Gyűjteményhez ad

Aztán jöttek az oroszok

2446 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: A háború alatt és után a 4 fiútestvére közül kettőt fronszolgálatra hívták, a két kisebbet pedig elvitték a szovjetek - így édesanyjával maradt, életük nehéz volt(0:10). Kondoroson a német csapatok is el voltak szállásolva, többek között Varga Jánosné házában is. Majd mituán azok kivonultak, Arad felől bejöttek az oroszok(0:47). 1944 őszén, egy közeli majorban dolgoztak, amikor hatalmas pusztítás közepette kivonultak a németek és megérkeztek az oroszok(3:00). A német megszállás alatt a nőkkel szemben nem történtek erőszakoskodások, de a szovjet katonák miatt a nőknek gyakran kint kellett aludniuk a földeken(4:34). Egy orosz tiszt rövid ideig náluk szállt meg, Varga Jánosnét el is szerette volna vinni Moszkvába, de ő nem állt kötélnek, hiába halmozta el az orosz tiszt ajándékokkal(7:10).Az orosz nők Kondoroson összeírták, hogy a helyi nők közül kik alkalmasak takarításra, Varga Jánosnét is felvették. De mivel nem értett oroszul, azt hitték róla, hogy német és ki akarták végezni. Egy hölgy megmentette az életét(11:04). Beszámol a férjével való megismerkedés körülményeiről is(12:58).A háború utáni szórakozási lehetőségekről is beszél, valamint elmondja, hogy egy alkalommal találkozott az előadást tartó Veres Péterrel is(14:19). A férje családja felvidéki magyarok voltak, de a lakosságcsere alkalmával Magyarországra telepítették őket (17:23). 1951-ben látogatóban járt Csehszlovákiában, ezekről az élményekről(a magyarokhoz fűződő viszonyról, stb) is ejt néhány szót(18:55).Az 1947-es év nagyon szűkös volt, a betevő kenyér megszerzése is nehezen történt(21:06). A férje 1951-ben újra behívták katonának, de nem szívesen ment, mert már az erdélyi bevonulás alkalmával is teljesített katonai szolgálatot(21:50). 1953-ban férjével Barcsra költöztek, nem sokkal később pedig Mohácsra (22:56). Férje nem értett egyet a Rákosi-rendszerrel, le is szerelt, majd Mohácsról hazaköltöztek Kondorosra(23:31). Az 1956-os forradalom alatt már Kondoroson éltek, ott pedig bátyját, aki tanácselnök volt meg akarták lincselni, de ez nem történt meg(24:31). A két öccse levente volt a háború alatt, emiatt vitték el az oroszok őket kényszermunkára. De sikerült megszökniük(25:33). A frontot megjárt két bátyja közül az egyiket ki akarták végezni, mert megsegített egy zsidót, de a büntetést sikerült elkerülnie(26:48).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Varga Jánosné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 02
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, tanulmányairól (0:20), nagyapja 1945-ös letartóztatásáról és a család kitelepítéséről (1:00), egyetemi életének kezdeteiről (2:51), az 1956-os forradalom előzményeiről (4:05), az október 22-i pécsi diákparlamenti gyűlésről (5:23), a forradalom első napjainak eseményeiről (8:02), a rendszerváltoztatás után tévesen kialakult vélekedésről, miszerint Pécsen nem volt áldozata az eseményeknek (10:35). Beszámol az orvostanhallgatókból alakult nemzetőr zászlóalj megalakulásáról, az abban vállalt vezető szerepéről, a zászlóalj feladatairól (11:28), a budapesti felkelők élelmiszerrel való ellátásának segítéséről (17:47), a kommunista rendszer kiszolgálóival szembeni megtorlásokkal kapcsolatos véleményéről (19:16), a szovjet csapatok közeledéséről a nagyobb magyar városok felé, mellyel kapcsolatban feleleveníti az ellenállással kapcsolatos vívódásait, azoknak a napoknak az eseményeit (21:17). Mesél a szovjet csapatok bevonulása utáni történésekről, a kollégium bekerítéséről (35:32), a pécsi áldozatokról (40:29), valamint arról, hogyan sikerült kibújnia a megtorlás elől (42:17).
Interjúalany: Dr. Rozsos István
Felvétel időpontja: 2010. november 04

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:30), majd arról, hogy a II. világháborúban édesapja gazdászati tiszt lett (3:30). Szól Trianon következményeiről és az I. bécsi döntésről, amit édesapja így kommentált: "az a baj, hogy nem azok adják vissza, akik elvették" (5:13). Szól a Pápai Református Kollégium életéről, szervezetéről (6:45), a hazaszeretetre és polgári ízlésre nevelésről (10:00). Beszél a Horthy-korszakról, és arról, hogy Horthy István testesítette meg az ideált a fiatal lányoknak (12:22). Szól arról, hogy a front közeledtével ki akartak menni önkéntes munkára Németországba, ám ehelyett Lengyelországba vitték őket marhavagonban, ahol gyári munkát kellett végezniük. Miután vőlegénye beállt katonának, gyorsan hazaengedték őket (17:30). Szól arról, hogyan élték át korábban a bombázásokat, illetve hogyan viselkedtek az orosz megszállók: bombatölcséreket töltöttek fel könyvekkel, mikor cseresznyét vittek sebesült társaiknak, az egész fát kivágták (20:15). Szól a háború utáni életről, a cserekereskedelemről, inflációról, valamint az egész környékről kezelésre érkező megbecstelenített lányok és asszonyok (24:30). Szól arról, hogy ők maguk hol bújkáltak az oroszok elől (26:18), a háború utáni életkörülményekről, hogy például csak 2 méter anyagot lehetett vásárolni (31:50). Szól Pápa lakosságának menekültekkel való felduzzasztásáról, arról, hogy lakásukból csak a hálót tarthatták meg, de az is tele volt ismerős menekültekkel (35:08), a "fasiszta" könyvek bezúzásáról (39:00), valamint Sulyok Dezsőről és a politikai rendszer megszilárdulásáról (39:50). Elmeséli, hogy az erőszakoskodó oroszok nagyon féltek a tisztjeiktől, valamint azt, hogy a hasonló német katonákat egy pofonnal le lehetett rázni (42:20). Végül az 1950-es évek mindennapjairól, kulturális életéről és az 1956-os forradalomról szól (44:20).
Interjúalany: Lux Ibolya
Felvétel időpontja: 2011. április 17

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a hetvenes évek soproni fellendüléséről (1:35), szüleiről és tanulóéveiről (2:11), illetve a Kádár-kori és a rendszerváltoztatás utáni életviszonyokról (3:54). Később a kalapos műhelymunkába tekinthetünk be (9:58).
Interjúalany: Horváth Péter
Felvétel időpontja: 2010. július 29