Kapcsolódó interjúk

Sztranyák Ferencné Csehszlovákiában, Nagykéren született. Ott élte át az orosz megszállást, majd 1947-ben a lakosságcsere keretében Cinkotára, majd Csengődre telepítették. Kemény munkával sikerült önálló otthont teremteni a faluban. (00:00-02:30) származás, család; (02:30-08:50) szlovák-magyar viszony, népviselet; (08:50-11:24) az I. bécsi döntés hatásai; (11:24-16:20) szovjet megszállás a faluban; (16:20-22:20) áttelepítés, lakosságcsere; (22:20-24:00) megtelepedés Csengődön, tanya; (24:00-29:00) beszolgáltatás, szakszövetkezet, faluba költözés, építkezés; (29:00-33:13) mindennapi élet, munka.

Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).

Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak