Gyűjteményhez ad

A magyar mezőgazdaságért éltem

2585 megtekintés

Hossz: 00:27:00
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháború alatt leventeként hogyan viszik őt és társait nyugatra, hogyan került Mautheusenbe, majd innen haza. Elmeséli, hogy a háború után hogyan tanult tovább, majd helyezkedett el, és milyen munkákat kapott a mezőgazdaságban. Beszél arról, hogy milyen helyi hatásai voltak az 1956-os forradalomnak, és milyen szerepet játszott ő az események mederben tartásában. Szól a helyi téeszesítésről, illetve a mezőgazdaság területén számos díjjal elismert munkájáról is. 0:12--születés, család, gyermekkor, iskolái; 2:10--leventeként hogyan viszik 1944-ben nyugatra és hogyan került Mautheusenbe; 3:35--hogyan került Romániába majd innen haza; 6:0--hogyan tanult tovább a háború után, és hova helyezkedik el, mit csinált a kuláküldözés alatt, és hogyan menteti fel magát a tanácselnökség alól; 8:40--milyen egyéb munkái voltak utána a különbözö gazdaságokban és termelőszövetkezetekben; 10:10--emlékei az 1956-os eseményekről, milyen tevékenységet fejtett ki a forradalom eseményei alatt; 13:6--hogyan érintik a forradalom utáni idők a helyieket, hogyan zajlik a téeszesítés; 15:57--nyugdíjazása, családja; 17:13--hogyan élte meg a rendszerváltoztatást; 19:42--élményei a mezőgazdaság területén végzett munkájából, milyen olyan ötletei voltak, amiért kitüntetéseket kapott, milyen kitüntetéseket kapott
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Juhász Imre
Interjúalany lakhelye: Gyöngyös
Interjúalany született: Vámosgyörk, 1925
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas agronómus
Felvétel időpontja: 2011. március 21
Felvétel helyszíne: Gyöngyös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:37:00
00:00-00: 50 Születési körülmények. 00: 51 -01: 58 Gyerekkor. 01: 59 -02: 31 Szülei foglalkozása. 02: 32- 03: 24 Iskola. 03: 25- 03: 53 Katonaság. 03: 54- 04: 55 Az 1950-es évek. 04: 56 -08: 20 Az 1956-os forradalom. 08: 21 – 11: 20 Pesti események. 11: 21-12: 48 Dunaújváros. 12: 49-14: 00 Szocialista város. 14: 01 – 14: 56 Sztahanovista-ünnep. 14: 57 -16: 50 KISZ tagság. 16: 51 -18: 56 Szórakozás, koncert. 18: 57- 23: 48 Labdarúgás. 23: 49 -25: 45 Katonaság. 23: 48 - 26: 54 Házasság. 26: 55-27: 30 Templomba járás. 27: 31 -28: 34 Falusi búcsú. 28: 35-29: 39 Kádár-korszak. 29: 40 -30: 20 Rendszerváltoztatás. 30: 21 -30: 55 Nyugdíjas évek. 30: 56- 31: 56 ’90-es évek, párttagság kérdése. 31: 57-33: 14 Szocializmus. 33: 15- 35: 06 A régi rendszer hibái. 35: 07 -36: 09 Unokái. 36:10 : 37:47 Életének legszebb időszaka.
Interjúalany: Csók Kálmán
Felvétel időpontja: 2011. június 29

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok
Interjúalany: Török László
Felvétel időpontja: 2010. november 10

Hossz: 00:39:34
Tárgy: '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, és az ostrom utáni Budapestről. Elmondja, hogy a kiépülő új rendszer miatt miért nem sikerült elvégeznie a papi szemináriumot, illetve, hogy a katonai szolgálatát követően hogyan került a rádióhoz bemondónak. Végül mesél az 1956-os eseményekről, amelyeket a rádió bemondójaként élt át. 0:6--születése, családja, szülei; 5:6--középiskolai tanulmányai; 7:19--emlékei a II. világháborúról, amit Budapeseten és Pécsen vészelt át, milyenek voltak az orosz katonák; 13:21--hogyan nézett ki az ostrom után Budapest, milyenek voltak a háború utáni idők, miért lépett egyházi pályára; 17:20--édesapja disszidálása, családjának további sorsa; 19:10--hogyan lett belőle kispap, a veszprémi szeminárium feloszlatása, katonai szolgálata és bemondói pályájának kezdete; 26:29--hogyan élte meg rádiósként az 1956-os eseményeket, a rádió ostromát és a forradalom leverését; 37:40--a forradalom utáni események, rádióbemondói pályafutásának további alakulása
Interjúalany: Dr. Bőzsöny Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 22