Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan szervezték Szegeden a repülő egyetemeket, hogy hogyan jutott hozzá a különböző szamizdat irodalmakhoz és hogyan zajlott ezek sokszorosítása. Elmondja, hogy hogyan lehetett a Kádár-korszakban nyugatra utazni, és milyen hatást gyakoroltak rá a különböző külföldi útjai. Említést tesz a rendszerváltoztatást megelőző korszak sajátosságairól is. 0:15--családi emlékek 1956-ról, amely alatt több családtagja is rendőrként szolgált; 4:8--hogyan szerveződtek a repülő egyetemek a szegedi egyetemen, milyen témákkal foglalkoztak ezeken, hogyan viszonyult ezekhez az elnyomó hatalom; 9:10--milyen utakon kerültek kapcsolatba a szamizdat irodalommal, hogyan sokszorosították őket; 12:23--hogyan vett részt a Beszélő és egyéb anyagok sokszorosításában, hogyan buktak le ezzel és hogyan viselkedett a letartóztatáskor; 17:15--mi történt azzal, akit bevittek illegális nyomdászatért, hogyan zajlott nála a házkutatás; 27:0--hogyan lehett külföldre utazni, milyen útlevelek és valutakorlátozások voltak; 31:0--viszonya ahhoz, hogy a család egyik ága mélyen vallásos, a másik ága pedig baloldali volt, mit gondolt akkoriban a rendszer fenntarthatóságáról; 36:8--mik a különbségek a rendszerváltoztatás előtti és utáni berendezkedés között; 39:38--miért kívánkoztak az emberek nyugatra, milyen benyomások érik ott őket; 43:33--hogyan volt érezhető a rendszerváltoztatás előtti időszakban a rendszer puhulása, hígulása;

0:00 mesél a háborúról, novemberben bombázták a falut, a szülei házát találat érte, a szovjet katonák beköltöztek a házukba 3:34 visszaemlékezik a falu háborús tapasztalataira 4:41 az édesapját kuláknak nyilvánították, mert cselédet foglalkoztatott, be kellett szolgáltatniuk mindenből, a kenyeret Pestről hozta 6:03 1956-ban volt besorozva katonának, beosztják nemzetőrnek 7:01 elmegy tanulónak, de nem akarták fogadni, mert kulákcsemete volt, de végül a KTSZ-ben dolgozik 7:45 a felesége veszi át a szót, mesél a háború idejéről, és az orosz katonák bejöveteléről, nagyon féltek az orosz katonáktól, különösen a fiatal lányokat féltették 11:34 az 1956-os eseményekről mesél, a rádiót mindig hallgatták, de nagyon sokan meghaltak a forradalom alatt 12:14 a férj beszél, az óvóhelyük az udvaron volt, de őket megtalálják a szovjet katonák 14:11 kulákként nem vihették be az udvarba a terményt, kint kellett őriznie éjjel 16:48 a feleség mesél az ötvenhatos rádióhallgatásokról, a szomszédok is hozzájuk jártak rádiót hallgatni 17:53 a férj mesél a helyi forradalmi eseményekről, a diósgyőri munkások egy része a faluból származott, meséli, hogy leverik a vörös csillagot, meg a szovjet katonák emlékművét 18:59 a Kádár-rendszerről a beadás, és a hadisarc jut az eszébe, ennek során megadott számú termést kellett beszolgáltatniuk, mert kulákok voltak 22:48 hétvégenként dolgoztak, hogy legyen elég takarmány az állatoknak, nem volt sok idejük a kikapcsolódásra 24:15 a Kádár-rendszer volt a legjobb, mivel tudtak lakást építeni, volt munkájuk

Az interjúalany beszél édesapjáról (0:23), tanulmányairól (3:26), a II.világháborúról (6:10), arról, hogy 1944-ben katonai szolgálatra kötelezték német tisztek, azonban sikerült megszöknie (9:36). Mesél a háború további eseményeiről, harcokról (19:25), a falu háború utáni újjáépítésről, a tanítás megindulásáról (22:04), a kommunista diktatúra alatt a családját ért hátrányos megkülönböztetésről (27:58), a Forint bevezetése előtti, hiperinfláció által előidézett állapotokról (29:04), a kollégiumból történő kirúgásáról, ennek kapcsán visszatér tanulmányaira, pályafutására (30:18). Beszámol a Rákosi-rendszer jellegzetességeiről (34:18), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (36:17), legszebb éveiről (38:00).