Gyűjteményhez ad

Interjú Dézsi Istvánnal

2737 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Leírás: 0:00 családi háttér, édesapja cipész volt, nagyszülei erdélyi származásúak voltak 2:13 a szülei üzeme tönkrement a világgazdasági válság miatt, az általános iskola négy osztályát négy különböző iskolában végezte, elkezdte a gimnáziumot, de átkerül a polgári iskolába 3:47 Budapesten a Gamma hadiüzemben dolgozott a Fehérvári úton, a lakásukból a háború alatt kibombázzák őket 4:19 ellenálló volt, mesél az ellenállási mozgalomról, az üzemben, ahol elhelyezkedett, nagyon sok német dolgozott, a magyarok hátrányban voltak; az ellenállási mozgalom célja az volt, hogy akadályozzák a német megmozdulásokat, különösen a Volksbund ellen 8:39 a budai hegyekbe jártak hétvégenként, hogy alkalmasak legyenek a fegyveres harcra 10:06 mesél a vezetőjüknek, Szabó Miklósnak a későbbi életéről 11:06 az édesapja a háború után újraalapította a cipőüzemet,de 1948-ban az államosítás előtt feloszlatja, ő pedig ezalatt szakmát szerez, egyetemre nem jut el, mert a katonaság behívja 13:50 a Szovjetunióba kikerülve elvégez egy repülő-fegyvermérnöki iskolát, és ebben a tisztségében volt az iskola tanára 15:23 a közvetlen környezetét nem érintették az atrocitások, de azokról, és a koncepciós perekról mindenki tudott 15:54 1956-ban nagyon sokan váltottak tábort, előbb forradalmárok voltak, majd nem voltak azok 17:48 1956 előtt a hadsereg miatt párttag volt, de utána nem lépett be, sőt, nem érte hátrány emiatt az egyetemi felvételi alatt, Kádár Jánosnak nem tudta megbocsátani azt, hogy a szovjetekhez pártolt 21:04 mesél a reptéri eseményekről, készenlétbe helyezték a repülőgépeket, a repülőtér mellett volt egy kis szovjet páncélos alakulat, de azok nem kaptak se élelmet, se üzemanyagot, ők adtak nekik mindkettőt 29:19 a tisztek bekapcsolódtak az ötvenhatos eseményekbe, felderítést is végeztek 31:20 a városból kivonuló fiatalok fegyvert követeltek, de nem adtak fegyvert nekik, este 34:47 beszél a Kádár-korszakban tapasztalt megfigyelésekről, elterjed róla, hogy a fiát megkeresztelteti, és ezért zaklatták őt, a két fiát megpróbálták beszervezni 36:21 az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett, továbbtanulásra 1950-ben, tömeges részegséget, nagy sovinizmust tapasztalt 38:28 a rendszerváltoztatásról beszél, a várakozásait a változás beteljesítette, leginkább a felelősségre vonást hiányolta 40:41 1977-ig volt a hadsereg kötelékében, a Műszaki Főiskolán tanított, ezt követően egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó vállaltnál dolgozott, mellette pedig hobbiból játékokat talált ki
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dézsi István
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Kunhegyes, 1927
Interjúalany foglalkozása: hadmérnök
Felvétel időpontja: 2011. január 27
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:52
Az interjúalany kitagadott apa gyermekeként született. Polgári iskoláját nem fejezi be, hogy ne legyen osztályidegen, és munkásként dolgozik. A világháború kapcsán beszél a zsidőüldözésről, az elgázosításról, az orosz katonák zaklatásairól, valamint a háború utáni munkanélküliségről, a munkaszerzés lehetőségeiről. Mesél az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:11--születés, család, apja és bátyja halála; 6:17--iskolája, gyermekkora; 13:30--a makói zsidók és elszállításuk; 19:59--emlékei a II. világháborúról; 28:31--mit csináltak a háború után, milyen volt az újrakezdés; 31:55--az oroszok által bántalmazott lányok; 34:17--emlékei az 1956-os makói eseményekról; 41:44--mi változott a rendszerváltoztatás után az azelőtti időszakhoz képest, milyen volt a munka a Kádár-korszakban
Interjúalany: Frankó Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. március 03

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, a család az édesapja munkája miatt gyakran költözködött 2:34 elmeséli azt, hogy Ausztriába mentek az orosz front elől Püspökladányból; előbb Pestre, majd Linzbe menekültek, mesél az ausztriai tapasztalatokról 12:20 az amerikai megszállás alatti életre emlékezik vissza, akkor látott először néger katonát, az élelmezés pedig összehasonlíthatatlanul jobb volt 17:20 a lágerban összevont csoportokban oktatták a gyerekeket 19:15 tíz hónappal később az amerikaiak bejelentették, hogy hazautazhatnak, Magyarországra, Angliába vagy Belgiumba, ők a legelső utat választották, vagonokban vitték őket haza 22:51 az apácazárdába járt iskolába, mesél arról, hogy testi fenyítést is alkalmaztak 26:52 a gyerekkori családi ünnepekre emlékezik vissza, de arra is, hogy sokszor nehéz volt költözködni 31:32 1956 Szolnokon éri őket, eleinte kivonták magukat a felhajtásból, de édesapja legfiatalabb húgáért felküldik őket Csepelre, látták a sok suhancot fegyverrel a Nagykörúton, de a nagynénje házát találat érte, 19 halott volt a házban 37:51 tudomása szerint a Gubacsi útról lőtték be a házat, de az 1956-os Intézet szerint a Gellért-hegyről lőtték azt a területet 40:06 a határőrségnél KISZ-tag, majd párttag lesz, politikai tiszt-helyettes is volt, a megyei tanácsnál is KISZ-titkár lett 42:26 mesél a korabeli kulturális életről
Interjúalany: Urbán János
Felvétel időpontja: 2010. december 13

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany bemutatja gyerekkorát, családi hátterét (0:10), röviden megemlíti a német megszállást és következményeit(2:20), részletesen beszél a marosvásárhelyi hadapród iskolai évekről és a II. világháborús részvételéről (4:30). Rátér a háború utáni évekre, tanulmányai folytatására, a család sorsának alakulására (31:30), majd beszél az 1950-es évekről (38:30), végül az 1956-os forradalomról (39:20).
Interjúalany: Hadházy József
Felvétel időpontja: 2010. december 10