Gyűjteményhez ad

Szécsény iskolatörténete

2208 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a háborút követő újjáépítésről, és arról, hogy ez utóbbi milyen hatással volt a családja életére. Bemutatja Szécsény különböző iskoláinak történetét, és mesél az egyházi iskolák államosításáról, illetve a szécsényi ferencesek elhurcolásáról. 0:3--születés, család, gyermekkor, szülők, az 1945 utáni változások hatása a család kertészetének életére; 4:16--emlékei a II. világháborúról, az orosz támadásról; 7:3--milyen meghatározó élmények és hatások érték a gyermekkorában, a vallás szerepe a neveltetésében, hol tanult tovább, hogyan érintette az iskolák államosítása; 15:21--a szécsényi irgalmasrendi apácák leányiskolájának működése, államosítása; 17:58--a szécsényi polgári fiú- és leányiskola milyen hatással volt az itt élők életére; 21:3--a szécsényi gazdaképző iskola; 23:20--a szécsényi ferencesek elhurcolása; 25:50--a gazdaképző iskola szerepe; 26:45--az interjúalany tanári ars poeticája
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Szenográdi Ferenc
Interjúalany lakhelye: Szécsény
Interjúalany született: Szécsény, 1938
Interjúalany foglalkozása: alpolgármester, nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. április 05
Felvétel helyszíne: Szécsény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:29:39
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érintette családját az oroszok bejövetele és a rekvirálás, illetve hogyan ment ki az orosz hadsereggel Németországba, hogy kocsijukat és állataikat meg tudja menteni. Beszél a svábok és magyarok háború előtti együttéléséről, illetve a II. világháborút követő kitelepítésekről is. 0:37--hogyan érkeznek meg a településre az oroszok, hogyan rekviráltak, hogyan vették el tőlük a szekerüket, hogyan csatlakozik az orosz sereghez, hogy a kocsijukat megmentse; 11:0--hogyan vonul tovább az orosz katonákkal Németország felé, hogyan szereznek szénát szerezni a helyi lakosoktól; 15:5--hogyan jöttek haza Németországból; 19:40--hogyan éltek kisebbségiként, hogyan tanultak meg magyarul, hogyan éltek egymás mellett a németek és a magyarok; 23:26--hogyan sikerült megúszniuk a kitelepítést, hogyan érintette a falusiakat a kitelepítés, milyen volt az élet a II. világháború után, kiket telepítettek a svábok helyére
Interjúalany: Hofury Rezső
Felvétel időpontja: 2010. december 20

Hossz: 00:43:37
Tárgy: egyházak
Az interjúalany mesél családjáról, amelyik a két világháború között költözött vissza Amerikából Magyarországra. Elmondja, hogy hogyan lett apácanővér, és hogyan élte meg nővérként a II. világháborút, illetve a szerzetesrendek feloszlatását. Beszél arról, hogy hogyan alakult ő és családja sorsa az 1950-es évektől a rendszerváltoztatásig, és hogyan élte meg a szerzetesrendek újraindítását. 0:13--család, származás, szülők, hogy ismerkedtek össze a szülei Amerikában, miért jönnek haza onnan; 3:35--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie gyermekként 5:10--hogyan lett apáca, mit dolgozott apácaként; 9:27--hogyan élte meg Budapseten a város ostromát, emlékei a II. világháborúról; 14:50--hogyan hatott rájuk a szerzetesrendek feloszlatása; 18:6--hogyan, miért ment haza a szüleihez, hogyan tudott elhelyezkedni ezt követően; 24:10--hogyan fejezte be az iskoláit, és hogyan szerezte meg a szakács szakképesítést; 26:5--hogyan kerültek ki a disszidált bátyja gyermekei Kanadába a bátyja után, a kikerült gyermekek sorsa; 32:55--hogyan tudott hazalátogatni munka közben; 34:30--a szerzetesrendek feloszlatásával kapcsolatos emlékei; 39:55--nyugdíjazása; 42:6--hogyan került a rendszerváltoztatással vissza a rendházba
Interjúalany: Tibai Mária Domina nővér
Felvétel időpontja: 2011. március 11

Hossz: 00:31:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél diákéveiről, a rendek feloszlatásáról, átszökésükről Ausztriába, valamint arról, hogy az ottani szovjet városparancsnokság fogságába kerültek, majd a soproni ÁVO-éba (0:10). Szól itthoni vallatásairól, a bírósági ítéletre való várásról, valamint a jó közösségben, tanulással töltött börtönévekről (4:15). Beszél a Sztálin halálával azonnal bekövetkezett változásokról és enyhülésről, valamint a bányamunka kezdetéről, a szabadulásról és a fizetségéről (10:35). Szól arról, hogy szabadulása után kispapként titkolta szerzetesi mivoltát, mert annak nemzetközi jellege még jobban zavarta a hatóságokat. Mikor kiderült, távoznia kellett (15:26). Ezután egyházi szeretetszolgálatba állt (19:35), majd később pappá szentelték és Pannonhalmára került. A papi hivatásról is szól (23:51). Végül a rendszerváltoztatásról és a rend újjászervezésréől beszél (26:51).
Interjúalany: dr. Bán Zoltán Elizeus
Felvétel időpontja: 2010. november 17