Gyűjteményhez ad

A néma levente – Egy kosdi parasztember emlékei

2650 megtekintés

Hossz: 00:19:00
Leírás: 1923-ban született Kósdon. A szülei földművesként dolgoztak, az édesapja önálló földbirtokkal is rendelkezett(00:28).Kosdon járt ált. iskolába, majd Vácra került középiskolába. Tanulmányai elvégzése után a mezőgazdasági munkába tért vissza(1:29). A második világháború alatt leventeként vett részt, bár a harcokban nem vett részt. A leventeségről és személyes háborús élményeiről mesél az interjúalany(1:53).A szovjet katonákról megállapítja, hogy az idősebbek tisztességesebbek voltak, a fiatalabbak kevésbé(3:42).1956-ba Kosdon tartózkodott, a helyiek és váci tüntetők felégették a marxista könyveket, erőszakos cselekményekben az interjúalany nem vett részt(4:39). A Rákosi rendszer gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseiről beszél(5:23). Az 1956 utáni megtorlásokról elmeséli, hogy Kosdon is volt pár személy, akit felelősségre vontak forradalmi szerepe miatt. Valamint arról is beszél, hogy miről és miként értesültek az 1956-os pesti eseményekről(7:00). Volt olyan ismerőse, akit ugyan nem telepítettek ki, de mégis eltanácsoltak a faluból. Továbbá sváb ismerősei sorsáról is mesél(9:12).A csaldának 59 hold földje volt, ezt 2 részletben vették el tőlük, csak 1 holdat hagytak meg háztájinak(11:59). 40 éves koráig a mezőgazdaságban dolgozott, akár egy cseléd - erről mesél(13:12). A mezőgazdasági munka után a Váci Izzó-nál dolgozott(14:27).A Kádár rendszerről megállapítja, hogy enyhébb volt mint a Rákosi rendszer, de így is nagyon kiszolgáltatottak voltak(14:58). A kommunista régmúltból meséli el személyes élményeit(16:37).A rendszerváltoztatáskor visszakapott földjét nem személyesen műveli, jelenleg bérbe adja(17:45).A fiataloknak azt üzeni, hogy imádkozzanak és dolgozzanak(18:48).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: FÁBIÁN JÁNOS
Interjúalany lakhelye: Kosd
Interjúalany született: Kosd, 1923
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. március 05
Felvétel helyszíne: Kosd
Interjút készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családtagjai részvételéről a második világháborúban (3:45), az 1956-os eseményekről Sopronban, különös tekintettel a disszidálási hullámra (4:40). Beszél a kerámiaművészetről, technikáiról, a mindennapi életről a Kádár-rendszerben (22:56), majd a rendszerváltoztatást értékeli röviden.
Interjúalany: Borsodi Zsuzsanna
Felvétel időpontja: 2010. július 22

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, elmeséli a szovjet katonák garázdálkodásait a háborúban 3:43 gyermekként nem volt nehéz életük, felidézi az életkörülményeiket, a szőlőjüket elvették tőlük háromszor is, édesapja azonban balesetben halt meg 6:42 a háború alatt az édesapja munkájából éltek meg, ő cipészmester volt, utána pedig jegyrendszert vezettek be, húst, tejet, cukrot, kenyeret csak jegyre lehetett kapni, a cukorhiány miatt nem tudott rendes anyatejet adni a gyermekének 12:08 a háború idején Szegváron éltek, az orosz katonák mindent elvittek, amit értek, többek között a kerékpárjukat is, a harci eseményeket egy bunkerban vészelték át 21:10 az 1956-os forradalomból nem sokat vettek észre, említ egy kis epizódot, amikor egy szovjet katona majdnem agyonlőtt egy civilt
Interjúalany: Németh Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. március 24

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél délvidéki gyerekkoráról, Trianon következményeiről, Délvidék visszacsatolásáról (0:38), a családja Jugoszláviából való kitelepítéséről, és általában a kitelepítésekről (4:33), az '50-es évekről, és annak eredményeiről (8:27), az úttörővasút építésében játszott szerepéről, és a Rákosival való találkozásáról (10:52), katonaként átélt élményeiről, Mindszenty bíboros kiszabadítójáról (17:33), letartóztatásáról, Dinnyés Lajos közbenjárásáról az érdekében, és szabadulásáról (25:54), a forradalom utáni helyzetről a hadseregben, a karhatalmistákról (30:43), 1956 utáni elhelyezkedéséről segédmunkásként (33:07), egyetemi végzettségéről (35:59), végül a rendszerváltoztatásról, az Aszódi Művelődési Ház vezetőjeként vállalt szerepéről, a Történelmi Igazságtétel Bizottságról, a rehabilitációjáról, és a hazaárulásról (37:10).
Interjúalany: Dinnyés László
Felvétel időpontja: 2010. november 05