhoz bemondónak. Végül mesél az 1956-os eseményekről, amelyeket a rádió bemondójaként élt át. 0:6--születése, családja, szülei; 5:6--középiskolai tanulmányai; 7:19--emlékei a II. világháborúról, amit Budapeseten és Pécsen vészelt át, milyenek voltak az orosz katonák; 13:21--hogyan nézett ki az ostrom után Budapest, milyenek voltak a háború utáni idők, miért lépett egyházi pályára; 17:20--édesapja disszidálása, családjának további sorsa; 19:10--hogyan lett belőle kispap, a veszprémi szeminárium feloszlatása, katonai szolgálata és bemondói pályájának kezdete; 26:29--hogyan élte meg rádiósként az 1956-os eseményeket, a rádió ostromát és a forradalom leverését; 37:40--a forradalom utáni események, rádióbemondói pályafutásának további alakulása

Két interjúalany: férj és feleség, 51 éve házasok. A férj 1933-ban, a feleség 1940-ben született. A férj visszaemlékszik a II. világháborúra, a front átvonulására. A román katonák megitták a család borát (700 liter), erőszakoskodtak a helyi nőkkel. (09:56) A férj állítása szerint a településen már 1949-ben megalapították a TSZ-t. A férj elmondja apjának a történetét, aki élt az Amerikai Egyesült Államokban is. (11:32) A családtól 2 tehénborjú kivételével elvették az összes állatot, földet. Részletesen beszél az ávósok zaklatásairól, veréseiről. A férj apját is elhurcolták, megkínozták. (20:28) 1960-ban néhányan ki akartak lépi a TSZ-ből. A tüntető asszonyokat a rendőrség verte szét, többeket letartóztattak. (23:08) Az interjúalany 1953-1955 között vonult be sorkatonai szolgálatra. (23:40) A feleség elmondja, hogy templomba lehetett járni, de hittanra nem volt tanácsos beíratni a gyerekeket, mivel félő volt, hogy később nem tanulhatnak tovább. (25:50) A férj beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. A feleségnek a gyereknevelés mellett dolgoznia is kellett. (30:22) A Kádár-korszakban szociálisan sosem kapott a család segítséget, a fizetésük is kisebb volt. Eközben a párttagok kiváltságokban részesültek. (32:28)

Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), II.világháborús emlékeiről (2:13), a család Tanácsköztársasággal kapcsolatos rossz emlékeiről (6:25), a háború utáni időkről (7:42), úttörőként átélt negatív élményeiről (8:45),az ifjúsági szervezetekről (11:35), az 1956-os forradalomról (13:38), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (19:20), a korszak ellenállóiról, szamizdat kiadványokról, tüntetésekről (20:05), a rendszerváltoztatásról (34:12), a Történeti Hivatalban folytatott kutatásáról (37:56).