Gyűjteményhez ad

1956 Tatabányán, újságírói szemmel

2796 megtekintés

Hossz: 00:44:09
Leírás: Az interjúalany elmondja, hogy szegény származása ellenére hogyan sikerült továbbtanulnia a II. világháborút követő változások következtében és hogyan lett belőle újságíró Tatabányán. Mesél az 1956-os események Tatabányai vonatkozásairól, a helyi munkástanácsok működéséről, és forradalom leverését követő időszak munkásmegmozdulásairól, sztrájkjairól, illetve a karhatalmisták megtorló tevékenységéről. 1:18--hogyan tudott továbbtanulni szegény származása ellenére, hogyan viszik el leventének a II. világháború során; 2:18--hogyan tudott a II. világháborút követő átalakulások következtében továbbtanulni az egyetemen; 3:50--hogyan lett belőle újságíró és hogyan került Tatabányára; 5:6--milyen cikkeket írt a forradalom előtt a változás szükségességéről, milyen retorziók érték a cikkei miatt; 6:13--hogyan kezdődött el Tatabányán a forradalom, milyen előzményei voltak ennek; 12:56--hogyan vett részt a forradalom alatt egy új helyi lap megindításában, és hogyan tudósított az eseményekről; 15:0--hogyan kezdődött a bányaipari diákság tüntetése október 26-án és hogyan jutottak fegyverekhez; 17:25--a forradalmi tanács és a nemzetőrség megalakulása, a helyi politikai foglyok kiszabadítása, a tatabányai forradalom áldozatai; 20:40--a forradalom leverése, a szovjetek bevonulása, a munkástanácsok működése, hogyan kezdtek sztrájkba a forradalom leverése után; 28:53--hogyan próbált Kádár tárgyalni az itteni munkástanácssal és hogyan utasította el a pártvezetés a tárgyalás lehetőségét; 32:2--hogyan látogatott el hozzájuk végül Kádár és hogyan tárgyalt velük; 34:24--milyen ellenkezést váltott ki a munkásokból a karhatalom megalapítása, a december 7-i sortűz előzményei; 41:0--hogyan lépett fel a karhatalom a bányászok ellen, hogyan zajlottak a forradalom utáni megtorlások
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Gyüszi László
Interjúalany lakhelye: Tatabánya
Interjúalany született: Ete, 1929
Interjúalany foglalkozása: újságíró, tanár, teológus
Felvétel időpontja: 2011. február 24
Felvétel helyszíne: Tatabánya

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
A harmincas évek elején született interjúalany mesél Aszódon töltött iskolai éveiről, a vidéki élet nehézségeiről, a II. világháború helyi hatásairól,a Kádár-korszakban a helyi baptistákat ért megpróbáltatásokról. 00:54--család, születés 04:24--iskola, oktatás helyzete vidéken 07:10--napszámos munka 08:50--az Aszódi Gimnáziumban töltött évek 19:46--a Budapesti Közlekedési Vállalatnál végzett fizikai munka 21:45--II. világháború, bombázások, német és orosz megszállás 29:25--földosztás 30:20--Rákosi rendszer megtorló intézkedései, baptisták elleni megtorlások 34:08--az 1956-os forradalom eseményei 38:00--elhelyezkedés nehézségei 41:05--élet a Kádár-rendszer alatt
Interjúalany: Kovács Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 30

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:14), oktatásáról, a fegyelemről és a tanulmányokról (4:00). Szól arról, hogy miként ment 16 évesen férjhez, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan kérte meg a kezét (6:10). Szól a lakodalomról, ételekről (10:50), és az ajándékozási szokásokról (16:50). Beszél gyermekeiről (18:28), majd a II. világháborúval kapcsolatos emlékeire tér vissza (20:00). Megemlíti, hogy 1956-ban a rádión hallgatták az eseményeket és látták a tankokat vonulni (22:16). Szól arról, hogy miként alakult meg a hatvanas években a TSZ (26:52).
Interjúalany: Záprel Tamásné Ilona
Felvétel időpontja: 2010. október 18

Hossz: 00:44:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 4:44 1956-ban három nappal a forradalom előtt házasodtak össze, felidézi a forradalommal kapcsolatos emlékeit, az apósát megválasztották a forradalmi tanács vezetőjének, ami miatt később 13 hónap börtönt kapott, mesél a kistarcsai börtönlátogatásukról 10:18 13 hold földjük volt, azt munka mellett művelték, a beszolgáltatás kötelező volt 1956 előtt a birtokosoknak 14:45 mesél a háborús emlékeiről, de akkor még kisgyerek volt 16:43 a férje olvasta fel a 12 pontot egy gyűlésen, de neki ebből nem lett gondja, sőt, az apósát kiszabadítandó még Kádár Jánossal is beszélt, de nem történt semmi, ezért belépett a pártba, de az sem segített 20:43 a gyerekeket beíratták hittanra, de a tanácselnök kötelezte őket, hogy írassák ki őket, mesél a rendszer negatív megkülönböztetéseiről, különösen a beszolgáltatásokról 24:45 a gyerekeknek is be kellett segíteniük a mezőgazdasági munkákba, nem volt gépesítve még semmi, amikor fiatalok voltak 28:14 a fő szórakozási lehetőségeket a bálok jelentették 31:20 az első háztartási eszközökről mesél 41:13 a rendszerváltoztatás nem hozott nagy változást az életükben, egyedül a közbiztonság romlását érzik nagyon
Interjúalany: özv. Piroska Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 11