Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél édesapja I. világháborús szolgálatáról, Przemysl-nél való hősi haláláról (0:00), majd oktatásáról, a salgótarjáni üveggyárba való felvételéről (1:45), és arról, hogyan lett ő az amerikai Owens gép kezelője (5:30). Szól az 1919-es cseh megszállásról, arról, hogy cseh származásúként tudott velük beszélni (8:18), valamint a Horthy-korszak politikai és társadalmi rendszeréről, a világválságról, és arról, hogyan kerekedtek fel munkát keresni (10:40). Útközben csendőrökbe botlottak, s mikor salgótarjáni származásukat megtudta, rögtön kommunizmussal válaszoltak (13:38). Szól a korszak fizetéseiről, megélhetéséről (16:25), valamint a harmincas évek szórakozási lehetőségeiről, kaszinóról, lányokról (18:35). Beszél katonai szolgálatáról (21:40), magánipara megindításáról (23:30), majd a II. világháborúról (26:25). Szól a kárpátaljai bevonulásról, és arról, hogyan fogadták őket (30:35), majd az élelmezésről és a hidegről az ukrán fronton (38:00). Szól arról, hogy ezután Újvidékre küldték 1944-ben (44:00), majd arról, hogy még Ukrajnában hogyan találkozott bújtatott zsidókkal, illetve hogyan került hadifogságba (35:40).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00). Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).

Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak