Gyűjteményhez ad

Egy orosz hadifogoly

2259 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Leírás: 0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább 5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek 7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről 9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe 12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került 16:02 1944-ben került ki a frontra 17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra 21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait 30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát 43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről 45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Sárkány Sándor
Interjúalany lakhelye: Kaposvár
Interjúalany született: Kaposvár, 1920
Interjúalany foglalkozása: megyei bíró
Felvétel időpontja: 2011. március 12
Felvétel helyszíne: Kaposvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, az iskolában négy osztály volt egy tanteremben 1:59 gyerekként élte meg a II. világháborút, édesapját behívták katonának, a ház alatti pincében rejtették el az élelmet, és a fontosabb értékeket 5:00 1945 decemberében kezdődtek meg a robbantások, kidobolták, hogy minden ablakot tartsanak nyitva decemberben 8:37 a román hadsereg nagy harci zajjal, és sok robbanással érkezett, mesél a román hadsereg itt tartózkodásának eseményeiről 14:36 édesapja hazatérésére emlékezik vissza 18:34 az élet lassan megindult, az iskolába visszakerültek, de nem volt pl. fűtés, 1950-ben a Miskolci Gépipari Technikumban tanult 19:16 minden évben egy hónapra gyakorlatra kellett menni a technikumból, mesél arról is, amikor az iskola diákjait vezényelték ki mezőgazdasági munkára 21:48 fél évig gyakornok volt a diósgyőri gyárban 22:35 bevonul katonának, Nógrádba ment a századuk, ő lesz az ezredírnok 25:39 mesél az 1956-os év eseményeiről 31:22 mesél Mindszenty kiszabadulásáról, a rétsági katonaságot hívta a titkára, mert az őrszemélyzet otthagyta őket 35:42 a Mindszenty kíséretében lévő katonákat bebörtönözték, illetve felakasztották a forradalom leverése után 38:51 mesél a hadseregben lévő KISZ hosszas megalapításáról
Interjúalany: Matisz Károly
Felvétel időpontja: 2011. április 27

Hossz: 00:34:00
Almássy Antal: az interjú rövid összefoglalása. Rövid bemutatkozás után (0.29-ig) először apja II. világháború alatti halálra ítéléséről, majd a család kitelepítéséről beszél, majd rátér az emigrálásra, az újrakezdés nehézségeire és a másodszori családalapításra (3.57-től). Többször kitér az arisztokrácia, illetve a mindenkori elit közösség iránti anyagi felelősségre, pl. 18.14-től a pásztói kórház alapítása kapcsán. 25.44-tő beszél arról, hogy hogyan tudott a család kapcsolatot tartani az itthon maradt családtagokkal, majd elmeséli hazatelepülésének körülményeit.
Interjúalany: Almássy Antal

Hossz: 00:49:00
Bemutatja az Alföldről származó családját (-3:23), majd beszél édesapja elhurcolásáról málenkij robotra. (-7:40) Kitér a Dunapatajon töltött gyermekkori évekre, majd a középiskolai tanulmányaira (-11:23) Visszaemlékszik az 1956-os forradalom fővárosi eseményeire. (-23:00) Beszél tanulmányai folytatásáról (esti gimnázium) és a teológiai tanulmányairól. (-31:25) Kitér arra, miért nem vitték el sorkatonai szolgálatra. (-32.30) Beszél Kecskemétre történő kihelyezéséről és lelkészi hivatásáról, majd áthelyezéséről Pécsre 1970-ben. (-35:00) Kitér a református egyház helyzetére, lelkészi feladatokra. (-39:33) Részletezi az Állami Egyházügyi Hivatal szerepét a Kádár-korszakban. (-47:28) Beszél a rendszerváltoztatás előidézte változásokról és börtönlelkészi és tábori lelkészi hivatásáról. (-49:30)
Interjúalany: Szalay Lajos
Felvétel időpontja: 2011. május 12