Gyűjteményhez ad

Vasutas feleségeként Magyarországon a két világháború között

2294 megtekintés

Hossz: 00:21:00
Témakörök: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél az 1919-es román megszállásról (1:44), pilóta öccséről, akit Olaszországban képeztek ki (9:20), mesél az állomás bombázásáról, az óvóhelyről (11:37), a rekvirálásokról (15:15), arról, hogy a háború után a Felvidéken nemkívánatos személynek nyilvánították őket (16:14).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Mágyel Istvánné
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Jánoshida, 1919
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 18
Felvétel helyszíne: Tatabánya
Interjút készítette: Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola, Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek
Ungvári Ferenc négy kistestvérével árván maradt 1944-re, személyesen tapasztalta meg az orosz megszállást Hajdúhadházán és Debrecenben. Árvaházba kerül, ahonnan nevelőszülőkhöz helyezik előbb Nagykőrösre, majd Kelenvölgyre. 1947-től Tatabányára kerül bátyja családjához, és ott kezd a bányában dolgozni. Az ötvenes években bányászként dolgozott. (00:00-03:50) család, szülők elvesztése; (03:50-14:00) az orosz megszállás; (14:00-24:00) árvaház - Nagykőrös - Kelenvölgy - Tatabánya; (24:00-44:40) bányászélet az ötvenes években, Tatabánya, Balinka (életkörülmények, munkaverseny, politikai helyzet, az ÁVH jelenléte); (44:40-47:24) családalapítás Kiskőrösön, KTSZ
Interjúalany: Ungvári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 24
Készítette: Kiskőrösi Többcélú Kistérségi Társulás Óvodája, Általános Iskolája, Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma, Kiskőrös

Hossz: 00:29:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél II. világháborús katonai szolgálatáról, sebesüléséről a Don-kanyarnál (0:31), hadbírósági tárgyalásáról és Magyarországra szökéséről (16:22), illetve Magyarország szovjet megszállásáról és az orosz katonákról (23:22). Szól még továbbá a TSZ-ekről (5:25), a megélhetési körülményekről (12:00), és a munkaviszonyokról (22:20).
Interjúalany: Ignatovics János
Felvétel időpontja: 2010. július 01
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, GULAG/GUPVI
0:00 családi háttér, gyerekkor, szülei középparasztok voltak 1:05 1942-44 között mezőgazdasági szakiskolát végzett, kötelező volt mellette hetente leventefoglalkozásra járni 2:55 1944 decemberében behívják, elviszik őket, de megszökik ötödmagával 4:33 ezt követően otthon bujkált, de elkapják, Kisbérre viszik a gyűjtőtáborba, a szemük láttára lőttek agyon szökevényeket, onnan gyalog mentek Győrbe 7:00 egy hétig voltak ott, utána gyalogmenetbe mentek a Csallóközbe, onnan pedig Németországba indultak 8:38 bevetik őket, harcoltak az oroszokkal, de másnap fogságba estek, és Pozsonyba kerültek három hétig lágerba, majd Románia és a Szovjetunió következett 10:21 mesél az oroszországi munkáikról 14:30 sokan próbáltak megszökni, néhányuknak sikerült is 16:32 később a konyhára került fát vágni, majd ismét vissza a fatelepre 20:51 1947 őszén átviszik őket a városi lágerba, ott építési munkát végeztek 24:26 a fogság alatt 25 szónyi levelet lehetett írni a családnak 1946-tól 28:43 a lágerélet alatt nem kaptak sokat enni, 60 deka kenyér és hét deci leves járt 29:58 az oroszok kifosztották a házukat, mikor átvonult a front, elvitték az állataikat
Interjúalany: Pánczél János
Felvétel időpontja: 2011. március 16
Készítette: Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ, Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, Győr