Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, tanulóéveiről (1:20), valamint arról, hogy jegyző édesapját üldözték a nyilasok, bújdosnia kellett (3:58). Szól arról, hogy az ott maradt kisnyilasok megalapították a kommunista pártot, így tovább folytatódott édesapja üldöztetése. Bár a népbíróság felmentette, az egészsége ráment az üldöztetésre, nem kapott érte nyugdíjat, és a lakását is elvették (6:35). Szól arról, hogy a megszálló orosz katonák elvették édesapja zsebóráját (11:05), majd arról, hogy édeasnyja rokonai meghaltak a Don-kanyarban (12:50). Szól a zsidók gettóba tömörítéséről és elhurcolásáról (13:12), majd a református kollégium államosításáról, a változásokról, a tandíj eltörléséről és a tanári kar megváltozásáról, valamint a sportéletről (16:10). Szól arról, hogy osztályidegennek számított "népnyúzó jegyző" édesapja miatt, a felvételijét pedig elvágta a párttitkár (28:05). Egy állami gazdaságnál helyezkedett el, ahová katonai szolgálata után nem akarták visszavenni (30:25). Elmeséli, hogy egyszer nem fogadták el az aratási jelentését, mert nem írt bele hazug adatokat a túlteljesítésről (31:58). Szól katonai szolgálatáról, ami épp 1956 október végén ért volna véget, és ahol rádiósként teljesített szolgálatot (36:45). Beszél arról, hogy nem örültek az 1956-os forradalomnak, mert nem szerelhettek le, hanem készültségbe álltak (38:45), valamint arról, hogy el voltak készülve Zalaegerszeg megvédésére, de a szovjet túlerő miatt megadták magukat (41:45). Az ezredparancsnok "árulása" miatt a lakosság megvetette a katonákat (44:35). Visszatért a civil életbe, a textilgyárban helyezkedett el és esti iskolában érettségizett (47:08). Végül arról szól, hogy miként állt ellen a pártba való belépésnek, miként lett üzemvezető, és hogyan működött az üzem (51:02).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), szüleiről, gyerekkoráról (3:56), tanulmányairól (6:12), a II.világháborúról, a helyi zsidók deportálásáról (9:35), a Rákosi-korszak terrorjáról, arról, hogy nem vették fel sehova gimnáziumba (11:23). Érinti az 1956-os forradalmat, a hatvanas évek légkörét (13:08), tudományos pályájáról (15:02), kutatásairól (18:25), oktatói tevékenységéről, külföldi útjairól (23:36), publikációiról (26:50), legjelentősebb munkáiról (28:30), kitüntetéseiről (29:45).

0:00 családi háttér, gyermekkor 4:30 édesapja tüzér volt a háború alatt, majd amerikai hadifogságba esett 6:48 utána festőként dolgozott, majd 1948 után autó-motor szerelő műhelye lett, de a magas adók miatt, valamint az államosítások következtében fel kellett adnia 9:00 repülőüzemben, majd az Ikarusnál dolgozott 9:42 a házukat előbb német, majd orosz katonák érkeztek hozzájuk, utóbbiak egy orvos család volt, és ezzel ők jól jártak 12:43 az élelemhiány miatt dugdosták sokáig az ennivalót, de kaptak például amerikai segélyt 14:51 mesél az iskoláiról, volt hittanoktatás is, jártak templomba, elsőáldozó is volt, később tiltottá vált a templomba járást 17:17 jártak gyapotot szedni, mert iskolásokkal jártak gyapotot szedni 19:12 a gyári dolgozókat vitték ki a TSZ-szervezés idején agitálni 23:48 az általános iskola után erősáramú technikumban tanult tovább, egy évig előtte dolgozott, ekkor érte őket az ötvenhatos forradalom, de sok emléke nincs róla 26:35 a középiskola után behívták a katonaságba 29:00 mesél a falu-, TSZ-, és városvillamosításról 32:51 a rendszerváltoztatás idején már máshol dolgozott, utána pedig egy kft-ben nyílászáró-gyártással foglalkoztak, majd beszállt a felesége cégébe 38:22 a rendszerváltoztatásban részben csalódott, mert nagyon sok munkahely megszűnt