Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany 1946-ban született. Mind a két nagyapja harcolt az első világháborúban, a Horthy korszakban a felmenői nagyon jól éltek - a család háború előtti sorsáról mesél az interjúalany(0:18). A második világháborúban az anyai ágról 3 fiú is részt vett a harcokban(5:46). Az interjúalany édesapja bevonult Flevidék és Erdély visszacsatoláskor(8:22). Az édesapja részt vett tehát a visszacsatolásokban, de nem kapott katonai behívót a későbbiekben - még a nyilas uralom alatt sem(10:00).A Szálasi rezsim alatt az interjúalany apját megválasztották falusi bírónak. Ekkor részt vett a helyi zsidók mentésében(12:21). Az interjúalany a szövetséges légitámadásokról és a falusi óvóhelyekről beszél(15:23). Valamint beszámol az orosz katonák erőszakosságáról, a nők így bujdokolni kényszerültek(17:20). 1956-ot gyerekként élte meg, bátyja Pesten tanult, de visszatért vidékre, hogy munkástanácsokat szervezzen(18:20).Édesapját felkérték, hogy a falu politikai vezetője legyen - meg is választották(20:57).A bátyja a forradalom után Sopronban tanult, de disszidált - ám édesapja hazahozta Ausztriából. Ennek a történetét meséli el(22:05).A forradalom után az interjúalany Nagycenkre járt, itt hallott először az 1956 utáni megtorlásokról(24:38). A Kádár-korszakról, a TSZ-ekről és ezek személyes vonatkozásairól mesél(26:04).A gépipari technikumba került és ott tanult tovább(29:25). A faluból 4 emberről tudott, aki disszidált (29:35).A kommunizmus alatt a család gyakorolta a katolikus vallását(30:51).A rendszerváltoztatás alatt egy buszos cégnél dolgozott. Ezzel kapcsolatban beszámol a munkahelye megszünéséről, valamint a Páneurópai Piknikről is mesél(32:36). A rendszerváltoztatás előtt 1974-ben járt először külföldön. Majd Jugoszláviában is járt. Az interjúalany mesél az útlevelek fajtáiról, a kint tapasztaltakról és az utazás lehetőségeiről(36:34).

0:00 családi háttér, gyermekkor 1944-ben települtek át Romániából Magyarországra 2:20 Garán a szellemi és testi fogyatékosok intézetében dolgozott 5:50 a három nemzetiségnek három iskolája volt, (magyar, német, bunyevác), mesél a gyermekkori játékokról 10:02 mesél a téeszesítésről, eleinte nagyon nehéz volt, mert nem hittek a közös gazdálkodásban 16:28 később egyre több gépet tudtak használni, mesél az agitálásról 19:01 Ő nem a TSZ-ben dolgozott, hanem a közeli szociális intézményben 21:53 a TSZ-korszak előtt be kellett szolgáltatni a saját állatokból, pl. a disznóvágásból

Szemerey Anna egy sváb faluban, Császártöltésen született. Beszámol szülőfaluja hétköznapjairól, a sváb hagyományok és a nyelv helyzetéről, megőrzéséről, a felvidéki betelepítettek és az őshonos lakosság viszonyáról. A német újraegyesítés előtt járt az NSZK-ban, majd főiskolásként szemtanúja volt az újraegyesítés folyamatának. A rendszerváltozáskor érettségizett, beszámol a történelemoktatás akkori állapotáról. A román forradalom ideje alatt Szegeden volt főiskolás. (00:00-02:10) bemutatkozás, gyermekkor Császártöltésen, sváb hagyományok; (02:10-03:40) a kitelepítések emléke a faluban, a felnőttek visszaemlékezései a világháborúra; (03:40-04:20) sváb néphagyományok ápolása; (04:20-05:12) betelepítés a Felvidékről, az őshonos lakosság és a "telepesek" viszonya; (05:12-06:20) a német nyelv oktatása a faluban; (06:20-08:13) az NSZK a rendszerváltoztatás előtt, néptáncos körút Ausztriában és az NSZK-ban, szembetűnő különbségek Magyarország és az NSZK között; (08:13-08:50) rendszerváltozás Magyarországon, 1990-ben az NDK-ban, az újraegyesülés folyamata; (08:30-11:20) az itthoni történelemoktatás a rendszerváltozáskor, érettségi két nappal Nagy Imre újratemetése előtt; (11:20-11:56) továbbtanulás Szegeden; (11:56-13:03) főiskolásként Szegeden a romániai forradalom idején; (13:03-14:40) a német újraegyesítés Berlinben, Kohl kancellár beszéde; (14:40-16:30) az egykori NDK lakóinak értékelése, élményei az újraegyesítésről, veszteségek és nyereségek, nyugati-keleti megkülönböztetés; (16:30-17:45) az egykori NDK fejlődése, a fal lebontása; (17:45-18:55) a rendszerváltoztatás fiatalként, politikai élet; (18:55-22:39) a rendszerváltozás személyes megélése, értékelése.