Kapcsolódó interjúk

0:00 1940-ben vonult be katonának Kassára egy híradós zászlóaljhoz, Jugoszlávia megtámadása idején rendfenntartók voltak 2:37 ezt követően Husztra vezényelték őket, ott érte őket a kassai bombázást, amit a németek csináltak hamis felségjellel, 24.-én már riadóztatták őket, és megindultak a Szovjetunió elleni támadásra Kőrösmezőn keresztül 5:01 az oroszok visszavonulás közben felrobbantottak mindent; számtalan hadifoglyot látott, de ahogy mentek előre, egyre nagyobb lett az ellenállás, a Donnál nem harcoltak 7:08 1943 januárjában keveredtek súlyos harcokba, onnantól kezdve vonultak vissza, egészen Kárpátaljára, a román átállás után pedig Csíkszeredára vezényelték őket 9:46 megszökött a seregből, egy barátjával bujkáltak 15:19 végül román csapatokkal találkoztak, velük jutottak haza 17:26 a románok után az orosz katonaság érkezett, ők pedig már tartósan itt maradtak, összegyűjtötték a lakosságot romtakarítás céljából 25:52 ennek ellenére Románián keresztül a Szovjetunióba vitték ki őket 29:03 mesél a tábori életről 32:40 átvitették egy másik táborba, ami egy büntetőtábor volt 34:08 hat hónap múlva ismét átszállították őket 36:48 egy újabb tábor következett, akkor már a városban takarítók voltak, ez volt az utolsó lágerük, ahol tartózkodtak, felidéz egy éhségsztrájkot, amit a hazaérkezésért tartottak 40:46 végül vonattal jöttek haza Lengyelországon és Ukrajnán keresztül Debrecenbe

0:00 családi háttér, gyermekkor, mesél a harmincas évekről 3:08 egy elhurcolt zsidó család pincéjében húzták meg magukat a háború idején 12:41 mesél arról, hogy számos nőt megerőszakoltak az orosz katonák 15:01 a falu egy része elmenekült, de az itt maradók az itt hagyott házakat fosztogatták, az oroszok pedig az ő házukban rendeztek be egy telefonközpontot 22:19 az orosz katonákat románok követték 29:19 felidézi a választásokat, többek között a kékcédulás választásokat, ahol az oroszok adtak dzsipeket a magyarok fuvarozására 30:15 a Rákosi-rendszerről beszél, még tiltakozást is tartott a falu, de azt a rendőrség felszámolta 39:07 1960 telén kezdték el a TSZ megszervezését, az édesapja végül aláírta a belépést, mert megfenyegették, hogy a fia nem járhat egyetemre 40:48 Debrecenben volt kollégista, 1956-ban ott érte a forradalom, az ÁVH-sok lőttek is a békés tömegre

Az interjúalany beszél családjáról (0:26) és a II. világháborúról (2:18). Mesél gyűjtőtáborba hurcolásáról (4:14), a marhavagonban való utazásról (06:00). Beszél a munka jellegéről (10:10) és a foglyok osztályozásáról (11:58). Végül hazajutásának történetét mondja el (21:45, 26:01).