Gyűjteményhez ad
Rendszert váltottam - Politikai szerepek a késő-kádári érában és a rendszerváltás idején
2387 megtekintés
Hossz: 00:42:00
Leírás:
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, tanulóéveiről, váci gyökereiről (0:20). Beszél családja szociáldemokrata és szakszervezeti hagyományairól, valamint korai vonzódásáról a politikához (3:00). Beszél az MSZMP-be való belépéséről, a nyolcvanas évekről, a párton belüli reformkörökről (05:40). Szól az 1990-es választásokról, politikai programtervével, a politikához szükséges tulajdonságokról (07:55), valamint felvázolja a rendszerváltoztatáshoz szükséges lépéseket 1953-tól kezdve (12:35). Szól arról, hogyan lett az MSZP tagja, miért tűntek el a rendszerváltoztató pártok, és milyen volt a hangulat az első szabadon választott országgyűlésben (14:50). Beszél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, értékeli a forradalom szerepét a történeti fejlődésben, valamint a nemzetközi helyzet n (18:48). Beszél a forint bevezetéséről a második világháború után (23:45), valamint az országgyűlési munka mindennapjairól, az ország és a város külkapcsolatairól (26:38). Rátér arra, milyen barátságokat kötött a politikában (34:00). Végül Váchoz fűződő viszonyáról szól (39:10).
Említett időszakok, témák
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve:
LAJTAI ISTVÁN
Interjúalany lakhelye:
Vác
Interjúalany született:
Vác,
1945
Interjúalany foglalkozása:
országgyűlési képviselő, közgazdász
Felvétel időpontja:
2011. február 07
Felvétel helyszíne:
Vác
Interjút készítette:
Madách Imre Gimnázium, Vác
Kapcsolódó interjúk
Egy agrármérnök szakmai és civil pályája a XX. század második felében
Hossz: 00:47:00
Interjúalanyunk végigköveti a mezőgazdaság változásait és benne a boldogulás lehetőségeit a Rákosi-kortól napjainkig. Beszél a kuláküldözés, a TSZ alapítások körülményeiről, a Kádár-korszak agrárképzéséről, a mezőgazdasági struktúráról, a háztáji gazdaságról. Említést tesz a Kádár-korszak hétköznapjainak korlátairól, a szovjet hadsereg és a lakosság napi kapcsolatáról.
Interjúalany: Sztrókay Attila
Felvétel időpontja: 2010. október 28
Az emberszeretetünket ne veszítsük el!
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél szüleiről, nagyszüleiről és Salgótarján kisiparáról (0:40), valamint a háború alatt működő vendéglőjükről (6:20). Rátér a világháború eseményeire és arra, hogyan költöztek le vidékre, majd hogyan próbálták meg elrejteni állataikat a katonák elől (8:55). Beszél arról, hogyan házasodott cseléd nagymamája és milyen értékeket adott át a családja (12:12). Külön szól a román katonák felbukkanásáról (13:55). Szól az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a megélhetési nehézségekről, és arról, hogyan találták fel magukat mégis. Elbeszéli azt is, hogyan zaklatták és verték meg édesapját a hatóságok (15:22). Szól a szakszervezetek jelentőségéről és 1956-os eredetükről (24:40). Házasságáról, oktatásáról és munkába állásáról is beszél (31:44). Rátér a salgótarjáni ipar jelentőségére és hanyatlására (35:00). Beszél a csernobili atomkatasztrófáról, a környékre gyakorolt hatásáról (43:58). Végül visszatér a szakszervezet jelentőségének bemutatására (42:44).
Interjúalany: Plantek Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 18
Kisfaludtól a rendszerváltozásig
Hossz: 00:54:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:17) és a Berzsenyi Líceum oktatásáról, tanárairól (4:16). Beszél a II. világháborúról (7:14) és a soproni németségről (10:38). Beszél az 1945 után politikai életről, az egyházi iskolák államosításáról (11:40), valamint a továbbtanulás kérdéseiről (15:38). Szól az egyetemi életről, az ottani politikai légkörről (18:24), majd az 1956-os forradalom kitöréséről, Nagy Imre Kossuth Tér-i beszédéről (21:20), majd a forradalom napjairól (26:00) és a megtorlásról (28:35). Szól továbbá az egyetem utáni elhelyezkedésről (31:44), a mezőgazdaság átalakításáról (37:30). Értékeli a Kádár-korszak „puha diktatúráját”, elmeséli, hogy próbálták beszervezni, és arról, miért nem távozott Olaszországba (41:12). Végül több szempontból értékeli a rendszerváltoztatást, valamint beszél az FKgP újraalakulásáról, a taxisblokádról, és a páneurópai piknikről (46:08).
Interjúalany: Bakody Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 04
