Gyűjteményhez ad

Kezet fogtam Adolf Hitlerrel

2836 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: Az interjúalany 1927-ben született Ográn (Erdély). Szülei nem hagyták, hogy 16 évesen önként belépjen a Waffen SS-be, de elmehetett Németországba tanulni. Elmondja kiutazásának körülményeit. (02:38) Hannoverbe került, először egy kiképzőtáborba, ahol egy féllábú hadirokkant pilóta volt a parancsnok. Katonai kiképzést kapott, de mellette semmiben nem szenvedett hiányt. Hat hét után Göttingenbe vitték, itt tanulhatta ki a hentesszakmát. (08:22) Szokatlan volt számára a göttingeni élet. Semmilyen ünnepet nem tartottak, még Karácsonykor sem állítottak karácsonyfát, nem ajándékoztak, nem mentek templomba. (09:36) Mivel nem akart tovább hentesnek tanulni, belépett a Hitlerjugendbe. Felnőtt férfi ekkor már nem is nagyon volt Németországban, csak a sérültek és a külföldi foglyok. Egyre kevesebb élelmet kapott, de tudott magának lopni, így nem élt rosszul. A Hitlerjugendben tűzoltómunkát vállalt, azért elég jó pénzt kapott. (16:18) A bombázások miatt Hannoverbe helyezték át tűzoltónak. A leégett város, a halottak látványa szörnyen hatottak rá. Göttingent, mint egyetemi várost a megállapodások értelmében nem bombázták a szövetségesek. (18:12) Amikor 17 éves lett, behívót kapott a katonasághoz, tisztiiskolába szerették volna küldeni, de főnöke elbújtatta egy hentesüzletben. (20:20) Elmondja, milyen szigorú volt a Hitlerjugend-kiképzés. (22:54) A világháború után még évekig kellett inaskodnia, mire teljesen kitanulta a hentesszakmát. Azokkal, a fiatalokkal, akikkel együtt Németországba ment, nem tudta tartani a kapcsolatot, csak azt tudja, hogy egyikük tagja let az 1954-ben világbajnokságot nyert fociválogatottnak. Ő haza nem mehetett, útlevele sem volt. (26:04) Megismerkedett egy német lánnyal, gyermekük született. 1946-ban elindult gyalog Romániába. Át kellett jutnia a zóna- és országhatárokon. 3 hónap után érkezett meg Segesvárra. (29:58) Az mentette meg, hogy Németországban volt, mivel egykori osztálytársait a szovjetek elvitték málenkij robotra, 5 évig voltak távol. Elhatározta, hogy visszaszökik nyugatra, de Hegyeshalomnál elkapták és Budapestre szállították. A fogságban is jól élt, mivel a konyhára került. Azt hazudta, hogy osztrák, ezért egyik éjszaka átküldték a határon. (37:46) Elmondja, hogy még Göttingenben egy szemlén találkozott Hitlerrel és kezet fogott vele. (41:42)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Depner Stefan
Interjúalany lakhelye: Kecskéd
Interjúalany született: Marosugra, 1927
Interjúalany foglalkozása: hentes-és mészáros
Felvétel időpontja: 2010. november 30
Felvétel helyszíne: Kecskéd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek- rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15). Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia, ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert (23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt (26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös. Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958 végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó lett nyugdíjazásáig (32:40).
Interjúalany: Pankucsi Balázs
Felvétel időpontja: 2010. november 27

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és az életkörülményekről a tanyán, valamint az oktatásról (0:07). Szól a mezőgazdaságról, a dohánytermesztésről, a munkafolyamatokról (3:20). Szól gyermekkorának megélhetési körülményeiről (7:04), majd arról, hogyan szerzett képesítést és hogyan látott el különböző nehéz fizikai munkákat (8:15), valamint szól katonai szolgálatáról (10:06). Ismerteti, miként szemelték ki a tanácselnöki posztra, és ez miért nem tetszett neki és feleségének (10:32). Szól a tanácselnök feladatairól és pozíciójáról (12:12). Beszél a tanácselnök szerepéről a TSZ alakításában, az emberek rábeszélésében (15:35), majd rátér a kulákokra, valamint az új és régi típusú mezőgazdaság közötti átmenetre (17:55). Megemlíti az 1956-os forradalom helyi hatásait (22:00), majd rátér arra, milyen tapasztalatokat szereztek a német és orosz megszállókról a II. világháborúban. Elmondja, hogy az oroszok kétszer is elvitték őket dolgozni (22:50). Rátér két bátyjának angol hadifogságára és annak elviselhető körülményeire (27:12). Végül a rendszerváltoztatást értékeli (31:50).
Interjúalany: Vajner Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 25

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, Székelykeresztúron született, ott nőtt fel 2:47 minden szombaton volt vallásóra, mert az iskolában nem engedték meg a hittanoktatást, mesél a konfirmációval kapcsolatos helyi szokásokról 5:38 édesapja visszaemlékezését meséli el Észak-Erdély visszacsatolása kapcsán, majd az ismételt elvesztésről mesél, a család először el akart menni Magyarországra, de végül visszafordultak 9:32 mesél a magyar származása kapcsán őt ért negatív élményekről 13:20 az egyetemen volt politika órájuk is, (matematika szakon) 14:30 mesél a Ceaucescu-rendszer nehézségeiről, mindenki meghatározott mennyiséget vásárolhatott bizonyos élelmiszerekből, sorok álltak a boltok előtt 20:34 1990-ben jött először Magyarországra, leírhatatlan érzés volt számára a magyar zászlót látni 23:00 a szülőhelyétől ötszáz kilométerre helyezték ki tanárnak 24:16 mesél a Magyarországra költözés okairól
Interjúalany: Fazakas Miklós
Felvétel időpontja: 2011. március 04