Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).

Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket. 0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora; 4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását; 12:01--az 1956-os forradalom előzményei; 13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom; 17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez; 20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok; 26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása; 27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása; 35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit; 38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei; 42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése

Az interjúalany beszél a mosonmagyaróvári sortűz körülményeiről, az eseményekben való személyes részvételéről. 0:18--az 1956-os események előzményei, a diákszövetség megalakulása a Mosonmagyaróvári Főiskolán, milyen feladatai voltak a diákszövetségnek; 4:30--hogyan került a diákszövetség élére, mi volt titkárként a feladata, milyen fenyegetések érték őket a hatalom részéről, hogyan alakult ki a programjuk; 7:26--milyen volt a tüntetés október 24-én; 14:33--a mosónmagyaróvári laktanya, az mit csinál az ide vonuló tömeg, hogyan kezdenek el lőni a tömegre; 21:50--mi történt a sortűz után, hogy lesz a városháza forradalmi bizottságának titkára, mi történt az ottmaradó katonákkal, mit csinált velűk a tömeg, hogyan próbálták őket megvédeni;