Gyűjteményhez ad

Háromszor megúszni az oroszok jármát

2927 megtekintés

Hossz: 00:31:54
Leírás: Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Czeller Ferenc
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Jánoshalma, 1923
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2010. június 30
Felvétel helyszíne: Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:27), tanulmányairól és gyerekkoráról (7:56), arról, hogy 1944-ben a család elmenekült Németországba Sopronon keresztül (11:48), a hazatérésük utáni állapotokról (25:30).
Interjúalany: Dr. Kiss Gáborné
Felvétel időpontja: 2010. november 20

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél világháborús emlékeiről (1:57), a vallásoktatás rossz helyzetéről, a szövetkezeti rendszerről (8:35), az ácsmesterségről, annak módjairól és lehetőségeiről, a rendszerváltoztatásról és ausztriai vendégmunkáról (19:12).
Interjúalany: Katona Imre
Felvétel időpontja: 2010. október 21

Hossz: 00:50:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, az édesapja szerbiai területen született, de a határon innen „ragadt”, önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, hogy megkapja a román állampolgárságot 4:54 háború volt, apa nélkül nőttek föl, de az apja túlélte a háborús időszakot, mesél az iskoláról 6:38 1945-ben az apja hazatérhetett, de ismét behívják, a bátyja nem tanulhatott tovább, és ő sem, mert nem volt rá pénzük, felidézi az első munkáját 9:40 1956-ban vitték el katonának, kiképzés után „közgazdasági munkára” vitték őket 12:52 a leszerelése után nem talált munkát, végül a katonaság egy műhelyében helyezkedett el 15:05 később egy autószervizbe kerül, majd a pitesti autógyárban dolgozott 17:58 a kisebbségi lét számára nem jelentett hátrányt 20:28 találkozott olyan magyarokkal, akik nem beszéltek románul 25:09 sokat gondolt arra, hogy elköltözzön Romániából külföldre, de a családjuk miatt végül maradtak 30:53 felidézi a gyermekkora és a XXI. század különbségeit 38:22 bemutat egy régi citerát 40:40 mesél a rekvirálásokról, amikor megpróbálták elvinni az összes réz tárgyukat 47:50 mutat egy prést
Interjúalany: Kapusy Andor
Felvétel időpontja: 2010. október 30