Gyűjteményhez ad

Az egészségügy hétköznapjai

2193 megtekintés

Hossz: 00:23:00
Leírás: Az általános iskola után gimnáziumba járt, majd az Egészségügyi Főiskolába jelentkezett (0:44). Édesapja megjárta a második világháborút, szovjet hadifogságba esett, ott 6 évet töltött és az egyik lába komoly fagysérülést szenvedett(1:01). A hatvani házuk a háborús bombázás következtében teljesen megsemmisült(1:50). Szülei mezőgazdasági munkával foglalkoztak, édesapja a háború alatt nem harcolt a fronton, a hátországban sofőrként szolgált (2:58). Az egészségügyi főiskola előtt a hatvani konzervgyárban dolgozott, az áruátvételi osztályon, vagy a titkári irodában (4:30). A vasúti fogászati rendelőben is dolgozott, ekkor kezdte el az egészségügyi tanulmányait (1975) (5:08). 1956-ban 12 éves volt, nincs különösebb emléke az eseményekről, később az érettségije alkalmával az '56-os eseményeket "tévedésből" forradalomnak nevezte, ellenforradalom helyett(6:02). 5 évig a fogaszáton dolgozott, mint képesítés nélküli asszisztens(7:54). Az élete szépen alakult, de 28 év házasság után férjétől elvált, 11 évig élettársával élt, elválásuk óta egyedül lakik(9:08). Munkahelyén 11 orvos mellett dolgozott 30 év alatt, de mindegyik elég jó kapcsolatban volt(11:12). Szeretett a vasúti rendelőben dolgozni, nagyon sok embernek adott munkahelyet, mivel a rendelő az ország egyik legnagyobb, a hatvani vasúti csomóponthoz tartozott(12:00). Egészségügyi tanfolyamokat is szervezett, Hatvanban és vidéken máshol is(13:05). A rendszerváltoztatás után megszűntek az állások, kirúgták a dolgozókat, vagy összevonták, áthelyezték az intézményeket - az egészségügyi padlóra került (14:27). A technikai fejlődés (pl:számítógépek) is sok ember munkáját vette el. Ő maga is kapott számítógépes képesítés(16:59). Napjainkban kötött programja van, igyekszik családjának segíteni, autobuszos kirándulásokat szervez, termékbemutatókat látogat, stb (18:19). A Rákellenes Liga munkájában is részt vesz, a szervezetet ahogy tudja, támogatja(19:43). Fogalommagyarázat (21:58).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kolozsvári Istvánné
Interjúalany lakhelye: Hatvan
Interjúalany született: Gyöngyös, 1944
Interjúalany foglalkozása: üzemorvosi asszisztens, üzemápoló
Felvétel időpontja: 2011. május 09
Felvétel helyszíne: Hatvan

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
00:00 a családjáról, különösen a férjéről 5:30 Tanulmányairól 7:20 II. világháború megpróbáltatásairól, édesapja szökése orosz fogságból 16:00 a kommunista hatalomátvétel, hatásairól osztályidegenek megpróbáltatásairól, fekete Volga 20:30 Olé Sándorról 21:40 A Pápai Református Kollégium szenioráról, Petrőcz Lászlóról 25:00 felvételi a színművészetre 28:30 sikertelen felvételi az orvosira 30:00 kisbéri élmények, család munkájáról 32:00 a mindennapi élet körülményei a Kádár-korban 34:00 Balatonfüredre kerülés 36:00 az ászári gyülekezetről, az ébredés 43:40 Petrőcz Lászlónéról, mint költőnőről és közéleti szereplőről
Interjúalany: Pertőcz Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. február 19

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany elmeséli családja történetét, amely szorosan összefügg családi cserépkályha gyártás történetével is. Mesél vállalkozásuk két világháború közötti, a II. világháború alatti és a Rákosi-rendszer korabeli sorsáról. Beszél arról, hogy milyen munkákat kapott az 1970-es években, illetve, hogy milyen változások érték vállalatát a rendszerváltoztatást követően. Beszél díjairól, valamint a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenységéről. 1:35--a család és a családi műhely története az I. világháború előtt 6:55--családtagok részvétele az I. világháborúban 7:35--milyen megrendeléseket kaptak a két világháború között, milyen volt a kisipar helyzete ekkoriban 9:50--a II. világháború időszaka, hogyan bújtatják az üldözött zsidókat a műhelyükben 12:26--a Rákosi alatti államosítások hatása a műhely életére 14:05--hogyan sajátítja el a szakmát 15:55--egy 1956-os élménye 16:50--a külföldi megrendeléseik, az 1970-es években kapott megrendeléseik (restaurálás, megrendelés múzeumoktól) 24:30--a rendszerváltoztatás utáni változások a műhely életében 25:18--a "Virágos Sopronért" mozgalomban folytatott tevékenysége 27:57--a cserépkályhás munkájának bemutatása 30:36--különböző díjai, elismerései
Interjúalany: Steinbach Ernő
Felvétel időpontja: 2010. július 02

Hossz: 00:29:00
Gyerekkor, játékok (00:00-01:23), szegénység, gyerekmunka (01:24-02:30), általános iskola, büntetések (02:31-04:25), Lakásviszonyok: boronaház, sütés-főzés, kenyérsütés (04:26-07:04), Az oroszok bejövetele, tanulmányok megszakítása, bújkálás (07:25-09:25), Földbírtok (09:26-09:59), TSZ-munkakörök, munkakörülmények (10:00-13:12), Cséplés, betakarítás, masinázás (13:13-14:30) Továbbtanulási lehetőség hiánya (14:31-15:00), Erdőn végzett munkák, varrás (15:01-16:36), Rákosi-korszak (feketevágás, jegyrendszer) (16:37-18:12), Az 1956-os forradalom emlékei (18:13-19:16), Férjhezmenetel, falusi lagzi (19:17-22:02), Szórakozási lehetőségek a faluban (24:26-24:42), Első tv a faluban (24:43-25:20), Munkahelyek, hitelfelvétel (25:21-26:02), Kisbíró (26:03-26:35), Templombajárás (26:36-26:58), Kádár-korszak (26:59-27:45), Nyugdíjasévek (27:46-29:25)
Interjúalany: Kustán Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 25