Gyűjteményhez ad

"Amit átéltünk, nem volt könnyű..."

2280 megtekintés

Hossz: 00:37:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, Hétköznapi szocializmus
Leírás: Az interjúalany 1929-ben született Alattyánban (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Beszél családjáról. Apja földműves volt, anyja háztartásbeli. Elmondja, hogy gyermekkorában fordítottak voltak az iskolában az érdemjegyek, 6 osztályt kellett elemiben végigjárnia. A II. világháború miatt nem tudott továbbtanulni. (01:38) Beszél a világháború borzalmairól. 1944. november 22-én érték el a szovjet csapatok a falut, mindent elvittek (álltaok, termény, élelem). Fiatalkorát tönkretette a háború. (04:18) A harcok után nehéz volt a helyzet, de kezdett felpezsdülni az élet. Voltak szórakozási lehetőségek a fiatalok számára, főleg táncolni jártak. Itt ismerkedett meg férjével, akihez 17 évesen hozzáment. (05:30) Bátyja és későbbi férje is harcolt a háborúban, mindketten szerencsésen hazatértek. Az interjúalany elmondja, hogy nagyon féltek a harcok alatt. Az orosz katonák erőszakosak voltak a fiatal lényokkal, az inerjúalany is a padláson bújdosott előlük. (09:12) A háború alatt mindig volt elégséges élelmük. A faluban volt hat zsidó kereskedő, őket elhurcolták. További sorsukat nem ismeri.(13:22) Beszél a háború itáni mindennapokról. Sokáig nem volt villany és rádió. Gyertyát és petróleumlámpát használtak. (14:48) Visszatér a II. világháborúhoz, egyszer faluját is bombázták, egy gyermek meghalt. (18:20) Elmondja emlékeit az 1956-os forradalomról. A faluban nem voltak forradalmi események, de a legtöbben szimpatizáltak valamelyik oldallal. (20:46) Elmondja, hogy korábban a Rákosi-korszakban a nagyobb birtokokat elvették és szétosztották. Az interjúalany és családja is kapott öt hold földet, amin dolgozhattak. 1959-ben alapították meg a faluban a TSZ-t. Az interjúalany is belépett a TSZ-be, férje inkáb elment Budapestre parképító vállalathoz dolgozni, csak hétvégenként találkozhattak. 22 évig dolgozott a férj a fővárosban, utána egy évig élvezhette nyugdíjas éveit, majd váratlanuil elhunyt. (23:02) Beszél a TSZ-ben végzett munkákról. Az idő múlásával egyre több terményt kapott, így javult az életszínvonal. A Kádár-korszakot nehezen tudja megítélni. Ő viszonylag jól élt, de nem ismeri más emberek véleményét. (25:40) A Rákosi-rendszerben szigorúan bűntettek a dísznóvágásért, ezért az interjúalany és családja is titokban, feketén vágták a sertést. Beszél a beszogáltatások menetéről. (29:02) Megemlíti a kulákok sorsát (nem túl pontosan). (30:02) A Kádár-rendszerben tisztességesen meg tudott élni. Elmondja tejkezelő munkájának részleteit, ez nehéz fizikai munka volt. 380 aktív alkalmazottja volt a TSZ-nek, mindenki tudott dolgozni. Beszél arról milyen állatokkal foglalkoztak, milyen növényeket termesztettek. Jól megéltek a TSZ-ből, de nem lehetett meggazdagodni. Sajnálja a TSZ feloszlatását a rendszerváltoztatáskor. (37:02)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Gecse Mátyásné
Interjúalany lakhelye: Alattyán
Interjúalany született: Alattyán, 1929
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. január 24
Felvétel helyszíne: Kecskemét
Interjút készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás
0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten született, édesapja tisztviselő volt, édesanyja háztartásbeli volt 1:10 1943-ban érettségizett, vegyészetre járt, két félév után behívják, 1945-ben Lengyelországból gyalog vezényelték át Hamburgba 3:37 mesél a behívásáról, és a kiképzéséről 1944 decemberében 6:21 a magyar alakulat lehagyta egy riadónál, így németekkel vonult, folyamatosan vonultak vissza Lengyelországból Németország felé 10:35 mesél a háborúban átélt borzalmakról, és halálesetekről, és arról is, hogy ők is rekviráltak 14:09 volt, hogy katlanba zárták őket, de végül eljutottak az Elbáig, ahol amerikai fogságba estek, teherautókon vitték őket a fogolytáborba, ami elég túlzsúfolt volt, a magyar táborparancsnok mellé került tolmácsnak 16:31 kétszázan kaptak egy egykilós kenyeret, füvet próbáltak főzni, eleinte nagyon gyenge volt az ellátás, így kitört a hastífusz, ezért próbáltak javítani az ellátáson, megkapták az amerikai katonák napi adagjának a felét (cigaretta, narancs, lekvár, bacon, kétszersült stb.), „főúri dolguk lett” 19:36 szabadlábon helyezik el őket később, parasztokhoz mentek egy csűrbe, majd az amerikaiak átadták az angoloknak a területet, akik keményebbek voltak az amerikaiaknál 20:57 az SS-eket összegyűjtik, ők, mint hunyadisok, szintén odakerültek, kb. négy hónapot töltöttek el ott 22:32 elmeséli a szökési próbálkozásának történetét, eljutnak Hamburgba, ahol egy teherszállító vonaton állva utaztak Passauba, ott találkoztak magyarokkal, sőt, ő egy rokonával is 29:22 ott feketézéssel próbált pénzhez jutni, felidézi ezt az időszakot, de végül lefoglalják az áruit 35:39 végül hazatért, és ott folytatta az egyetemet, „nyugatosként” azonban ferde szemmel néztek rá
Interjúalany: Jeney Iván
Felvétel időpontja: 2011. március 22
Készítette: Pesthidegkúti Waldorf Általános Iskola, Művészeti Iskola és Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus
00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről
Interjúalany: Pertőcz Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 19
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Hossz: 00:43:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, rendszerváltoztatás
0:00 családi háttér, gyerekkor, Budapesten született, nemesi származású családból származott, 1944-ben a házukból kibombázzák őket, így Alagra költöznek, ott a nagyapja földbirtokán éltek 3:41 Alagot is találat éri, így Kisnémedibe költöznek 6:30 később elkezdődik a család zaklatása, édesanyját behívatják rendszeresen, az általános iskolát Váchartyánban kezdte el 8:58 1950 januárjában el kellett hagyni az otthonukat, szerencsére előre figyelmeztették őket, így nem vitték ki a családot a Hortobágyra, csak külön kéréssel felvételizhetett középiskolába 11:01 1956 szeptemberében kezdte a gimnáziumot, az édesapja októberben tért haza orosz hadifogságból, apját 1946-ban az Andrássy út 60.-ba viszik, majd Baden-Badenbe, Lembergbe, és a Szovjetunióba viszik ki 16:41 részt vettek egy könyvégetésben, és a helyi szobordöntésben, visszaemlékezik a helyi eseményekre 21:00 az egyik tanárukat elvitték, fekete szalagot húztak az emlékére, ezért viszont a kollégisták kollektív büntetést kaptak, de rajta kívül számos embert elvittek 1956 miatt 24:00 édesapja az 1956-os szerepe miatt kiment külföldre, de a családját emiatt éjjelenként zaklatták, ő pedig a származása miatt nem tanulhatott tovább 27:10 1960-ban érettségizett, több helyen próbálkozott gyári munkásként, de nem vették föl, végül televízióképcső-szerelőként alkalmazták, majd irodába kerül, ott azonban csak akkor lehetett előrelépni, ha minden héten háromszor részt vett a szemináriumon 31:04 1966 novemberétől áthelyezik, TB-ügyintézőnek, majd személyzetisnek 33:11 a rendszerváltoztatáskor nyugdíjba megy, a férje viszont ellenzéki politikus lett, a váci Független Kisgazdapárt megalakulásakor mindketten ott voltak 38:25 az önkormányzati választás után kisgazda-kereszténydemokrata polgármestere volt a városnak, a férje kisgazda önkormányzati képviselő volt 40:13 a második választás után elkezdődött a szalámizás, mindenki képviselő és polgármester akart lenni, ekkor a szocialisták nyerik a választásokat, ő pedig listáról kerül be képviselőként
Interjúalany: Szarka Győzőné
Felvétel időpontja: 2011. január 13
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác