Gyűjteményhez ad

Egy lokálpatrióta Szolnok bombázásáról

2354 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Témakörök: Ellenállás, Mindennapi élet , Ipar
Leírás: 4 fiútestvér közül ő volt a legkisebb, Ede bátyja el is esett a keleti-fronton(0:6). 1944-ig, a bombázásig a nagynénje házában élt(0:31). 14 éves korában élte meg a bombázást, szerencsére a szőnyegbombázás szélén lakott, így elkerülték a bombák(2:26). A délkeleti irányból érkező gépek először nyomjelző lövedékeket dobtak le, ezután érkezett a háromhullámos bombázás(4:02).Kimenekültek a Zagyva gátjához, onnan nézték a füstölgő romokat, majd pár óra múlva visszamerészkedtek a városba(5:50).Az utcák és az épületek 60-80% elpusztult(6:14).Ezután nem élt át ilyen közvetlenül bombázásokat, mert a légiriadó esetén kimenekültek az országból(7:15) 1944. szeptember 19.-én, az utolsó bombatámadás alkalmával 130 gép támadta Szolnokot(8:16). Szolnok városát 9 légitámadás érte, a célpontok főként a hidak, a vasút, repülőtér vagy más intézmények voltak(8:35) A közuti hidat 1944 augusztusában pedig láncos bombákkal támadták, de ez nem járt sikerrel(8:50).1944 november 4.-én jöttek be a szovjet csapatok, de egy puskalövés nélkül, mivel a német hadsereg már elhagyta a térséget(11:22). A szovjet katonák a Petőfi utcán közelítették meg a város központját, a németek egy kivételével az összes hidat felrobbantották(12:56). A hidak felépítésében munkaszolgálatosok, később pedig civil vállalatok segédkeztek - Szurovecz Pál is itt dolgozott több hónapig(13:34).1950-ben be kellett vonulnia, egy hadosztályparancsnok gépkocsivezetője lett.(15:00) Majd a Honvédségen belül gépkocsivezetőoktató lett(16:04). Amikor szabadságon volt egy távirati parancsot kapott, amit megkésve teljesített, így egy év börtönre ítélték(16:15). Ebből 2 hónapot a fogházban töltött, majd Inotára és Kazinczbarcikára rendelték kényszermunkára(17:40). Ezután visszaszállították a Katonai Főügyészségre, a börtönbe(18:30).Két hónap múlva egy katonai munkatáborba szállították, ahol másfél hónapig tengődött, végül innen hazaengedték szabadságra(20:36). Kaposváron kellett újra bevonulnia, egy gyalogosegységnél lovász lett (21:06). A gyalogoshadosztály központja a keszthelyi Festetics kastély volt(22:23). A Honvédségnél futbalozott, már 17 éves kora óta játszott profi csapatoknál(23:57). Cukorgyárban is dolgozott, majdnem 40 évig, géplakatosként(25:41). Volt olyan időszak, amikor a gyár egy "kampányban" 70000 vagon cukorrépát dolgozott fel(26:47).Amikor a gyárat lebontották Szurovecz Pál szeretett volna pár képet készíteni arról a helyről, ahol y40 évet dolgozott - nem engedték meg neki(28:16)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Szurovecz Pál
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1931
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2011. január 14
Felvétel helyszíne: Szolnok
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola, Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak, kultúra/művészetek
1938-ban született Debrecenben. Az interjúalany a szintén vitézi rangú édesapja pályafutásáról, származásáról mesél(1:27).Neveltetése nagyon szigorú volt. A Horthy korszak a család számára a legcsodálatosabb időszak volt, mivel egzisztenciálisan ekkor álltak a legmagasabban. Az interjúalany elmeséli az akkori Magyarországon miért volt érdemesebb élni(07:45).Az interjúalany a korszak úri középosztályáról, annak életformájáról mesél(11:41).A front közeledtével elrendelték az elsötétítést, ezzel kapcsolatban elmeséli személyes élményeit(14:41).1944 augusztusában a család egy unitárius lelkészi rezidenciába kerültek a családfő parancsára. Ennek körülményeiről hallhatunk néhány személyes történetet(16:29).Édesapját futárszolgálatra osztották be, közben a hadapródiskolát, ahol tanított Vasvárra telepítették át a front miatt(19:00). Édesapja ragaszkodott hozzá, hogy a család maradjon Magyarországon, még akkor is, ha a szovjetek szállják azt meg(21:22).Nyugaton esett fogságba, az angol övezetben. Erről és a háború végéről meséli el a családra vonatkozó történetét(22:09).Édesapja a hadifogság után nem kapott állást, csak majd később a pannonhalmi gimnáziumban lett tanár. Édespja 1945 utáni tanári pályafutásáról, tevékenységéről mesél (30:39).A csaldája a '45 utáni átmeneti évek alatt nem nagyon folyt bele a konkrét politizálásba, de igyekeztek mindig egy olyan pártot támogatni, a magyarság és a család érdekeit képviseli(36:01). 1956-ban édesapja iskolaigazgató volt, igyekezett több diákját és tanárát kihozni a börtönből a forradalom után(37:14).De arra is volt példa, hogy egy párttagot is megmentett a forradalmárok dühe elől-később ennek köszönhette, hogy nem vonták felelősségre 1956 után (40:06).Az interjúalany elmeséli, hogyan teltek az iskolás évei, ennek kapcsán a háború utáni oktatási rendszerről is beszél(42:29). A kommunista rezsim alatt erőteljes volt az ideológiai nyomás, az ehhez való alkalmazkodásról mesél az interjúalany(47:08).Az interjúalany a tanári hitvallásával kapcsolatban feleleveníti azokat az iskolai élményeit, amely gondolkodását formálták(49:18).1976-ban egy moszkvai földrajzi kongresszuson részt vett, ennek részleteit tudhatjuk meg(53:00).A rendszerváltoztatás boldogsággal töltötte el, de a kommunizmus alatt nem kellett kompromittálódnia. Majd pedig útravalóként a mai ifjúsághoz is intéz pár tanácsot (56:26).
Interjúalany: Gajárszky-Galántai Márta Edit
Felvétel időpontja: 2011. április 16
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Hossz: 00:48:00
Tárgy: Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
1929-ben Salgótarjánban született, gyermekkora itt is telt, bár akkor még sokkal szebb volt a város(0:13). Ide járt általános iskolában, ahol a nagyapja volt az igazgató(2:02). A helyi gyár kaszniójában már a '30-as években is jazz zene szólt - erről mesél az interjúalany(2:48). Az általános iskolai 4 osztály után gimnáziumba ment, de 2 osztályt az első bécsi döntést követően visszacsatolt Losoncon tanult, majd édesanyja 1943-ban a nagyváradi hadapródiskolába iratta be(5:14).A szovjetek elfoglalták Nagyváradot, ez után nem sokkal hadifogságba esett. Sokáig az osztrák hegyekben bújkált. Csernok Gyula az akkori hangulatról és eseményekről mesél (7:08). Akkoriban már elkezdett verseket írni, ezzel ma sem hagyott fel(12:48). A hadapródiskola körülményeiről valamint arról beszél, hogy az interjúalany személyesen hogyan élte meg ezt a szigorú légkört(12:20). A hadapródiskolában több harcáaszti tantárgya volt, de az interjúalanyban a leginkább a lovaglás maradt meg. Erről beszél(19:04).1945 decemberében ment haza, ekkoriban nagyon ügyelt arra, hogy a szovjetek el ne kapják(20:53). A salgótarjáni acélgyárban dolgozó barátja édesanyjánál, gyakorlatilag mint magántanuló végezte el a hátra levő iskolai tanulmányait. Erről mesél az interjúalany(22:22). 1947-ben érettségizett le, majd a jogi egyetemre iratkozott be. A jogi pálya felé való fordulásáról hallhatunk egy személyes történetet(25:49). Az egyetem elvégzése közben az acélgyárban dolgozott - ezzel párhuzamban Csernok Gyula egy vizsgára való felkészülését is megosztja(28:58). A jogi egyetem elvégzése után, 1952-ben az acélgyárban, mint jogtanácsosként szeretett volna elhelyezkedni. De doktorrá csak 1956 után avatták, majd ez után fogalmazóbíróvá nevezték ki(32:50).Több településen, végül 1979-ig, 10 éven keresztül Vácon volt bírósági elnök. Aztán a Pest megyei bíróság elnöke lett. A korabli bíráskodási viszonyokról is beszél az interjúalany(36:50). A '80-as évek elején már cikkeket írt különböző jogi folyóiratokba - főként pszichológiai szempontból vizsgálta a tárgyalt jogi eseteket(39:21). Gondolkodását "reformerként" határozta meg(40:58). 1990-ben ment nyugdíjba, a rendszerváltoztatás közepette(42:08). Tanszékvezető felkérte arra, hogy vezessen specilális kollégiumot. Ennek a történetét meséli el(42:35).
Interjúalany: Csernok Gyula
Felvétel időpontja: 2011. január 27
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác

Hossz: 00:22:00
Tárgy: Mindennapi élet
1940-ban született, gyerekkora nagyon szép volt, egészen 1944 novemberéig, amikor bejöttek az oroszok. Megjegyzi, hogy a német megszállók kultúráltak voltak, de az oroszok nagyon nem(0:26). A háború után nagyon szegényes életük volt, és még a rendszer is elég kemény volt velük szemben(1:38). 1956-ban 16 éves volt(2:29).Parasztcsaládból származik, édesapja kovács volt, de rendelkeztek némi telekkel. Gyermekkora sok munkával telt, de sok közösségi programban vett részt(2:52). Minden tárgyat nagyot szeretett, bár irodalmat kedvelte a legjobban, a politikával nem foglalkozott. Emelett szőtt, varrt, stb(03:46). A gyermekeikből ovónő, tanítónő és vállalkozó lett(4:42). A Rákosi rendszerben nagyon keservesek voltak a mindennapok, főleg a beszolgáltatások miatt. Csodával határos módon éltek csak meg, hiszen se nyugdíj, se semmi(4:54).1956 után se volt sokkal jobb az élet, mert a mezőgazdaság akkor is rossz helyzetben volt(6:07).Az interjúalany a falusi munkákról, a TSZ-ről, stb is mesél(7:12). A falusi kézimunkákról, a ruházkodásról is beszél(9:27).A Kádár-rendszerben sem tudták eltántorítani a templombajárástól, a hittantanulástól, stb(11:21). A faluban bálokat szerveztek, az interjúalany erről is beszél (12:19). A faluban, 1953-ban egy kisebb forradalom is lezajlott, amely a kormány intézkedései ellen tüntetett. Erről hallhatunk bővebb információkat(14:39). A régi iskolák jóval nagyobb létszámúak voltak, de nyelveket nem tanultak(15:14).Az interjúalany bemutatja a saját kézimunkás anyagait - közben elmondja, mi a stafírung(15:40).Sóvári Károlyné elmeséli, hogyan történt a falu szovjet megszállása(18:25).
Interjúalany: Sóvári Károlyné (Erzsike néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 27
Készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc