Gyűjteményhez ad

Beszélgetés Dr. Csordás Terézia nőgyógyásszal

2589 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Témakörök: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Leírás: Az interjúalany 1932-ben született Budapesten. A legkorábbi emléke, hogy a szülei beszéltek a közelgő háborúról. Édesapja vegyész volt. Amikor a gyárat át akarták telepíteni Németországba, ő felmondott, így el kellett hagynia a fővárost is, Békés megyébe költöztek. Az első bombázásokat azonban még átélte a család Budapesten. (03:58) Miután leköltöztek Békésbe, 1944 novemberében a Vörös Hadsereg elérte otthonukat. Az első katonák még idősebbek és jóindulatúak voltak. Elmondja, hogy a közelben lévő erdőben létesített lőszerraktárt harcok nélkül szerezték meg az oroszok. Beszél arról, hogy korábban németek szállták meg a falut, de miután a debreceni páncéloscsatában a szovjetek győztek, a Wehrmacht katonák is elmenekültek. (07:10) Két nagybátyja hadifogságba került és Fogsányba vitték őket. Azért nem szállították őket tovább a Szovjetunióba, mert egy korábban náluk elszállásolt német orvos 50 év felettinek nyilvánította őket. (08:40) Az interjúalany egyházi iskolába járt, amelyet 1948-ban államosítottak. Később Egerbe került, ott érettségizett 1950-ben. Először az elektromérnöki szakot jelölte meg, de végül csak az orvosi karra vették fel, Ekkor költözött vissza a család Budapestre. Hiába volt Kispesten családi örökségként házuk, csak a hozzá tartozó melléképületet kaphatták meg, ahol nyomorúságos körülmények között éltek. Telenként a szobában is megfagyott a víz. 6 éven keresztül laktak itt. (13:44) Az 50-es években általános volt a szegénység. Édesanyjának is dolgoznia kellett, az egyetemnek sem volt pénze orvosi köpenyekre. Az egyetemen aktív mozgalmi élet folyt, amelyben az interjúalany is részt vett. Ennek a jó oldala az volt, hogy mély barátságok kötődtek. Az interjúalany jó tanuló volt, állami ösztöndíjban is részesült. Öccsét 1956-ban felvették a villamosmérnöki karra. Egy csereprogram keretében sikerült kijutnia 1 hónapban az NDK-ba, leírja az út részleteit. Az utazás szép élményeket hagyott benne, egyedül Drezdában látta még a szőnyegbombázás borzalmas nyomait. (22:30) 1956 szeptemberében doktorált. A gyáli úti akkori repülős kórházba került. (25:32) 1956. október 1-én hivatalosan katonaállományba vették. Október 23-án beteg volt, így csak később öccsétől értesült a forradalomról. Több katonának behívott orvos a lakosságtól kapott civil ruhát. (31:00) A család új házba kerülhetett, de Budapest '56 után romokban hevert. (32:58) Beszél a kórházi munkáról. A forradalom alatt a műtőjük találatot kapott, így egy ideig akadozott az ellátás. Férjhez ment, a József Attila lakótelepen sikerült nehézkesen lakást szerezniük. 1958 márciusában tudtak beköltözni, egy hétre rá született meg az interjúalany első fia. A szülési szabadság csak 6 hét volt, utána a gyereket bölcsődébe, majd a nagyszülőkhöz kellett vinni. (40:32) A munkahelyén hamar elfogadták, nő létére be tudott illeszkedni a férfi nőgyógyászok közé. 1960-ban tett nőgyógyász szakvizsgát, egy évre rá született második fia. Összesen 21 évet töltött a klinikán, utána nyerte el a János Kórház szülész főorvosi posztját. Innen 12 év után ment nyugdíjba. Beszél a János Kórház szülészeti osztályainak történetéről. (44:04) A rendszerváltoztatással nem foglalkozott. (44:56)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr. Csordás Terézia
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1932
Interjúalany foglalkozása: nőgyógyász
Felvétel időpontja: 2011. április 03
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Közgazdasági Politechnikum Gimnázium és Szakközépiskola, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Interjúalany: Farkasvölgyi Károly
Felvétel időpontja: 2011. július 01
Készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Hossz: 00:36:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany beszél a gyermekkorában átélt II. világháborúról, Sopron bombázásáról (0:11), majd a háború utáni szegénységről és a jegyrendszerrel (1:12). Rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeire (04:30) és arról, hogyan döntöttek a disszidálás mellett, és végül hogyan tettek le róla (07:35). Szól nagybátyjairól, akik Angliában élnek 1947-es kitelepítésük óta, és arról, hogy mikor mertek először Magyarországra látogatni (8:45, 22:50). Folytatja 1956-os emlékeit, és szól arról, hogy miket hallott a november 4. utáni megtorlásokról (10:30). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről és a szórakozási lehetőségekről (13:45). Szól a határátlépés nehézségeiről, a határsávról, valamint a határátlépési rendszer ésszerűtlenségéről (18:30). Elmeséli, hogyan kerülte el, hogy besorozzák a hadseregbe (24:18). Szól arról, hogyan helyezkedett el fiatal mérnökként, és elemzi az Új Gazdasági Mechanizmust (27:42), valamint a házgyári programot és a faipar helyzetét (30:42).
Interjúalany: Dr. Hanyvári Csaba
Felvétel időpontja: 2010. október 04
Készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron

Hossz: 00:38:00
Tárgy: kettős megszállás
Az interjúalany beszél édesapja évtizedes oroszországi fogságáról az első világháborúban (1:20), a román, majd a magyar oktatás jellegéről a két világháború közötti Székelyföldön (8:37). Részletesen mesél arról, hogyan telepítették ki Erdélyből a Muraközbe (16:16), a fronton végzett munkaszolgálatról (24:00), majd "jugoszláv" partizánként való hazatéréséről (29:10).
Interjúalany: Lukács László
Felvétel időpontja: 2010. december 27
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma