Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél arról, hogy a háború alatt született, csendőr édesapjának pedig sokáig bújkálnia kellett a megszállók elől (0:28). Rátér oktatására és az összevont osztályokban folyó tanítás elemzésére (3:50). Szól az akkori szórakozási lehetőségekről, a farsangi bálokról (6:00). Beszél az úttörőmozgalomról és a kommunista propaganda megjelenéséről az iskolában (9:45), majd a Rákosi-rendszer terrorjáról, a fekete autótól való rettegéstől (11:40). Szól a mezőgazdaság terrorizálásáról és a propagandáról (13:25). Beszél az 1956-os forradalomról, arról, hogy édesapja részt vett a naggyűlésen, és felszólalt a forradalmi megtorlás ellen. Később a zöldávós azt nyilatkozta, hogy az interjúalany édesapja mentette meg az életét (17:35). Beszél arról is, hogy a 23-a utáni vasárnap olyanok is mentek misére, akik korábban nem mehettek (21:35), valamint arról, hogy a bátjya disszidált (24:24). Szól arról, mennyire határozta meg életét a csendőr édesapja miatti diszkrimináció, például az, hogy nem vették fel kollégiumba (25:00). Szól elhelyezkedéséről egy tatabányai cég adminisztrátoraként és az esti gimnázium elvégzéséről (30:10). Elmeséli, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan házasodtak össze (36:18). Összehasonlítja a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak jellegét, kiemelve, hogy 1963-ban az öccsét már felvették, tehát csökkent hátrányos megkülönböztetésük (39:38). Végül a rendszerváltoztatásról szól, melynek során részt vett a helyi MDF létrehozásában, ami azonban Antall József halála és a rendszerváltoztatás félresiklása miatt szétdarabolódott (42:45).

Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogy egy bombázás során teljesen nincstelenek lettek, valamint arról, hogy a háború után a legjobb gimnáziumban tanulhatott, részben munkás származása miatt (0:26). Szól az 1956-os forradalomról, arról, hogy egy rokona már 56 júniusában megmondta, hogy a jövő embere vagy Kádár vagy Nagy Imre lesz (7:10). Elmeséli, hogy műegyetemisták jöttek be az órára és kérték a gimnazistákat, hogy csatlakozzanak. Édesanyja ezt megtiltotta, de megtalálta a módját, hogy elmenjen a tüntetésekre. Az első lövések eldördüleskor távoztak (10:32), de az események mély nyomot hagytak rajta, gyásszalagot hordtak az évfordulókon (16:10). Bár nem volt túl jó eredménye a középiskolában, különböző tudományos pályamunkák készítésével és kemény tanulással agrármérnök lett (19:30). Szól arról, hogyan helyezkedett el különböző TSZ-ekben dolgozni, valamint szól a magyar mezőgazdaság elmaradottságról a nyugathoz képest (21:25). Beszél arról, milyen nehéz helyzet volt a gazdasági helyzet a jóvátétel miatt, valamint arról, hogyan csalódott a TSZ-ekben, miként látta be, hogy a szövetkeztek nem hatékonyak gazdaságilag (28:00). Elmeséli, hogyan adódott számára a lehetőség, hogy egy 7 TSZ által működtetett, csőd szélére került gyümölcsfeldolgozót átvegyen, amiből 1996-ra 6 millárdos forgalmú vállalatot csinált, ami 540 embernek adott munkát (32:10). Szól a vállalatirányítás problémáiról, a kommunista pártirányítás és a szakmai vezetés konfliktusáról (35:50), majd hosszan ismerteti azt a kulturális és társadalmi küldetést, amit az üzem tudott nyújtani a kistérségnek (37:50). Végül a Vállalati Gazdasági Munkaközösségeket, a Kádár-korszak kezdetleges piacgazdaságát elemzi (46:12).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:40), vallásos neveltetéséről (5:05), tanulmányairól (6:45), arról, hogy a háború alatt a család nyaralójába költöztek (7:34), majd visszatér vallási életére, tanulmányaira (7:52), kitér arra, hogy az ’50-es években már nem lehetett hittant tanulni (12:12), majd részletezi az illegális, földalatti cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeit, abban vállalt szerepét (13:56). Elmondja, hogy először nem vették fel egyetemre, így Mosonmagyaróváron kezdett dolgozni (22:16), majd mégis felvették, és több egyetemen is tanult (23:30). Mesél arról, hogy tevékenykedett nem hivatásos hitoktatóként (24:13), arról, hogyan terjesztették a vallásos könyveket (29:27), milyen különbségek figyelhetők meg a katolikus papok mai és kommunizmusbeli működését tekintve (35:09), végül kitér a békepapok tevékenységére (37:58).