Gyűjteményhez ad

A recski munkatáborról

9391 megtekintés

Hossz: 00:20:13
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, valamint családja felvidéki eredetéről és kitelepítéséről (0:09). Rátér szakmai előmenetelére, arra, hogyan került Recsk településére, és arra, hogyan kezdte a bányásztelepülés életét kutatni (7:29). Beszél arról, hogyan került közelebbi kapcsolatba a volt recski foglyokkal, hogyan kezdte a recski munkatábor történetét kutatni (8:44). Beszél a tábor helyének mai fenntartásának nehézségeiről és lehetőségeiről (12:00). Elmeséli Erdey Sándor történetét, aki nem csak fogoly volt Recsken, hanem 1954-ben kalandos körülmények között visszatért, hogy fényképeket készítsen a táborról. Szól a tábor életéről, a kegyetlen kínzási formákról, a foglyok terrorizálásáról (15:12). Végül arról szól, hogy miért kerülhetett Recskre a tábor, illetve arról, hogy sokáig még a helyiek sem tudták, hogy ott tábor működik (17:35).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Hugyecz János
Interjúalany lakhelye: Recsk
Interjúalany született: Sajószentpéter, 1954
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. április 01
Felvétel helyszíne: Recsk

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél az ötvenes évekbeli kitelepítéséről, a padlássöprésekről, az ötvenes évek légköréről (1:19), családja 1951-es internálásáról (4:10), a táborbeli körülményekről (7:58), kitér a szabadulásuk utáni időkre (11:32), az 1956-os forradalomról és a hazaköltözéssel kapcsolatos próbálkozásokról (12:59). Beszámol arról, hogy miket vehettek magukhoz az elhurcolás napján (16:32), a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (18:51), a táborbeli közösségekről (19:50), az ott végzett munkákról (21:16), a kitelepített görög emigránsokról, és azok szökési kísérletéről, valamint egy másik szökési kísérletről (23:10), a szabadságvágyról, Sztálin halálról, Nagy Imréről és az enyhülésről (26:04), a táborbeli tanulási lehetőségekről (28:45), arról, hogyan értesültek a szabadulásról, és hogyan zajlott (31:06), arról, hogy az ötvenes években mindenki számított arra, hogy elviszik (32:38), a hazatérésük utáni hátrányos megkülönböztetésről, korlátozott lehetőségekről (33:54), végül a kitelepítettekkel való kapcsolattartásról (34:51).
Interjúalany: Csók Ernő
Felvétel időpontja: 2010. november 18

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01

Hossz: 00:45:00
Beszél a háborúról, bombázásról (3:00-tól), a szovjet bevonulásról, földosztásról, rekvirálásról, helynévváltozásokról, feketevágásról (16:00-tól) és az 50-es évekről, a TSZ-ről és az abban folyó munkáról (23:00-tól).
Interjúalany: Taskovics Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. június 29