Kapcsolódó interjúk

Az interjúalany beszél családjáról, szegény hátteréről (0:25), majd rátér az orvosi egyetemen szerzett tapasztalataira. Sokat kellett tanulnia, de szeretett is tanulni (1:15). Beszél az 1956-os forradalom próbatételéről, és arról, mekkora riadalmat keltettek az orosz katonák (6:00). Egyetlen évfolyamtársa fogott fegyvert, de lebeszélték róla, mert ők az élet védelméért dolgoztak. Az avasi kilátót is látta, hogy kiégett egy orosz bombatámadástól (7:40). Sok lemondásal járt a diploma megszerzése, sokat kellett tanulni, és például nem folytatta eredményes futball-pályafutását, de megérte (10:50). Beszél pályakezdéséről és családalapításáról, valamint szól szeretett feleségéről, aki ráhagyta, hogy elhunyta után tartsa össze a családot (12:28). Szól arról, micsoda megkönnyebbülés volt a Kádár-korszak a Rákosi-rendszerhez képest. Beszél Kádár személyiségéről, ami alapvetően jó lett volna, ám a kommunizmus korrumpálta. Értetlenségét fejezi ki, hogy a poszt-kommunista elit tagjai, Medgyessy Péter vagy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökök lehettek (15:35). Beszél a Kádár-kor gazdaságáról, a jó életszínvonalról, de ennek áráról, az 1982-től kezdődő eladósodásról is (20:00). Szól Németh Miklós pozitív szerepéről a kommunizmus utolsó éveiben, valamint a rendszerváltoztatás csalódásairól, és az azt követő évek anomáliáiról, például az egészségügyben is (22:50).

Az interjúalany beszél családjáról (0:04), a II. világháborút illető emlékeiről (1:32), az orosz és a német megszállás közötti különbségekről (7:56). Beszél oktatásáról, a munkaversenyről (13:12), majd munkahelyeiről, családalapításáról és további képzéséről (18:00). Szól arról, miként lett pedagógus (31:45). Beszél az 1956-os forradalom előjeleiről és kitöréséről (36:49), a szobor ledöntéséről (42:40). Végül a forradalom leveréséről és a megtorlásról beszél, különös tekintettel arra, hogy ő maga hogyan menekült meg a megtorlástól (44:16). Végül röviden elemzi a Kádár-korszakot (52:20).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, szüleiről és arról, hogy a bátyja hogyan esett hadifogságba a Don-kanyarnál (0:12). Szól arról, hogyan ment el leventeként egy az angol-amerikai bombázókat kémlelő figyelőörsre (5:22), majd hogyan ment el felvételizni a postára (7:24). Szól Magyarország német megszállásáról, és arról, hogyan helyezték át Debrecenbe (11:30). Elmeséli, hogyan élte át Debrecen első bombázását, hogyan keresett magának a későbbiekre óvóhelyet (15:15), majd feleleveníti a város legnagyobb bombázását, kitérve az okozott károkra is (19:40). Szól arról, hogyan költözött ki Debrecen külső részére és volt tanúja az aknásításnak és a Sztálin-gyertyáknak (21:42). Elmondja, hogyan költözött le a posta pincéjébe, és hogyan akart hazatérni Kisújszállásra, miközben azt is látta, hogy a német tankok már gyülekeznek a debreceni páncélos csatára (22:55). Mivel az oroszok már Kisújszálláson voltak, felutazott Pestre, ahol tanúja volt a nyilas hatalomátvételnek (24:24), mire leutazott az Ipolyságba (26:00). Végül arról szól, hogy milyen munkákat végeztek az orosz katonáknak, amikor megszállták azt a térséget is (27:35).