Gyűjteményhez ad

Stefánovics Sándor életútja

2740 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: 1956, második világháború
Leírás: Az interjúalany beszél a családjáról, gyermekkoráról, a bajai főiskolán eltöltött éveiről, az 1956-os forradalom helyi hatásairól, az 1950-es és 1960-as évekről, valamint a tanítói pályája alakulásáról. 0:21--születés, család, a földosztás hatása a megélhetésükre, iskolák és a gyermekként a családi tanyán végzett munkák 3:53--hittanoktatás, milyen veszélyekkel járt ez a korban 6:20--a bajai tanítóképzőben töltött évei 7:50--emlékei a II. világháborúról, a kozákok beszállásolása, légitámadások 10:32--emlékei az 1956-os bajai eseményekről, disszidáló osztálytársairól 17:00--élet az 1956-os években, a téeszesítés, a háztáji gazdaságok, a fizetések értéke, az eslő TV, rádió 22:30--munkája tanárként 24:54--emlékei a román forradalomról 26:25--emlékei a rendszerváltoztatásról, mi a lényege, mennyiben változtatta meg a mindennapi életet 31:00--családi emlékek az I. és II. világháborúról 32:56--miért lett tanító, milyen volt ekkoriban egy iskola, milyen volt az iskolai nevelés 39:15--házasságai, családi viszonyai 40:56--emlékei a délszláv háborúról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve: Stefánovics Sándor
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Madaras, 1940
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. június 30
Felvétel helyszíne: Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a tanulmányairól, gyerekkoráról, szüleiről (0:15), szegedi egyetemi éveiről, a politika beleszólásáról a mindennapokba (4:10), első munkájáról (8:24), a szegedi 1956-os forradalmi eseményekről, annak közvetlen előzményeiről, az október 22-i színházi előadásról, a szovjet csapatok megjelenéséről (9:18), beszámol a szegedi mártír, Schwartz Lajos lelövéséről és boncolásáról (13:51), Rákosi Szegeddel szembeni antipátiájáról (16:53), a Kádár-korszak enyhüléséről, a Szegeden végbement fejlődésről (17:57), a magyar egészségügy fejlődéséről a Horthy- és Kádár-korszakban (19:32), és arról, hogy a nyugati egészségügyben ennél is sokkal nagyobb előrelépés mutatkozott (20:40). Mesél a rendszerváltoztatásról, a megszállók erejéről (22:42), Antall József jóhiszeműségéről (24:55), végül az orvosok kivándorlásáról (26:22).
Interjúalany: Prof. dr. Baradnay Gyula
Felvétel időpontja: 2011. február 21

Hossz: 00:31:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, egy kisgyerekként túlélt a családja egy bombatalálatot 2:30 nagyapja hivatásos katona volt, az ő katonatörténeteit az édesanyja révén ismerte meg 4:02 az iskoláira emlékezik vissza, főleg a soproni éveire, a szüleiről is mesél, a családban sok volt a tanító 6:12 1956 idején gyerek volt, az iskolai szünet miatt örültek neki 8:11 az úttörőmozgalomról beszél, sok programot szerveztek a fiataloknak 9:39 a Kádár-rendszerben megtalálta a számítását, dolgozott és azt csinálhatta, amit szeret, nagy előnye volt a kiszámíthatóság 14:30 a hobbijairól mesél, a természetjárás az egyik meghatározó tevékenysége 18:41 1956 után az osztályuknak csak harmada maradt ott tanulni, mert a többiek kivándoroltak, 1957-ben viszont már Veszprémben tanult, látták a súlyos veszprémi harcok nyomait 21:01 mesél a KISZ-ről, és a KISZ szerepéről, ezt mindenki azzal töltötte meg a KISZ-t, amivel akarta, volt aki politikával, volt aki viszont más programokkal 22:02 a párttagság előnnyel járt, de igazgató-helyettes ő akkor volt, amikor még nem lépett be a pártba 23:43 pedagógusként sok elismerést kapott 25:11 1959-ben ki tudtak menni külföldre, meglátogatni az ott élő rokonokat, de utána csak 1975-ben jut csak ki 28:09 az egyetemi szórakozási lehetőségekről beszél
Interjúalany: Mascher Jenő
Felvétel időpontja: 2010. december 17

Hossz: 00:34:34
Az interjúalany beszél arról, hogy családjával hogyan élték meg a II. világháborút, és hogyan kezdték újra az életet a front elvonulása után. Mesél a mezőgazdaság átalakításáról, és arról, hogy ez hogyan érintette családját. 1:06--gyermekkori emlékei, családja, hogyan érte el őket a front, hogyan menekültek el a front miatt a lakóhelyükről, milyen egyéb emlékei vannak a háborúról; 14:52--mit találtak amikor hazaérkeztek a front átvonulása után, milyen volt a háború utáni első karácsony; 21:56--hogyan kezdődött újra az élet a háború befejezése után, hogyan zajlott a beszolgáltatás, a téeszesítés; 27:29--testvére részvétele az 1956-os miskolci eseményekben, milyen hatása volt a forradalomnak a magánéletükre, hogyan jutott be a testvére képviselőként a parlamentbe; 32:35--hogyan agitálják őket a TSZ-be való belépésre
Interjúalany: Kulcsár Albertné (Jolánka néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 27