Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).

Az interjúalany 1940-ben született Tiszapolgáron (Szabolcs megye). Apja faipari munkás volt. Szülei 1948-ban elváltak. (03:30) Beszél diákéveiről, elmondja az iskolában uralkodó körülményeket. Elmondja, hogy húga tüdőgyulladásban meghalt fél éves korában. Beszél tanárairól, diáktársairól. (11:10) Beszél tágabb rokonságának történetéről, több családnál is élt, legtöbbet nagyszüleinél Nyíregyházán. (17:06) 1954-ben ipari tanulóként kezdte el kitanulni a bognár szakmát. Alacsony termete miatt hátrányban volt a társaival szemben. 1958-ban tett szakvizsgát. (20:56) Beszél a Rákosi-korszakról, a könyörtelen beszolgáltatásokról. Gyerekként ő is nehezen élte meg ezt az időszakot, sokat kellett dolgoznia. (28:10) Az 1956-os eseményekről csak az újságokból értesült. Életére nem hatott ki a forradalom, dolgoznia kellett. Látta a bevonuló szovjet tankokat. (36:42) Elmondja, hogyan került Budapestre. Esti tagozaton elvégezte a technikumot. Beszél munkájáról. (44:52)

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).