Gyűjteményhez ad

Aztán jöttek az oroszok

2446 megtekintés

Hossz: 00:29:00
Leírás: A háború alatt és után a 4 fiútestvére közül kettőt fronszolgálatra hívták, a két kisebbet pedig elvitték a szovjetek - így édesanyjával maradt, életük nehéz volt(0:10). Kondoroson a német csapatok is el voltak szállásolva, többek között Varga Jánosné házában is. Majd mituán azok kivonultak, Arad felől bejöttek az oroszok(0:47). 1944 őszén, egy közeli majorban dolgoztak, amikor hatalmas pusztítás közepette kivonultak a németek és megérkeztek az oroszok(3:00). A német megszállás alatt a nőkkel szemben nem történtek erőszakoskodások, de a szovjet katonák miatt a nőknek gyakran kint kellett aludniuk a földeken(4:34). Egy orosz tiszt rövid ideig náluk szállt meg, Varga Jánosnét el is szerette volna vinni Moszkvába, de ő nem állt kötélnek, hiába halmozta el az orosz tiszt ajándékokkal(7:10).Az orosz nők Kondoroson összeírták, hogy a helyi nők közül kik alkalmasak takarításra, Varga Jánosnét is felvették. De mivel nem értett oroszul, azt hitték róla, hogy német és ki akarták végezni. Egy hölgy megmentette az életét(11:04). Beszámol a férjével való megismerkedés körülményeiről is(12:58).A háború utáni szórakozási lehetőségekről is beszél, valamint elmondja, hogy egy alkalommal találkozott az előadást tartó Veres Péterrel is(14:19). A férje családja felvidéki magyarok voltak, de a lakosságcsere alkalmával Magyarországra telepítették őket (17:23). 1951-ben látogatóban járt Csehszlovákiában, ezekről az élményekről(a magyarokhoz fűződő viszonyról, stb) is ejt néhány szót(18:55).Az 1947-es év nagyon szűkös volt, a betevő kenyér megszerzése is nehezen történt(21:06). A férje 1951-ben újra behívták katonának, de nem szívesen ment, mert már az erdélyi bevonulás alkalmával is teljesített katonai szolgálatot(21:50). 1953-ban férjével Barcsra költöztek, nem sokkal később pedig Mohácsra (22:56). Férje nem értett egyet a Rákosi-rendszerrel, le is szerelt, majd Mohácsról hazaköltöztek Kondorosra(23:31). Az 1956-os forradalom alatt már Kondoroson éltek, ott pedig bátyját, aki tanácselnök volt meg akarták lincselni, de ez nem történt meg(24:31). A két öccse levente volt a háború alatt, emiatt vitték el az oroszok őket kényszermunkára. De sikerült megszökniük(25:33). A frontot megjárt két bátyja közül az egyiket ki akarták végezni, mert megsegített egy zsidót, de a büntetést sikerült elkerülnie(26:48).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Varga Jánosné
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 02
Felvétel helyszíne: Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a cserkészetről (1:01), családjáról, gyerekkoráról (3:53), a leventemozgalomról (5:28), katonai bevonulásáról (8:43), bevetéséről, második világháborús részvételéről (14:31), hadifogságáról (21:21), hadifogságból való hazatéréséről (26:38), visszatérése utáni munkájáról (34:47).
Interjúalany: Farkas István
Felvétel időpontja: 2011. március 26

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:36) és váci iskolaéveiről (03:24). Szól az úttörőmozgalomról, és a kommunista és hagyományos nevelés konfliktusáról (07:00). Szól egyetemi felvételijéről és akkori kilátásairól (09:10), majd életkezdéséről, munkahelyeiről, szakmai sikereiről (13:42). Beszél arról, miként választotta a tanári pályát, ott milyen kezdeti nehézségekkel találkozott, és hogyan találta meg benne hivatását (17:10). Szól az ötvenes évek terrorját érintő családi emlékeiről (23:00), majd az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeiről (24:45). Beszél a Kádár-korszak jobb életkörülményeiről, autóvásárlásról (39:32), és a külföldre utazás lehetőségeiről és nehézségeiről (26:22). Végül a Kádár-korszak munkahely-biztonságát és béregyenlőségét (31:13) hasonlítja össze a rendszerváltoztatás utáni bizonytalansággal (35:52).
Interjúalany: Faluhelyi László
Felvétel időpontja: 2010. november 22

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról, arról, hogy a német megszállás alatt hadikórház lett az iskolából, valamint arról, hogy az újrakezdés után a latin és nyugati nyelvek helyén oroszt tanultak (0:40). Szól arról, hogy a színművészetin vagy a bölcsészkaron szeretett volna továbbtanulni, de végül mégis a honvédség tisztképzőjét választotta, ahol híradós lett (7:20). Beszél arról, hogy 1956. október 23-án az ezredét Budapestre vezényelték, de ő kimenős volt, és nem találták, úgyhogy másnap meglepve tapasztalta, hogy nincs a laktanyában szinte senki (13:40). Szól arról, hogy az októberi forradalom során a posta katonai irányításának átvételével bízták meg, és arról, hogy milyen feladatokat láttak el (17:30). Szól a leszereléséről, és arról, hogy kezdetben nem volt munkája, később azonban a ruhakereskedelemben kezdett dolgozni (22:00), majd később az ezt felügyelő állami vállalat ellenőrzési osztályvezetője lett, a rendszerváltoztatás után pedig Kft-t alapított (27:00). Szól az 1950-es évek sportéletéről, az atlétikáról és a futballról. Magán futballklubot alapítottak, ami később a vasutasokkal együtt aszód második számú csapata lett (28:35). Végül arról szól, hogy a külföldi csapatoknak való szurkolás a totó megjelenésével kezdődött Magyyarországon (40:48).
Interjúalany: Budai Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. október 01